Oszkó: A pangás időszaka következhet

  • narancs.hu
  • 2017. április 17.

Gazdaság

Ha nem sikerül versenyképes gazdaságot teremteni, bárhol a régióban jobb lesz élni.

Amióta Fidesz kormányoz, nincs párbeszéd gazdasági kérdésekről a szakértők és az országot irányítók között, nincs vita arról, hogy egyébként mi működik jól a magyar felzárkózási modellben. Van egy diktátum, amit olykor unortodox gazdaságpolitikának hívnak, így nem derülhet ki, hogy mit lehetne másként csinálni, vannak-e korrekciós javaslatok, szükség lenne-e irányváltásra – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere.

A szakértő kifejtette, hogy a párbeszédtől való elzárkózást az is elősegíti, hogy mindenki másról beszél. „Mindig be lehet dobni valami olyan gombolyagot, amivel a macskák eljátszanak, és onnantól fogva nem kell a lényegi kérdésekkel foglalkozni (…) Bár a balhék egy idő után ráégnek a kormányra, csak az a baj, hogy közben telik az idő. És azt látjuk, hogy a régiótól közben szakadunk le.”

Véleménye szerint elég megnézni, hogyan teljesít például Lengyelország vagy Csehország vagy a többi visegrádi ország, sőt lassan néhány balkáni ország, és a válasz egyértelmű: nálunk jobban.

A Matolcsy-féle gazdaságpolitikáról korábban is azt gondolta, hogy leszakadó pályára viszi az országot, és ez megtörtént. Oszkó szerint hazánkban a legnagyobb gondot a növekvő jövedelem-különbségek és az ebből adódó társadalmi feszültségek jelentik. A magyar gazdaságpolitika semmi mást nem csinál, csak erre erősít rá, és leszakadó rétegeket hagy hátra, akik egyre kiszolgáltatottabbak a politikai indulatoknak és a szélsőségeknek.

Oszkó Péter a műsorban azt mondta, hogy Magyarországon a politikai vezetést az érdekli, hogyan lehet megtartani a hatalmat. Ez azonban veszélyes, mert a pénzzel lecsillapított indulatok később nagyobb feszültséghez vezetnek, hiszen hosszabb távon még dühösebbek lesznek a tömegek, ezért még nagyobb lesz a robbanás. A magyar gazdaságba ömlik az uniós forrás, alacsonyak a kamatok, ami kedvez az ország adósságpozíciójának. Ma van még pénz, csak jól kellene elkölteni; nagy probléma azonban, hogy a rendelkezésre álló keretek nem „jól vannak elköltve”, nem jók a prioritások.

„A magyar gazdaság kegyelmi állapotban van (…), nagyon durva, dilettáns károkozás kell ahhoz, hogy az nyomot hagyjon a magyar gazdaságban.” Most a legkönnyebb a gazdasági kormányzás, és a jövőből visszanézve a mostani időszak egy elvesztegetett lehetőség lesz. Ha a most elköltött forrásokból nem sikerül versenyképes gazdaságot teremteni, akkor baj lehet, és azt fogjuk látni, hogy a régióban nemcsak Ausztriában, de a volt visegrádi országok bármelyikében jobb lesz élni.

Oszkó Péter beszélt saját esetleges politikai szerepvállalásáról is. Úgy látja, a pártok mostanában jelszavakat gyártanak, nem az a politizálás zajlik, ami hozzá közel állna, illetve nem lát olyan politikai erőt, amely érdemleges kormányzati programon dolgozna. Pedig utóbbira szükség volna, mert ha az uniós források kifutnak és nem lesz nagyobb volumenű támogatás, akkor egy sokkal kisebb beruházási hányad mellett a pangás korszaka következik.

A teljes műsor megtekinthető itt:

Oszkó: Az unortodox gazdaságpolitika pangásba vezeti hazánkat

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.