Vigye haza Orbán Viktort! – Tereskova Orbán-portréi a Godot-ban

Képzőművészet

Pöttyös, rózsás, feliratos Orbán Viktort vegyenek! Nagy Kriszta Tereskova ezúttal botrányoktól mentes, de figyelemre méltó kiállítása csütörtökön nyílt, ott voltunk a megnyitón.

Orbán Viktor ötvenhétszer. Ötvenhét színes, különböző mintájú ágyneműre vagy terítőre nyomott Orbán-portré, egymás mellett, szépen sorban. Magyarország miniszterelnöke betört a privát szféránkba, leginkább így értelmezhetők a hétköznapi használatban megjelenő matériákon visszamosolygó Orbán-arcok, amelyek közül egy konkrétan Hello Kitty-mintájú WC-papíron van megjelenítve. Nagy Kriszta Tereskova (x-T) egy olyan ikonikussá vált arcot választott, aki nemhogy mindenki számára ismert – az utóbbi időben úton-útfélen, némiképp már-már ijesztő módon mindenhonnan ő néz vissza ránk –, de mindenkinek van véleménye és ilyen vagy olyan érzése is vele kapcsolatban. Így a vezérmotívumnak választott Orbán Viktor megfelelő alanynak, alapanyagnak tekinthető. Meg hát, ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen mit is lehet kezdeni azzal a ténnyel, hogy a magyaroknak – nekünk, a népnek, a nemzetnek – megint akadt egy olyan megkerülhetetlen politikus figurája, mint…

false

 

Fotó: Németh Dániel

Van kék, sárga, lila fejű Orbán, koronával, virágokkal, Dávid-csillaggal. Visszatérő motívumok figyelhetők meg, így a Tereskova képeiről ismert sajátos folklór azonosítható, vagy épp Magyarország miniszterelnökéhez kapcsolt archetípusok válnak láthatóvá.

Megkerülhetetlen a párhuzam Andy Warhol képeivel, gondoljunk csak a Mao-portrékra, amelyek akár ihletforrásai is lehettek Tereskovának. Csupán a kontextust, a mintákat változtatta újra meg újra, mintát mintára halmozott, dekonstruálta az általa választott arcot.

A Portréfestést vállalok címmel nyílt kiállítás Nagy Kriszta nyolcadik tárlata a Godot Galériában. Az esemény címe ezúttal üzenet is a művész részéről, amelyet direkt módon kell érteni, Nagy Kriszta valóban vállal portréfestést, vagyis a műalkotás áru, a művész piacra dolgozik. Így érthető Tereskova választása, olyan arcot kellett keresnie, amelyet ismernek, kedvelnek – hiszen a nagy számok törvénye ezt mutatja, legyen ez egyesek vagy mások számára egészen riasztó vagy elkeserítő, a nép Orbánt akarja. Éppen ezért szabott áron kaphatók a miniszterelnök arcképei: potom 56 999 forintért bárki hazavihet egyet a sorozatból. (Azért a vevőlistára kíváncsiak lennénk. A kiállításmegnyitón négy Orbán-portré elkelt.)

A képek egyenként is, de együtt igazán beszédesek, bár a befogadóra van bízva az értelmezés, Tereskova direkt módon nem kíván politizálni, már ha e kiállítás a festett képekkel nem tekinthető egyértelmű véleményformálásnak.

Orbán arcképei mellett van még a Jancsó R.I.P. című kép, amelyen mindenki Miki bácsija néz vissza ránk átható kék szemeivel, a háttérben egy katonával a Szegénylegényekből, meg némi napraforgóval, de a kiállítás része egy kisgyerek és egy fiatal női portré is (Luca, Sárika), meg négy önarckép (Mint gésa, Jézus, Mária, Piros négyzetbe zárt pusztító expresszionizmus), melyek Nagy Kriszta előző, kisebb botrányt kavart Kiscelli Múzeum-beli kiállításának utóhatásaként figyelhetők meg.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Bár Tereskovától nem áll messze sem a botrány, sem a feltűnés, sőt időnként még politikai véleményét is kifejezte – például, amikor 2006-ban illemhely helyett a Parlamentet választotta –, ez a kiállítás szolid, de egyértelmű kifejezése annak, mi történik Magyarországon 2014-ben, milyen szerepbe, milyen alakot választott magának a társadalom. Nagy Kriszta képei és az ötlet egészen jó, csak választott volna mást, néznénk valaki másnak a képét – persze az egy másik történet lenne, nem a miénk. Ahogy az sem véletlen, hogy portréfestést vállal, mely egyben egy művészi kiáltás is, a semmibe, a figyelemért, a művészet létjogosultságáért, némi egzisztenciális biztonság elérésének vágyaként. Ha kell, Orbán Viktort fest sorozatban. Hát, itt tartunk…

false

 

Fotó: Németh Dániel


Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?