narancs.hu: Ma szavaz az Országgyűlés az új jegybanktörvényhez benyújtott módosító indítványokról, és még az idén elfogadja az új törvényt. Az eredeti tervezetet megannyi bírálat érte, amit számtalan módosítás követett. Elfogadható ön szerint az a változat, amelyet most, a szavazás előtt ismerünk?
Király Júlia: A jegybanktörvény benyújtása veszélyezteti a pénzügyi stabilitást – ez az egyik legfőbb gond vele –, ráadásul az unió jogrendjével is ütközik. Nem szabad másfél éven belül háromszor hozzányúlni egy ilyen fajsúlyos, a jogbiztonságot és ennélfogva a pénzügyi struktúrába vetett bizalmat alapvetően meghatározó törvényhez. Ezt az Európai Központi Bank (EKB) már akkor is kifogásolta, amikor még nem a végső törvénytervezetet látta. Tegnap az EKB újra aggodalmának adott hangot az MNB függetlenségét illetően. A hivatalos indoklás szerint a jövőre életbe lépő alkotmányos rend miatt kell elfogadni az MNB-re vonatkozó törvényeket, ám nem minden sarkalatos törvényt tárgyalnak az idén. Ez a gesztus meghatározza a törvény szellemét, ez az, amit nem tudunk elfogadni.
narancs.hu: Rogán Antal, aki a tervezethez beadott módosító indítványokat jegyzi, azt nyilatkozta a TV2-ben, hogy 15 kifogása volt az EKB-nak, ebből 13-nak maradéktalanul eleget tett a kormány.
KJ: A jogszabályokat betartani csak maradéktalanul lehet. A többségében vagy majdnem betartásuk még jogsértés. Amit az EKB és az MNB is kifogásol, az az MNB irányításának megváltoztatása. Egyrészt a végső tervezetben is bővül a Monetáris Tanács létszáma, és egy újabb alelnökkel kiegészül az intézmény. Az EKB véleménye szerint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – emelése felveti annak a kérdését, hogy az említettek felhasználhatók-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására.
Másrészt pedig a törvényalkotói szándék szerint alapvetően megváltozna a Nemzeti Bank irányítása. Eddig a Monetáris Tanács a Nemzeti Bank stratégiai irányító szerve volt, amely minden kérdésben kimondta a döntő szót, és indokolt esetekben beleszólhatott részletkérdésekbe is. A módosítás révén fordul a kocka: a részletkérdések is automatikusan a Monetáris Tanács döntési jogköréhez tartoznak majd, de az MT delegálhatja ezeket a feladatokat. A jegybanki stáb munkájának hitelességét pedig súlyosan veszélyezteti az, hogy a törvény a Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntést is az MT hatáskörébe utalja. Ad absurdum ez a változás azt is jelentheti, hogy a tanács a saját íze szerint szűri meg vagy írja át a jegybanki döntéshozatal transzparenciáját és alapját képező publikációkat, vagy akár egy új emlékérmét bejelentő sajtóközlemény minden egyes szavát is csak a tanács hagyhatja jóvá.
Az ilyen horderejű változások alapvetően aláássák a jegybanki hitelességet. De még egyszer mondom, a fő gond az, hogy egyáltalán megszületett ez a törvénytervezet.
narancs.hu: Az alaptörvény előírásai miatt az eddigi feles jegybanktörvénynek kétharmadossá kell válnia, tehát mindenképp módosítani kellett volna az eddigi törvényt.
KJ: Jogtechnikailag igen. De ez egy egyszerű módosítás lehetett volna, mi pedig egy új jegybanktörvényről beszélünk. Egyébként a tervezet szakmai szintű elemei, amelyek a jegybank feladatainak pontosabb meghatározására vonatkoznak, teljesen elfogadhatók, az egész viszont nem támogatható. Nem lehet a jegybankelnök hatáskörét módosítani a megbízási ideje alatt az unió alapszerződése szerint. Márpedig a tervezet szerint ezentúl sem a Monetáris Tanács tagjainak, sem az alelnökök jelölésébe nincs az elnöknek beleszólása, ami az eddigi elnöki hatáskör csorbítása, és legalábbis felmerül a kérdés, miért van erre most szükség. Nem ellenpontozzák még az olyan üdvözlendő módosítások sem, minthogy erősödik a bank makroprudenciális szerepe.
narancs.hu: Ennek mi a jelentősége?
KJ: A központi bank eszközöket kap arra, hogy a pénzügyi rendszer egészének stabilitását megőrizze. Ha például a válság kitörése előtt ilyen jogköre lett volna a banknak, akkor a jelzálogalapú devizahitelezés kordában tartható lett volna.
narancs.hu: A jegybanktörvény mellett van még egy módosítás: az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényhez olyan módosító indítványt adott be az alkotmányügyi bizottság, amely alapján az MNB összevonható a PSZÁF-fal, és az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. Ezt is kifogásolja az Európai Központi Bank.
KJ: Az EKB véleménye ebben a kérdésben igen határozott és egyértelmű: az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezései által, nevezetesen, hogy olyan új elnököt neveznének ki, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne), sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné.
