tévéSmaci

Ürgetánc

  • tévésmaci
  • 2018. november 4.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché forradalmasították a lópatkolást, a házi papucs viselete lebegett a szemük előtt, az adta alapját az egész kísérletsorozatnak, mely végül a nagyszerű végeredményhez vezetett. Az elgondolás lényege tehát az volt, hogy szegény lónak ne kelljen minduntalan patkón járnia, mert ugyan a patája kopékony, de ha csak az istállóban csövez vagy kicsapják a legelőre szabadidős tevékenységet végezni, akkor semmi szükség a patkóra, mert egyfelől a vadlovak sem hordanak patkót, másfelől a patkó is hosszabb életű lesz, ha levetik időnként. Az ötéves tervbe és az újító mozgalomba szigorúan illeszkedő terv e pontján a központban még arra is láttak lehetőséget, hogy Sztupa és Troché rövid tanulmányutat tehessenek Przsevalszk városába, s nagyon sajnálták, amikor – épp Sztupától – megtudták, hogy Przsevalszkij egy cári tábornok neve, s nincs is ilyen város. Vagy ha van, nem laknak benne lovak. De a pénz már megvolt rá, ezért Sztupa és Troché a prágai állatkertbe utaztak, dús napidíjjal, ami persze egy jelentősebb sörözésbe fulladt az állatkerti és egyéb elvtársakkal, elvtársnőkkel. Ittak, mint a lovak. A szállodába (Zlata Husa, ma Ambassador) reggelre visszaérve Sztupa pont úgy rúgta le a cúgos cipőjét, mint a művésznő a tűsarkúját a bárban, ahol az estét befejezték. Látod, erről van szó, kiáltott fel Troché: így kellene a patkót is lerúgni, s így kéne aztán felvenni. Az állandóságot ugyebár a patkószeg biztosítja, attól kell megszabadulni, éljen a cúgos patkó! Mielőtt teljesen kidőltek volna, Troché gyorsan meg is rajzolt egy szerkezetet, amelybe a ló csak beleteszi a lábát, s az finoman leveszi az érzékeny patáról a patkót. Másnap kijózanodván ezt a megoldást elvetették, de évek múlva ebből szabadalmaztatták a tépőzárat, s azt a furcsa kis szerkezetet is, amivel az áruházak pénztárában a kasszás leszedi az áruról a lopásgátló csipogót.

Pénteken (5-én) tovább szenveszti nézőit a Duna tévé a Bergman-sorozattal, melyben este tíz után adják ma a Szenvedélyt. A méltán világhírű dolgozat a mobiltelefon elterjedése előtti időkbe kalauzolja figyelmes nézőjét, tehát úgymond kosztümös film, mely azt a csodálatos alaphelyzetet igyekszik kibontani, amikor a szerelem csak úgy becsenget hozzád. Biztos történt már mindenkivel olyan, mint a jó Maxszal (von Sydow), hogy becsenget hozzá Liv Ullmann, hogy megcsengetne már valakit, ha lenne itt egy szabad teló. Hozzám mondjuk Bibi Andersson is becsengethetett volna, de nekünk, magyaroknak, mindig pechünk van, mert hozzánk a Generál együttes csengetett be mint afféle jó barát. Nem mintha Max és Liv, vagyis Andreas és Anna szerelmének jobb vége lenne, pedig oda tényleg befut Bibi (nem az, hanem az igazi, az Andersson). Én 23.20-kor lelépek a Szelíd motorosokra, amit most a Cinemax ad. A többiek fél kilenc óta A keresztapát nézik a Cinemax 2-n. Azért ez egy választék.

Szombaton éjjeli fél tizenkettőkor az HBO vetíti a Testről és lélekrőlt. Előtte kilenctől a Paramount Channelen meg lehet épp nézni A hírek szerelmeseit, ha másért nem, csupán azért, hogy újra megcsodáljuk, hogy Michelle Pfeiffer és Robert Redford mennyire szép emberek voltak. De a legjobb az, hogy a nemzet gyásznapján (október 6.) Andy Vajna tévéje főműsoridőben a Pappa Piával emlékezik. Én speciel megértem őket. De ezért tévézni?

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.