Tíz nap szakadatlan kánikula után már mások a mércék, és a saját levükben puhára párolódó áldozatok ingerküszöbe is megváltozik. Lehet jönni itt rekordokkal, de egyrészt a mostani hőségben nem az extremitás a lényeg, bár kétségtelenül több, sokszor hosszú évtizedek óta megdönthetetlennek tűnő napi csúcs is a múlté lett. Másrészt meg mit is panaszkodnánk, amikor máshol még durvább a hőséghelyzet. Az Egyesült Államok középső és keleti részén éppen az utóbbi hetekben dőltek halomra a rekordok, ráadásul ezerszámra (!). Eddig Michiganben sem éreztek plusz negyven fokot (ez ott ugye 104 Fahrenheit), most ezt is megélhették.
Összességében is elmondhatjuk, hogy az északi félteke számos pontján dühöng alig elviselhető forróság, s ez korántsem számít mindenhol normálisnak (talán Bagdadban igen). S ha már a normalitásnál tartunk: számtalanszor halljuk, hogy a hőmérséklet hány fokkal haladja meg a sokévi átlagot – nos, van egy jó hírünk: ez még nem az ördögtől való, legyen bár pokoli a meleg. A napi szinten számon tartott sokéves átlag ugyanis megannyi, önmagukban is eltérő várható értékkel bíró éves hőmérsékleti adat összegzése, s mint a neve is mondja, átlagolása nyomán alakul ki. Vegyünk egy példát. Mostanában, ugye, 28 fok lenne a sokéves átlag – csakhogy az évek során nem éppen ez volt a leggyakoribb esemény. Sokkal tipikusabb, ha ennél némileg melegebb vagy éppen hűvösebb volt. Ha ugyanis a mostanihoz hasonló szituációban anticiklonok uralják a kontinens hozzánk közel eső térfelét, s blokkolják az atlanti ciklonok délkeleti irányú mozgását, akkor ellenállás nélkül özönlik be délről a forró, afrikai eredetű levegő Közép-Európába. Ha viszont áttörnek ezek az alacsony nyomású meteorológiai rendszerek, akkor az átlagnál is hűvösebb és esősebb idő köszönt be (talán emlékeztetnénk a tavalyelőtt nyári helyzetre). S hogy az előttünk álló periódusra térjünk: a mostani héten is inkább a meleg fog uralkodni a Kárpát-medencében – legfeljebb nem olyan döglesztő, mint korábban. Keddtől, de sok helyen (dél-délkelet) inkább csak szerdától-csütörtöktől alábbhagy az agyatlan hőség – de az ország jelentős részén maradnak a harminc fokot közelítő (vagy azt kicsivel meg is haladó) maximumok. A viszonylag hűvösebb idő napról napra rendre az ország nyugati fertályán várható – keleten, pláne délkeleten meg a magasabb értékek. S bár Budapest területi elhelyezkedését tekintve közelebb áll az előbbihez, ám ne felejtsük, az efféle betonrengetegek szivacsként szívják magukba a hőséget (amit azután éjszakánként kezdenek kisugározni, hogy akkor se legyen nyugtuk a notórius városlakóknak). Szombatig bezárólag ne reméljünk komolyabb mértékű lehűlést (ami mondjuk 25 fok köré vagy az alá katapultálná a maximumokat), arra viszont számíthatunk, hogy napról napra újabb záporok, zivatarok pattannak ki – leggyakrabban kedd, illetve szerda délutántól, utóbbi esetben pár fokos lehűlést hozó hidegfront átvonulása nyomán. A meteorológusok úgy fogalmaznak ilyenkor: jellegtelen légköri szituáció vár ránk, amikor jórészt a helyi hatások szabják meg napjaink folyását.
Nyaraljon a Járda-szigeteken!
Hétfőn az ország nagy részén folytatódik a kánikula, a szokásos 35-36-37 fokos maximumokkal – az Észak-Dunántúlra azonban egy érintő hidegfront hatására már kicsit hűvösebb levegő szivárog be nyugatról, ennek köszönhetően ott már csak pár fokkal lehet magasabb 30 foknál. Budapesten is több fokkal enyhül meg az idő a hét első napjára – a hétvégi pokoli hőséghez képest (meglehet, elsőre ez sem lesz feltűnő). Főképp az Észak-Dunántúlon, illetve északon és északkeleten várhatók zivatarok – ezek éjszakára is vendégül maradhatnak, különösen a városokban lesz még mindig kellemetlenül meleg. A kontraszt kedden is érzékelhető lesz, bár a hőség mindenhol alábbhagy: nyugaton már a harminc fokot sem éri el a hőmérséklet, délkeleten meg még mindig 33-34 fok várható (ez még így is kevesebb, mint a hétfői 37-38). A hétfőinél kiterjedtebben, de ismét főleg északon (no meg nyugaton és északkeleten) törnek magasba a záporokat-zivatarokat hordozó cumulonimbusok (zivatarfelhők). Szerdán már az ország nagyobbik részén számolhatunk efféle konvektív eseményekkel, főleg délutántól, egy nem túl markáns hidegfront átvonulása során – ennek csapadéktömbje valószínűleg szerda estére ér hozzánk, s másnap délelőttig át is vonul az országon, többfelé okozva záporokat, zivatarokat. A csúcshőmérsékletek már szerdán is 28 és 33 fok között szóródnak majd – északnyugatról délkelet felé haladva –, azaz az ország nagyobb részén megszűnik, de legalábbis mérséklődik a kánikula.
Csütörtökön-pénteken ennél néhány fokkal „hűvösebb” lesz – ezen belül az előbbi napon még több, az utóbbin már jóval kevesebb helyen várható konvektív, záporos jelegű csapadék. Az éjszakai minimumok pedig szerdától kezdve a jól elviselhető 15–20 fokos tartományba süllyednek – sőt remények szerint péntek hajnaltól lesz ez 12–18 fok is! Fővárosi, pláne a belsőbb kerületekben sínylődő olvasóinknak azért nem kell aggódniuk – hőszigeten hajnalban mindig meglesz az a bizonyos mágikus húszas. Szombaton (innentől a szokásosnál is nagyobb a prognózisok bizonytalansága) alighanem átmenetileg kicsit melegszik az idő (főleg az ország déli-délkeleti kétharmadában), míg északnyugat felől már napközben egy újabb hidegfront érkezhet, ami komoly, akár tízfokos hőmérsékleti kontrasztot alakíthat ki a korábban hűlni kezdő északnyugati és a kánikulai délkeleti országrész között (Budapest persze a kettő közé esik…). A szombat este és a vasárnapra virradó éjszaka tehát megint „zajosabb” és csapadékosabb, s az éjszaka is pár fokkal hűvösebb lehet. Ez imént vázolt, közepesen valószínű forgatókönyv szerint a hét utolsó napján az irónia kedvéért teljesen átlagos, 25–30 fokos, kellemes meleg várható. Összességében derekas júliusi idő áll előttünk – idővel a kevés jónak is örülni tudunk majd.
