Ûrarc a Plútóról - Bob Gale forgatókönyvíró

Film

25 éve került a mozikba (az amerikaiakba, mert hozzánk csak két év késéssel jutott) Robert Zemeckis klasszikusa, a Vissza a jövőbe, majd szép sorban jöttek a folytatások. Az évforduló és a Blu-ray kiadás alkalmából a filmek forgatókönyvírója és producere, a természetesen magyar felmenőkkel is büszkélkedő Bob Gale sztorizgatott nekünk.

25 éve került a mozikba (az amerikaiakba, mert hozzánk csak két év késéssel jutott) Robert Zemeckis klasszikusa, a Vissza a jövőbe, majd szép sorban jöttek a folytatások. Az évforduló és a Blu-ray kiadás alkalmából a filmek forgatókönyvírója és producere, a természetesen magyar felmenőkkel is büszkélkedő Bob Gale sztorizgatott nekünk.

*

Magyar Narancs: Több hetet forgattak Eric Stoltzcal a főszerepben, majd lecserélték Michael J. Foxra. Mi történt?

Bob Gale: Hiba. Szereposztási gikszer. A filmet finanszírozó stúdió, a Universal vezérigazgatója, Sid Sheinberg nagy reményeket fűzött Stoltzhoz, mi viszont, Bob Zemeckis meg én, már kevésbé. Mi a kezdetektől Michael J. Foxot szerettük volna, de Michaelt egy tévésorozathoz kötötte a szerződése. Rajta kívül még Eric és egy másik színész jöhetett szóba, s a végén bólintottunk, oké, legyen Eric. Aztán amikor Bob Zemeckis összevágta az első öt hét felvételeit, rémülten tapasztalta, hogy hiányzik a filmből a humor. Akkor fogtuk magunkat és az addig felvett anyagot, és a stúdióvezetők elé járultunk. De mielőtt még így tettünk volna, konzultáltunk Steven Spielberggel, aki, amilyen bölcs producer, a lelkünkre kötötte, hogy próbálkozzunk meg még egyszer Michaellel, vagy ha nem megy, hát kerítsünk valaki mást, de semmiképp ne állítsunk be a stúdióhoz B-terv nélkül, mert félő, hogy máskülönben leállítják a forgatást. Másodjára megtaláltuk Michaelhez a kiskaput, és a tévés elfoglaltságaihoz igazítottuk a forgatást.

MN: És szegény Eric Stoltz hogy fogadta a hírt?

BG: Bob Zemeckis beszélt vele, én nem vettem részt ezen a beszélgetésen. Bob később annyit mondott, hogy úgy érezte, Eric nem vette túlságosan a szívére a dolgot. Félreértés ne essék, Eric Stoltz nagyszerű színész, de nem egy vígjátéki alkat, ellenben az ügynökei nagyon szerették volna, hogy elvállalja a szerepet. Talán ezért sem neheztelt annyira.

MN: Változtattak valamit a forgatókönyvön, hogy Michael J. Foxra szabják a szerepet?

BG: Változtattunk, de nem Michael miatt, a szerep maradt a régiben, de mivel öt hét anyagát kellett újravenni, nekünk is engedményeket kellett tennünk. Ha belenyúltunk, azért nyúltunk bele a forgatókönyvbe, hogy csökkentsük a költségeket. Egy-két helyszín bánta, de a párbeszédeken vagy a karaktereken nem változtattunk.

MN: Mondana egy konkrét példát is?

BG: A film eredetileg egy nukleáris kísérleti telepen végződött volna, egy atomrobbanással, ami visszarepíti a Deloreant, a film időgépként funkcionáló, emblematikus sportkocsiját a jelenbe. Hogy legyen valami előzménye is a dolognak, Marty McFly a film legelején a suliban ül, ahol épp egy dokumentumfilmet vetítenek az ötvenes évek atomkísérleteiről. Ez volt eredetileg Marty antréja, amit egy Marty által előidézett iskolai tűzriadó követett volna. De mivel megváltoztattuk a film végét, fölöslegessé vált a dokumentumfilmes nyitány, így tulajdonképpen a kényszer szülte azt a jelenetet, ami szerintem sokkal hatásosabb lett, mint amit eredetileg elterveztünk.

MN: A legutóbbi Indiana Jones-film egyik emlékezetes jelenete is egy ötvenes évekbeli kísérleti telepen játszódik.

BG: Azt hiszem, Steven (Spielberg) valahol az emlékezete legmélyén megőrizhette a mi le nem forgatott jelenetünket, és tudatosan vagy sem, nem tudom, de biztosra veszem, hogy tőlünk vette az ihletet. Azt is tudom, hogy Bob (Zemeckis) figyelmét sem kerülte el a hasonlóság, ő is kiszúrta rögtön, hogy nini, az a mi jelenetünk.

MN: Elég nagy legendatára keletkezett a sorozatnak. Mi volt a legfurcsább kitaláció, ami a trilógiához kapcsolódott?

BG: Egyszer, valamikor a kilencvenes évek közepe táján elterjedt, hogy készül a negyedik rész, valami producerféle azt állította, hogy hamarosan elkezdődik a forgatás Brazíliában. Persze nem ez volt az első alkalom, és nem is az utolsó, hogy valaki a negyedik részt vizionálta. De a válasz továbbra is: nem. Nem lesz negyedik. A harmadik rész premierjén, ahol levetítették mindhárom filmet, én, Bob és az operatőrünk Dean Cundey ugyanazt a pólót viseltük: egy körbe rajzolt, áthúzott négyes volt rányomva.

MN: Említette, hogy Spielberg produceri pártfogásának sokat köszönhettek. Miben segítette még ki önöket?

BG: Például a cím körül kialakult huzavonában. Mindenkinek bejött a Vissza a jövőbe, kivéve annak az egy embernek, akitől a sorsunk függött: a Universal már emlegetett urának, Sid Sheinbergnek. ' valahogy sosem bírt megbarátkozni vele. Egyszer küldött is egy memót a saját címjavaslatával. Remélem, ül, mert a cím a következő volt: Spaceman from Pluto. Képzelheti, milyen állapotban rohantunk Spielberghez, mert a helyzet valóban komoly volt. És akkor Steven tárcsázta Sheinberg titkárnőjét, és bediktálta a válaszüzenetet: "Kedves Sid, köszönjük november 12-én kelt, végtelenül szórakoztató, humoros leveled, jól megvicceltél minket, mindannyian jót derültünk, várjuk a hasonló memókat." És ezzel az ügy el is volt intézve.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.