Orbán költője nagyot megy a fekete hétfőn

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 24.

Hírnarancs

Jöhet az újabb gazdasági válság, addig meg itt van nekünk Orbán Viktor Kossuth-díjas költője, aki úgy költi a közpénzt, mintha könyvből olvasná. Hírek.

Ma akkorát padlózott a kínai tőzsde, hogy gyorsan el is nevezték a napot fekete hétfőnek, ami jól hangzana, ha egy új indie sztárzenekarról lenne szó, ebben a kontextusban viszont elég ijesztő. A kínai gazdaság már évek óta masszívan szopóra áll, márpedig ha ez a pillangó meglebegteti a szárnyát, azt garantáltan az egész világ érzékelni fogja – miközben teljesen még a 2008-as válságból sem álltunk fel. A szakértők szerint a jelek eléggé aggasztóak, és ha nem is lesz belőle akkora mélyütés, mint 2008-ban, azért túl sok vidámságra így se számítson sehol senki.

A költő, a tanácsadó, az ember

A költő, a tanácsadó, az ember

 

De mi, magyarok azért mulathatunk kicsit a szemétdombon, például ha a következő faktumokkal találkozunk. A méltán legendás magyar–milánói kapcsolatokról szóló, sehol nem látható filmalkotások (60 millcsi); csakis fejben létező multimédiás élményút (8 milla); kétszer (előbb tíz-, majd százmilliókért) kiszámlázott, előszeretettel lefagyó honlap; el nem készített, de kifizetett portréfilmek (70 misi) – és így tovább. Az Index parádés cikkben számol be arról, hogy Szőcs Géza, a jelentős kortárs pénzköltő hogyan költi, folyatja, lapátolja, nejlonzacskóban (feltehetőleg Nyirő József általa közismerten egy tescós szatyorban ide-oda szállított hamvaival együtt) cipeli és a tehetségéhez hasonlóan tékozolja a közpénzt a milánói expó fallikus magyar épületfantáziáján keresztül. Szőcs Géza milánói munkája a legszebb és legigazabb magyar műalkotás, napjaink valóságának leghűbb tüköre, így mi például egyáltalán nem sajnáljuk az erre elbaszarintott százmilliókat. Szőcs Géza egyébként Orbán Viktor egyik tanácsadója, és mindent egybevéve biztosak vagyunk benne, hogy a miniszterelnök hallgat is a tanácsaira. Különösen pénzügyekben.

De legalább nincs járványveszély jelenleg Magyarországon. A bevándorlók legalábbis nem veszélyesek a tiszti főorvos szerint – ha kezet mosunk, akár még hozzájuk is érhetnek a bátrabbak. Járványügyi kockázatot ugyanakkor továbbra is hordoznak, mert orvosi szűrésük nehézkes és elégtelen, amin valószínűleg az épülő kerítés sem segít.

Gyász. 69 évesen, súlyos betegségben elhunyt Nagy Sándor. 1994 és 2006 között MSZP-s országgyűlési képviselő, 1998-ban az MSZP alelnöke, 2001–2002 között a szocialisták parlamenti frakcióvezetője, 2002–2006 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. Mindemellett pedig 1990-től elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.