Uff - A POSZT-ról

  • Csáki Judit
  • 2008. június 19.

Színház

A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó bizonyos nézőpontból csupa meglepetés. Nézzük a végéről: a díjak többségét a nem kőszínház színházak vitték el. És nézzük a visszájáról: magyarországi "hagyományos" színház mindössze egyetlen díjat söpörhetett be: a legjobb díszletét (Bagossy László a Radnótiban bemutatott Asztalizenéért). Mert azt már tényleg ne tekintsük hagyományos kőszínházi jelenségnek, hogy Zsótér Sándor a József Attilában Ladányi Andreával a főszerepben megrendezte Dürrenmatt Öreg hölgyét, és Pécsen megkapta érte a legjobb rendezés díját!

Mi történt? Földcsuszamlás? Letaszíttattak trónusukról a legjobbnak tudott színházak? Egy konténerprodukció forradalmat csinált? A két legjobb színésznek kikiáltott művész egyike sem bír színészi diplomával - szóval coki az egyetemmé avanzsált főiskolának?

Ez mind nem történt. Az már inkább, hogy egy sajátos szempontú, markáns válogatás láttán a zsűri beleszagolt a levegőbe, és "levette" a jelzést: ebben a mezőnyben - különb-különb okok miatt - tényleg a Mundruczó Kornél rendezte Frankenstein-tervet kell a legjobbnak mondani.

E különb-különb okok közt ott van az is, hogy tényleg jó előadás.

Az egyik színházi lap a találkozó idején újraközölte bizonyos írásait az évad előadásairól, jelzéseként annak, hogy Kukorelly Endre válogatásával nem ért egyet. A találkozó idején fölmerült, hogy lehetne-e, kellene-e vitát rendezni magáról a válogatásról. Amiről egyébként folyamatos beszélgetés folyt, utcán, előcsarnokban, kocsmában, mindenütt. Találgatták a népek, hogy Kukorelly vajon az íróbarátai-kollégái darabjait akarta reprezentatív listává gyúrni, vagy csak büntetni például a Katonát, ahol az ő darabja megbukott, vagy csak egyszerűen "kontrában" utazik?

Lehet, hogy mind, lehet, hogy egyik sem. Az biztos, hogy a POSZT a válogató személyének eldöntésével dönti el, hogy miről szól: zenés-táncos szórakoztatásról, új magyar darabokról, az elmúlt évad legjobb előadásairól vagy éppen semmiről. És éppen ezért ennek a döntésnek nagy a rizikója.

Ahhoz képest pláne, hogy milyen nehéz válogatót találni. Nem hiszem, hogy a végül hadra (munkára) fogott személyek ne tudnák, hogy olykor sokadikak azon a listán, amely reprezentatív, közismert személyiségek nevét tartalmazza, köztük sok olyanét, akik - végiggondolván, hogy mit jelent az

évi száznál is több

színielőadás megtekintése, az ezzel járó utazás, no meg esetleg a szakértelem hiánya - nem fogadják el a megbízást. Érdekesnek tartom, hogy a döntéshozók ezt pusztán praktikus teendőnek tekintik, és csöppet sem gondolkodnak el a visszautasításokon, még kevésbé gondolják újra a válogató kijelölésének szempontjait. Holott ha így megy tovább, nem nehéz megjósolni, hová jutunk: intelligens civilek tárgyiasult ízlését szemléljük mint az elmúlt évad legjobb előadásait.

Szóval az elmúlt évadban Kukorelly Endre jutott a magyar színházaknak; többen jól jártak vele, mások meg nem - de azt aligha vitatja bárki, hogy a kitűnő írónak muszáj volt valami sajátságos szempontot találnia a válogatáshoz, ha már a színházi szakértelmet, mármint a sajátjáét, nem tekinthette ilyennek. Ezt a sajátos szempontot valahol a frissnek, alternatívnak, fiatalosnak, nem szokványosnak nevezhető produkciók környékén lelte fel. (Hogy aztán hogyan került ide mégis avítt, idejétmúlt, szimplán rossz előadás is, az más, bár érdekes kérdés.)

Persze aki nemcsak ezt a legutóbbi évadot töltötte intenzív színházba járással, annak nem minden vicc új, még a versenyprogramban sem. Majdnem mindegyik "tabudöntögetés" mellé tudna állítani egy vagy több másikat, csereszabatosat.

Például az idei POSZT off programjából. E sorok írója eleddig ritkán engedhette meg magának - mert más volt a dolga -, hogy az úgynevezett kísérőprogramok közül válogasson. Most aztán szívesen (újra)nézte a főiskolások egyik-másik vizsgáját, rögtönzésen alapuló színházi játékokat vagy egy-egy nagyon is ütős előadást. És láthatta - miként a lelkes nézők is -, hogy bizony egyik-másik off programnak ebben a válogatásban vastagon helye lehetett volna.

Mi történt vajon? Offból állt a versenyprogram? Versenyprogramból állt az off? Hát az történt, hogy nyolc év után a pécsi találkozó alapos profilírozásra, a szempontok újragondolásra, frissítésre szorulnak. Ideje újragondolni mindent - a válogató kijelölésétől a zsűri működésén át a jegyek szétosztásáig-árusításáig -, aztán meghagyni, ami jónak bizonyult, és változtatni azon, ami nem eléggé. Konstatálni-rögzíteni, ami az elmúlt években megtalálta a maga működőképes formáját - itt jegyzem meg, hogy az utóbbi években a szakmai beszélgetések például megszerezték a maguk közönségét, és érvényesnek látszik az állandó hozzászólók rendszere is -, és kitalálni, hogyan lehet jól csinálni azt, ami most nem jó.

E sorok írója rövidre fogott pécsi tartózkodása alatt remekül szórakozott a TÁP Színház produkcióján, a HOPPart előadásán, a Katona József Színház Dzsesztetésén és az Orlay Produkció Férfi és nő című színészkoncertjén is. Nem cserélt volna senkivel.

POSZT, Pécs, június 5-14.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.