Ránk ijeszt a tél – időjárás a héten

Csütörtökön-pénteken hirtelen visszavált egyet a természet. Durva lesz, de nem tart sokáig.

Sosem lehetünk eléggé gyanakvóak, ha túl hamar, túl hirtelen köszönt be a langymeleg tavasz. Az ember szinte szorongani kezd: nem lehet ezt csak így, büntetlenül élvezni – a ki nem érdemelt jóért rendre elnyerjük büntetésünket. A most látszólag kifutó modellsorba jutott tél szubjektív érzeteinkkel szemben kifejezetten enyhe volt (viszont rendkívül csapadékos és napfényszegény – vagyis sűrű és sötét), így azután jogos hiányérzetet is hagyhatott a zimankó, illetve a karakteres évszakok rajongóiban. Tán kevés volt a hideg vagy a hó? Számukra akad majd kárpótlás a hosszú hétvégén, habár aligha lesz benne köszönet.

A hét elején, sőt egészen csütörtök reggelig (a Dunától keletre aznap késő estig, éjszakáig!) alapvetően délnyugati, déli áramlással érkezik az enyhe, ámde nedves levegő a Kárpát-medencébe – több-kevesebb csapadék minden napra jutni fog, most úgy tűnik, szerdától bőséges mennyiségben. Igen ám, de ez csütörtöktől, maximum péntek hajnaltól jórészt már hó lehet! Mindennek az volna az oka, hogy a fenn északon, a sarkkör vidékén összegyűlt temérdek hideg levegő már a múlt héten előretört, elárasztotta Nyugat-Európa jó részét és a Kárpátoktól északra elterülő térséget. Eme zóna és a mediterrán térségben (s egyelőre Közép-Európa vidékén is) tanyázó enyhébb légtömegek között egy hullámzó frontzóna húzódik – ez csupán csütörtökre fog úgy elmozdulni, hogy a Kárpát-medence is a hátoldalára kerüljön. Ekkortól az alapvetően tőlünk északkeleti irányból származó jéghideg, téli légtömegek már északnyugati irányból, a Kárpátokat nyugat felé megkerülve érkeznek hozzánk. Előzőleg ez a hideg levegő egy derék mediterrán ciklont is generál – ez viszont a műsorhoz szükséges kötelező csapadékot szolgáltatja, melynek halmazállapota pontosan tudósít az évszakváltásról. Merthogy például csütörtökön jól szabott forgatókönyv szerint zajlik a hideg levegő betörése – nyugaton már délelőtt is tél lesz, a Dunától keletre viszont estefelé vagy éjszaka egyik pillanatról a másikra jó 10-12 fokot zuhanhat a hőmérséklet (és most nem a jó Roland Emmerich szórakoztatóan abszurd klímaváltozásos sci-fijéről beszélünk).

Az éjszakai fagyok visszatérte csak az egyik nem kívánt mellékkövetkezménye lesz e váratlan fordulatnak – pénteken, jeles nemzeti ünnepünkön ugyanis napközben is fagyhat, amihez (legalábbis a nap első felében) további havazás járulhat. Mivel a szél sem csitul, ezért hófúvás is várható. Hétvégére némileg javul az idő – például szombaton szép verőfényes, téli napunk lesz, már többfelé pozitív hőmérsékletekkel, és az előző két naphoz képest kevésbé orkánszerű légmozgással. Vasárnap pedig délről (először a magasban) meg is érkezik a felmentő sereg. No, azért nem lesz rögtön megint tizenöt fok, de innentől ismét eltűnik a fagy (hamarosan még éjszaka is!), s a jövő héten ismét tipikus márciusi idő várható. Arra azért nem vennénk mérget, hogy ez lesz a tél utolsó dobása ezen a tavaszon.

Márciusból január

Hétfőn zömmel felhős, ám enyhe idő várható. Délebbre végig vastagabb lesz a felhőzet, s itt gyakoribb lesz a csapadék is – északabbra néhol el is vékonyodhat a felhőtakaró, tán a nap is kisüthet, de futó eső, zápor itt sem kizárt. A maximumok zömmel 10–14 fok körül alakulnak. Keddre virradóra is borongós idő, helyenként eső várható – a minimumértékek sem lesznek túl alacsonyak: zömmel 2–6 fok, de intő jelként az északkeleti völgyekben néhol fagyhat is. Kedden továbbra is zömmel felhős-borongós időt várjunk, bár napközben átmenetileg csökkenhet a felhőzet, talán a nap is kisüthet – viszont délutántól délnyugat felől újabb kövér felhők érkezhetnek. A maximumok még ezen a napon is inkább a sokévi átlag felett, 10–15 fok körül alakulhatnak – az Észak-Dunántúlon viszont a 10 fokot sem érik el. Szerdára virradóan is legfeljebb az északkeleti határszélen fagyhat, máshol meglesz a 2–5 fok is, miközben sokfelé várható újabb, de inkább kisebb mennyiségű eső. Ez egyben tökéletes előjel a szerdai viszonyok tekintetében: egész nap borult, különösen délutántól mind több helyen esős, viszont továbbra is enyhe idő várható, az egyelőre még 8–15 fokos maximumokkal (az északkeleti régióban és a nyugati határszélen helyenként már ekkor is csak 4-5 fok lesz a napi csúcs).

Még a csütörtökre virradó éjjel is zömmel fagymentes lesz – azon belül elég tág határok között mozognak az értékek: 0 fok körülitől 8 fokig. Már kora reggel elkezdődik a jéghideg levegő benyomulása nyugat, északnyugat felől, s ezzel együtt az északnyugati szél is viharossá fokozódik. A hideg levegő előrenyomulását némileg meg is előzi a csapadék átváltása havas esőbe, majd havazásba. Az érkező hideg levegő garantálja azt is, hogy a hó meg is maradjon – kezdetben csak a Dunántúlon, hiszen az ország többi részén késő estig jórészt folyékony csapadék várható. A keletkező hóréteg vastagsága egyelőre természetesen még bizonytalan. A napi maximumok nyugaton, a Dunántúlon már nem lépik túl a 0 fokot – míg keleten 12-13 fok is lehet. A hőmérséklet az Alföldön hirtelen fog fagypont közelébe zuhanni, ahogy megérkezik oda is a zimankó. A némileg még bizonytalan előrejelzések azt valószínűsítik, hogy a hideg levegő csupán csütörtök késő este lépi majd át a Duna vonalát. Péntekre virradóan az országban már mindenhol ez lesz az úr – ennek megfelelően az ország nyugati kétharmadán keményen fagyni fog: –2, –6 fok közötti értékekig süllyed a hőmérséklet (azért csak eddig, mert viharos szél és további szilárd, pelyhes csapadékot szülő, felhős idő várható); a Tiszántúlra csak hajnalban érkezik meg a hideg.

Pénteken, a nemzeti ünnepen ehhez képest csak pár fokot emelkedik a hőmérséklet – az ország nagy részén fagyni fog, de maximum 0 fok közelébe ér a hőmérséklet. Délutánig még sokfelé várható havazás (bár inkább csak az ország keleti felén), s ezzel együtt viharos széllökések is, hófúvást vetítve előre. Péntek estére majd mindenhol megszűnik a csapadékhullás – legfeljebb keleten marad felhős az ég, ahol kisebb havazás még lehet. Éjszakára az ország nagyobb részén ki is derülhet, miközben csak egy kicsit enyhül a légmozgás. A minimumok leginkább a januárt idézik: rettenetesen hideg lesz, –3, –9 fokokkal. Szombaton zömmel derült, napos, de igen hűvös idő várható – a maximumok is csupán –1 és +3 fok között alakulnak. Vasárnapra virradóra ismét mindenhol többfokos fagy ígérkezik (–5, –10 fok!), ám napközben, zömmel napos időben dél felől enyhébb léghullámok érkeznek, és bár ez elsőre (úgy értve: a hét utolsó napján) inkább a magasban lesz érezhető, azért némileg a talaj közelében is visszavesz a hideg, s e változás hétfőre mindenhol véget vet az átmeneti télnek. Délkeleten akár +5, +7 fok is lehet – ám például az Észak-Dunántúlon ekkor is csak fagypont körüli hőmérsékletek várhatók. Igaz, hamarosan itt is szinte nyom nélkül tűnik el a tél – már ha az olvadozó hófoltok nem tekinthetők annak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.