A hét cikke

Bárki ingyen hozzáférhetett volna a világon valaha megjelent összes könyvhöz, de egy amerikai kerületi bíró másképp döntött

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. ápr. 30., 23:04
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Először az alexandriai könyvtár, most meg ez. A hét cikke a Google Books bukásáról.

Valahol a Google szerverein ott áll tömött digitális sorokban 25 millió beszkennelt könyv, és senki nem olvashatja el őket. Pedig ez a könyvtár pont azért készült, hogy bárki hozzáférhessen. A Google Books-ot egyetlen bírósági ítélet választotta el attól, hogy elérje célját, és belátható időn belül bármelyik közkönyvtárban, néhány kattintással elérhetővé váljon az összes könyv, amelyet valaha kiadtak. A forgalomban lévőkért fizetni kellett volna, de a 20. század közepe előtti évezredek tudása mindenki előtt nyitva állt volna. Olcsó hatásvadászat lenne hosszan ecsetelni, mit jelentett volna egy százmilliós könyvtár, egy univerzális, kereshető adatbázis mindenkinek, a világ vezető kutatóitól kezdve a tudástól elvágott szegényekig. De fölösleges is ebbe belemenni, mindenki el tudja képzelni. És az egy hónappal ezelőtti bírósági ítélet után más opciónk nem is marad, mint a képzelődés.

Torching the Modern-Day Library of Alexandria

„Somewhere at Google there is a database containing 25 million books and nobody is allowed to read them.”

Az Atlantic cikke végigveszi a Google Books hatalmas vállalkozásának történetét. A technikai fejlesztéseket, amelyek lehetővé tették volna a világ összes könyvének beszkennelését belátható időn belül. (Mellesleg – egy bonyolult metódussal – ki is számolták, hány könyv van a világon: 2010. augusztus 6-án egészen pontosan 129 864 880. Ami azt jelenti, hogy ha mindennap elolvasol egyet, akkor 356 000 év alatt végzel is.) A szoftverfejlesztéseket, amelyek a kereshetőséget, a jegyzetelést és a megoszthatóságot tették lehetővé. De mielőtt elérkezhettünk volna a Paradicsomba, elkezdődtek a jogi problémák.

A Google ugyanis csak könyvtárakkal – mellesleg a legtekintélyesebbek közül néhánnyal – állapodott meg a könyvek szkenneléséről, nem a szerzőkkel. Márpedig a copyrightnak már a neve is elég egyértelműen utal rá, hogy a másolás joga kit illet. A szerzői jogok tulajdonosai, vagyis a szerzők és a kiadók hatalmas pert akasztottak a Google nyakába.

Az Atlantic történelmi áttekintése bemutatja a hasonló eseteket, amikor egy új technológia találkozott a szerzői jogokkal. A konfliktusból végül általában mindkét fél számára jövedelmező egyezség lett. Ebben az esetben is megvolt erre az esély, hiszen hamar rájött mindenki, hogy a forgalomban lévő könyvekért lehet pénzt kérni, miközben a nem kapható – de még jogdíjas – könyvek után szedett csekélyke díj összességében jelentős pluszbevétel lehetne minden jogtulajnak. A régi könyvek pedig lehetnének ingyenesek, az összes olvasó örömére.

Az egyezséget azonban sokan támadták, mégpedig nem is légből kapott érvekkel. Például azzal, hogy egyetlen, esetleges peralku örök monopóliumot biztosítana a Google-nek a fentiekben leírt digitalizációra, ami elég szarul hangzik. Az amerikai kormány is beszállt a vitába, mégpedig az egyezség elleni oldalon, és valószínűleg ez döntött.

Ritka izgalmas jogvitát dokumentál a cikk, aminek vázlatosan is csak a negyedét ismertettem, és buzgón ajánlom mindenkinek. Az biztosnak tűnik, hogy a végeredménnyel senki nem nyert, ellenben mindenki vesztett, és nem is keveset.

További olvasnivalók

Milyen a jó halál? És hogyan biztosíthatná az állam, hogy jó halálunk legyen? (The Economist)

Mit művel egy golyó az emberi testtel? (Huffington Post)

Videóriport a szexrobotok diadalútjáról (The Guardian)

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. ápr. 30., 23:04
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Google Books
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. május 01., hétfő 11:38
    A digitalizálás az állagmegóvás miatt elkerülhetetlen (más kérdés, hogy az adattárolás megbízható voltára soha nem vehetünk mérget), és onnan már csak egy nagyon pici lépésre lett volna szükség a fájlok mindenki számára elérhetővé tételéhez.
    De miközben én is használom a különböző magyar és külföldi oldalakon hozzáférhető könyveket és periodikákat, azt is megértem, ha valaki azzal érvel, hogy ami egyszer kikerül az internetre, azt onnan kezdve bárki, bármire fel tudja használni, és mivel az emberek egy része képtelen disztingválni, szükség van bizonyos törvényi szabályozásra, amit persze a többség szív meg.
  2. 1 rworse
    rworse
    2017. május 01., hétfő 09:35
    Azért ez a Google Books ügy legalább a digitalizált régi könyvek esetében bizonyára hamarosan meg fog oldódni. Amíg nincs világkormány, addig az ENSZ kebelében lehetne az ilyesmit kezelni, megfelelő összeget kifizetvén a Google-nek az archiválási (és szoftverfejlesztési) munkáért. A Google Streetview-ért se kér senki jogdíjat, és nem akadozunk fenn a monopolhelyzeten. Google megcsinálta, használjuk - ha akarjuk, amíg tele nem lesz a hócipőnk a Google szolgáltatások sok szemét árukapcsolásával.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

A hét cikke

A hét legjobb, legizgalmasabb cikkei minden vasárnap, Urfi Péter szubjektív válogatásában.

A hét cikke
Szerző adatlapja