A Jégfölde blogról

szerző
Dunajcsik Mátyás
publikálva
2013. jún. 21., 07:00
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Képzeljünk el egy országot, ami nagyjából úgy néz ki, mintha Mordort úgy ezer évvel ezelőtt hobbitlelkű tündék vették volna kezelésbe, és ugyan a füvesítésnél még nem nagyon jutottak tovább, ellenben annyi szépséggel, szeretettel, művészettel és cukisággal hintették be az egész szigetet, hogy a híresen mostoha időjárás és a fél évig tartó éjszakák ellenére a világ bármely táján tízből kilenc megkérdezett egyszer szeretne eljutni ide életében.

Egy olyan országot, ami a 2008-as gazdasági összeomlásból csak még demokratikusabban kecmergett ki, mint amilyen volt, és ahol azután, hogy 2010-ben a Eyjafjallajökull (ejtsd: eija-fjatla-jökütl) vulkán végigszívatta Európa és Észak-Amerika összes légiutasát és pilótáját, a törölt járatok és elnapolt esküvők, üzleti utak és nyaralások kataklizmájából a 21. század legprofibban kivitelezett országimázskampányát rittyentették össze, melynek következtében még többen szerették meg őket, mint eddig. Egy országot, ami akkor is nagyhatalomnak számítana a világ popiparában, ha a tömegpusztító potenciállal bíró Sigur Róst és Björköt nem is számítjuk. És ahol 300 ezer helyi lakost egy akkora méretű könyvpiac szolgál ki, mint a 10 milliós Magyarországé: az egy főre évente jutó kiadott könyvek számában világelső szigeten egy befutott, ismert kortárs izlandi szerző regénye éppúgy 3000 példány körül fogy, mint itthon.

 

false

A kortárs Izlandot legalább annyi legenda fonja körbe, mint amennyit maguk az izlandiak rögzítettek a híres sagairodalomban, és 36 órányi itt-tartózkodás után még egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy akár csak egyet is meg fogok-e tudni cáfolni belőlük. Na jó, de mégis hogy a búbánatba kerültem én ide egyáltalán?

Őszintén szólva fogalmam sincs. Rémlik, hogy tavaly októberben beadtam valahova valami pályázatot.
Azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy a két hónapra rá érkező levélkében arról értesítenek majd, hogy az Árni Magnusson Intézet jóvoltából (ez az izlandi állami egyetem része, nagyjából olyan, mintha a magyar szakot kiegészítenénk a Balassi Intézet külföldieknek szóló magyar nyelvi kurzusaival) egy művészeti-kutatói ösztöndíj keretében három hónapot tölthetek Izlandon, a Þingholtsstræti 29-es szám alatt található gyönyörű, 1898-ban épült faház emeleti lakásában.

 

false

Ez idő alatt a terveim szerint két dolgot fogok véghezvinni: egyfelől írok – nagy valószínűséggel a Víziváros című regényemet, meg bármit, ami feldolgozza a szigettel kapcsolatos élményeimet –, másfelől pedig felderítem a sziget irodalmi-kulturális életét és intézményrendszerét, különös tekintettel a kortárs izlandi irodalom belföldi és külföldi népszerűsítésére. Kiadókkal, írókkal, kulturális szervezetek vezetőivel fogok találkozni és beszélgetni, többek között olyan ötletek és technikák után kutatva, amik később itthon is adaptálhatóak lehetnek.

Meg persze nézelődöm, kirándulok, és úgy általában nyitva tartom a szemem.
Hölgyeim és Uraim, Dunajcsik Mátyás vagyok, költő, író és a Libri Kiadó szépirodalmi főszerkesztője. A következő három hónapban én leszek az Önök szeme és füle ezen a csodálatos szigeten. Hozzanak esőkabátot, meleg ruhát, és felejtsék el az éjszakát!
szerző
Dunajcsik Mátyás
publikálva
2013. jún. 21., 07:00
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    Judit Varga
    2013. szeptember 12., csütörtök 11:25
    Élvezetes olvasni az irományaid. :) És jó volt hallani, hogy tetszik neked Manófölde. ;)
  2. 2
    Susan Delgado
    2013. július 26., péntek 23:51
    Szia en lassan ket eve itt elek de nem nagyon ismerek itt elo magyarokat, ha van kedved osszeugorhatunk egy kavera, esetleg tudok segiteni ha van kerdesed stb
  3. 1 karpati8
    karpati8
    2013. július 02., kedd 22:48
    Csodás a házad, dolgozz!,
    érezd jól magad,
    karpati

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Dunajcsik Mátyás

„Ez Izland, itt mindenki olyan ártatlan, mint Disneylandben.” Olaf de Fleur: City State c. filmjéből

Dunajcsik Mátyás
Szerző adatlapja
Összes blog Itt