Ma akkorát padlózott a kínai tőzsde, hogy gyorsan el is nevezték a napot fekete hétfőnek, ami jól hangzana, ha egy új indie sztárzenekarról lenne szó, ebben a kontextusban viszont elég ijesztő. A kínai gazdaság már évek óta masszívan szopóra áll, márpedig ha ez a pillangó meglebegteti a szárnyát, azt garantáltan az egész világ érzékelni fogja – miközben teljesen még a 2008-as válságból sem álltunk fel. A szakértők szerint a jelek eléggé aggasztóak, és ha nem is lesz belőle akkora mélyütés, mint 2008-ban, azért túl sok vidámságra így se számítson sehol senki.
|
De mi, magyarok azért mulathatunk kicsit a szemétdombon, például ha a következő faktumokkal találkozunk. A méltán legendás magyar–milánói kapcsolatokról szóló, sehol nem látható filmalkotások (60 millcsi); csakis fejben létező multimédiás élményút (8 milla); kétszer (előbb tíz-, majd százmilliókért) kiszámlázott, előszeretettel lefagyó honlap; el nem készített, de kifizetett portréfilmek (70 misi) – és így tovább. Az Index parádés cikkben számol be arról, hogy Szőcs Géza, a jelentős kortárs pénzköltő hogyan költi, folyatja, lapátolja, nejlonzacskóban (feltehetőleg Nyirő József általa közismerten egy tescós szatyorban ide-oda szállított hamvaival együtt) cipeli és a tehetségéhez hasonlóan tékozolja a közpénzt a milánói expó fallikus magyar épületfantáziáján keresztül. Szőcs Géza milánói munkája a legszebb és legigazabb magyar műalkotás, napjaink valóságának leghűbb tüköre, így mi például egyáltalán nem sajnáljuk az erre elbaszarintott százmilliókat. Szőcs Géza egyébként Orbán Viktor egyik tanácsadója, és mindent egybevéve biztosak vagyunk benne, hogy a miniszterelnök hallgat is a tanácsaira. Különösen pénzügyekben.
De legalább nincs járványveszély jelenleg Magyarországon. A bevándorlók legalábbis nem veszélyesek a tiszti főorvos szerint – ha kezet mosunk, akár még hozzájuk is érhetnek a bátrabbak. Járványügyi kockázatot ugyanakkor továbbra is hordoznak, mert orvosi szűrésük nehézkes és elégtelen, amin valószínűleg az épülő kerítés sem segít.
Gyász. 69 évesen, súlyos betegségben elhunyt Nagy Sándor. 1994 és 2006 között MSZP-s országgyűlési képviselő, 1998-ban az MSZP alelnöke, 2001–2002 között a szocialisták parlamenti frakcióvezetője, 2002–2006 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. Mindemellett pedig 1990-től elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének.