Vissza a Bibóba
Tavasszal egykori szálláshelyén, a Bibó Szakkollégiumban vendégeskedett Orbán Viktor. A nem nyilvános beszélgetés felvétele a 444-nél landolt, ebből közöltek most újabb kivonatot. A szöveg jó része ámulni való és a maga módján igen szórakoztató baromság. Van itt hochmecolás a gógyi és az ulti fontosságáról a politikában, illetve megismerhetjük a kormányfő nem különösebben összetett gondolatait a baloldalról, a Jobbikról és a saját pártjáról.
|
A legmeredekebb rész, amikor Orbán töredelmesen bevallja, vagyis inkább kópésan előadja, hogy 2011-ben majdnem csődbe jutott a magyar állam, amikor ő egy huszárvágással megmentette. Összeesküvés-elmélete szerint a gonosz külföldi gazdasági hatalmak összefogtak ellene, ezért fennállt a veszélye, hogy az elszaladó kamatok miatt finanszírozhatatlanná válik az ország. Mit lépett erre a vitéz végvári kapitány?
„Ott olyan nyomás volt, úgy összeszövetkeztek, hogy valakit ki kellett mozdítanom az ellenséges pozícióból. A Matolcsyval ketten tartottunk gyorsan egy megbeszélést, és bejelentettük, hogy a pénzügyi helyzetet értékelve az IMF-hez fordulunk segítségért. Akkor hirtelen a pénzügyi támadások nagy része elmaradt. Aztán persze amikor a bakancs már nem volt a nyakamon, nem állapodtunk meg... Bejelentettük, hogy a lengyeleknek akkor már megadott Flexible Credit Line nevű rugalmas hitelkeretre gondoltunk. Azt mondták, hogy na, azt nem adják. Milyen kár, mondtam” - idézte fel már derűsen Orbán a 444 szerint. És hozzáteszik, hogy aztán a költségvetést is elfogadták úgy, hogy a bankadó meg minden benne volt.
Amikor a szakértelem és az őszinteség ilyen erős koncentrációját látjuk, nem aggódunk a magyar jövő miatt. A többi emlékezetes gondolatfutam erre található.
Mától szólítsanak miniszter úrnak!
A bulvármédia bűbájos kedvence, Rogán Cecília férje propagandaminiszter lesz. Az MTI kimért tudósítása szerint az Országgyűlés hétfői döntése alapján önálló minisztériumként létrejön a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint az általános politikai koordinációért felelős tárca. A parlament 110 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati törvénymódosításokat, amelyeket Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezett. Az az egyetlen tartózkodás amúgy Fodor Gábor nevéhez fűződik, innen is gratulálunk a bátor kiálláshoz.
Pont Pompei
Aki azt állítja, hogy az országgyűlési közvetítések unalmasak, annak hadd ajánljuk figyelmébe ezt a szikrázó pengeváltást, amelynek során L. Simon László bravúrosan kitér a vehemensen rohamozó Harangozó Tamás elől.
Kovács Bélának nehézségei támadnak
Az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn elfogadta a Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében született jelentést, amely a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Polt Péter legfőbb ügyész tavaly májusban kérte, hogy az Európai Parlament függessze fel a Jobbik képviselőjének mentelmi jogát, mert felmerült, hogy Kovács Béla az oroszoknak kémkedik az EU intézményei ellen – írja az MTI. Nincs már tisztesség ebben a világban!
Esterházy Péter
|
A Margó Fesztivál szervezésében hét kortárs író lemásolta Esterházy Péter gesztusát, aki annak idején lemásolta Ottlik Géza Iskola a határon című, jól sikerült regényét. Nem túl eredeti ötlet, de végül változott a program, és az egész már előre kapott egy vajszínű árnyalatot. Ahogy a Könyvesblog tudósítása érzékelteti: „Miután mindenki más elhallgatott, EP tűnt volna fel a színpadon, a nézőtérről jött volna vagy takarásból, Ottlikról beszélt volna, a 250. óráról, esetleg tweedhangon elrebegett volna egy l.f.s.-t, csak az a francos zárójel, a kettős hiányt jelképező üres festővászon, az ne lett volna soha.”
A betegsége tényét nemrég nyilvánosságra hozó Esterházyval még áprilisban készített interjút kollégánk, Köves Gábor, amely a Marie Claire-ben jelent meg, és mától online is elérhető. Lehetne idézni könnyebb és súlyosabb mondatokat, de mi most ennél az egy anekdotánál maradunk, hadd legyen valami jó is ebben a napban:
„Egyszer, egy szép tavaszi napon kiszólt a főpincér, midőn elhaladtam a Múzeum étterem mellett, hogy most érkezett egy újfajta grappa, ha ezt megkóstolnám. És akkor bementem, délután négy volt, benyomtam a grappát, mindközönségesen a törkölyt, kérdezte a főúr, milyen, mondtam, hogy céljának megfelel, majd felálltam és továbbmentem. Az volt az érzésem, hogy egy fantasztikus városban élek, ahol ismernek és becsülnek, ahol jó élni, ahol jó.”