„A baloldal csak a szavazatvásárlásban érdekelt” – Vidéken ezért akarják a Jobbikot

szerző
Stemler Miklós
publikálva
2014. ápr. 13., 06:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután katasztrofálisan szerepelt vidéken a baloldal, a választás után olyan szakembereket kérdeztünk, akik testközelből látják a problémákat. L. Ritók Nóra, Derdák Tibor és Heindl Péter az okokról és a kiútról.

A baloldal teljes leszereplését hozta a vidéki Magyarországon az idei országgyűlési választás. Ugyanakkor a magabiztos győztes képét mutató Fidesz sem lehet nyugodt, hiszen miközben az északkeleti régióból kitörő Jobbik a Dunántúlon is rengeteg helyen lenyomta a baloldali szövetséget, sok helyen még a Fideszt is sikerült megvernie, de legalábbis megszorongatnia. Sőt, a választókerületekre és szavazókörökre lebontott eredmények alapján egyáltalán nem tűnik légből kapottnak a feltételezés, mely szerint a „cigánybűnözést” időlegesen kiskutyákra cserélő radikális párt ősszel több polgármesteri helyet is begyűjthet, ezzel biztos bázist szerezve a négy év múlva következő országgyűlési választásokra.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A múlt heti szavazás eredményével kapcsolatban olyan pedagógusokat, tanodavezetőket, jogvédőt kerestünk meg az ország különböző pontjairól, akik hosszú évek óta élnek együtt a vidéki Magyarország problémáival, és sikeresen is dolgoznak azok megoldásán, enyhítésén. L. Ritók Nórától, Heindl Pétertől és Derdák Tibortól egyaránt a következőket kérdeztük: tapasztalatai szerint saját környezetében

– ki és miért szavazott a Jobbikra?,

– miért esett vissza így a baloldal?,

– volt-e olyan párt, amely a szegénységre megnyugtató alternatívát/választ adott volna?

A hátország: Borsod

Derdák Tibor 2009-ben

Derdák Tibor 2009-ben

Fotó: MTI

A megye jelentős részére nem igaz az a mondás, hogy a Jobbik a második erővé vált volna, hiszen több településen is megverte a Fideszt, és az egyik legszorosabb választási küzdelemben Miskolcon is 30 százalékot ért el, alig elmaradva a kormánypárttól. A térségben dolgozó Derdák Tibor szerint Borsod nagy részében az őszi önkormányzati választás nem kettő-, esetleg háromesélyes lesz, hanem egy, és szerinte a befutó Jobbik a megszerzett – többnyire az Európai Uniótól – érkező önkormányzati erőforrások révén tovább építheti majd gazdasági háttérországát.

Sajókazán, ahol Derdák a Dzsaj Bhím Közösség által fenntartott gimnázium igazgatójaként dolgozik, a Jobbik a háromból két szavazókört fölényesen megnyert, a cigánytelepen lévő harmadikat viszont behúzta a Fidesz.

Ennek oka a pedagógus szerint a választás előtt itt is két hónap erejéig beindított közmunkaprogramnak köszönhető, ami ha mást nem is, kis könnyebbséget adott a nyomor szorításában vergődő helyieknek, akik már ezért is hálásak voltak a Fidesznek.

„Akárhol felszállok a megyében a vonatra vagy a buszra, nácinak öltözött fiatalokat látok” – érzékelteti a szélsőjobb beágyazottságát a régióban Derdák. Szerinte ugyanakkor a Jobbik-szavazókról a köztudatban élő sztereotípiák – szerény, avagy kifejezetten szegény körülmények között él kisvárosokban vagy falvakban, és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik – mára már nem feltétlenül igazak, a párt ugyanis mindenhol ott van. A 20 éven keresztül domináns baloldal totális összecsuklása a régióban a pedagógus szerint elsősorban annak köszönhető, hogy kevés kivételtől eltekintve az elvi politizálás helyett a baloldal is csak a szó szerinti, avagy metaforikus „szavazatvásárlásban érdekelt”. Öntudatos szavazópolgárként így a baloldal sem tekint a helyi cigányságra: „Számukra is csak az ételosztás és a közmunka ugrik be a kérdésről” – mondja Derdák.

2010-ben a Fideszre szavazott, most a Jobbikra

Zsolt, aki egy állami cégnél dolgozik, több elterjedt vélekedést is cáfol a Jobbik szavazótábora kapcsán. Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és azzal az elsősorban a jobboldal által szajkózott hiedelemmel szemben, miszerint a Jobbik a baloldal csalódott szavazóit nyerte meg elsősorban, nem rejti véka alá, hogy ő korábban Fidesz-szavazó volt. Igaz, a Tolna megyében élő Zsolt friss veszteség a mintegy hétszázezer szavazót vesztő kormánypárt számára, mivel 2010-ben még őket erősítette.

„A Fidesz miatt nem lett jobb az életem” – indokolja elfordulását a két gyermeket nevelő férfi, akit a rezsicsökkentés sem győzött meg, elvégre a bolti árak nem lettek alacsonyabbak, sőt. Mindez jól mutatja, hogy a középkorú állami alkalmazott nem a radikális eszmék miatt választotta a Jobbikot, hanem teljesen hétköznapi okok miatt. Ezek közé tartozik, hogy a Jobbik ötezer forintra csökkentené a Fidesz-kormány által 50 ezer forintra emelt büntethetőségi határát a lopásoknak, ez pedig Zsolt Tolna megyében lévő falujában is kulcskérdés. „Inkább a tolvajokat kergetnék a rendőrök, mintsem a bicikliseket szondáztatnák.”

„Nem értek egyet mindenben a Jobbikkal” – válaszolja rövid hallgatás után arra a kérdésünkre, hogy mit szól a Jobbik radikális nézeteihez. Zsoltnak – mint mondja – semmi baja azokkal „a cigányokkal, akik dolgoznak”, sőt, neki is van cigány barátja és munkatársa. Környezetében ezzel együtt egyre több a Jobbik-szavazó, többségük csalódott fideszes, de akad olyan volt baloldali is, akivel korábban heves vitákat folytatott, mostanra viszont egy táborba kerültek. Egyébként Zsolt kétezer főt számláló községében a múlt hétvégén a Fidesz néhány tucat szavazattal verte a Jobbikot.

Emiatt nem meglepő, hogy a választói aktivitás kifejezetten alacsony volt a Jobbik által megnyert részeken. Holott az iskolaigazgató szerint nem lehetetlen ennek a rétegnek a politikai aktivizálása; a szintén Borsod megyei Rakacán, ahol a Demokratikus Koalíció jelen van egy szervezettel, a baloldal döntetlenre tudta kihozni a választást a Fidesszel, a Jobbik pedig a szavazok öt százalékát tudta elhozni. (Más kérdés, hogy a 30 százalékos részvételi arányon itt is bőven lett volna mit javítani.) A baloldal újjáépítése csak hasonló szervezetek létrehozásával képzelhető el a térségben Derdák szerint, ahogy az a 19. században történt, hiszen más módon nem lehet eljutni a helyiekhez.

Nincs válaszuk

Derdák Tiborhoz hasonlóak a berettyóújfalui kistérségben működő Igazgyöngy Alapítványt alapító, és az általa fenntartott iskolát vezető L. Ritók Nóra tapasztalatai is. Igaz, itt a Jobbik „csak” a biztos második helyre volt jó. A pedagógus arra nem kívánt válaszolni, hogy kik lehettek a Jobbik szavazói, miután ennek megítéléséhez az emberek túl zárkózottak, ám az ok látható: „Mivel a roma integráció kérdésében kiutat nem nagyon látnak, ám napi szinten átélik a megoldatlan problémákat, így sokaknak imponál az az erőszakosabb, drasztikusabb megoldás, amit kommunikáltak” – fogalmaz L. Ritók Nóra.

false

„Az Összefogás nem adott hiteles, megbízható és megnyugtató képet a szavazóknak, nem volt alternatíva a választóknak a baloldal” – mondja a pedagógus, ám a teljes képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy lényegében egyetlen párt sem volt képes a feszítő szociális problémákkal küzdők számára használható alternatívát és választ kínálni.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a részvételi arány ebben a térségben is jóval az egyébként sem túl acélos országos átlag alatt maradt. Rengetegen kiábrándultak a politikából, sokan pedig a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkeznek a szegregátumokban élők közül ahhoz, hogy éljenek a jogaikkal. A megoldás az oktatás lehet L. Ritók Nóra szerint, azt pedig, hogy mindez nem üres szólam, a baranyai eredmények jelzik.

Gandhi és multikulti Baranyában

Baranya megye sok rokonságot mutat az ország északkeleti részeivel, a dél-dunántúli régió az elmúlt évtizedben éppúgy leszakadó pályára került, mint Északkelet-Magyarország, Dél-Baranyában ráadásul kifejezetten magas a cigány lakosság aránya. Ennek ellenére még a 33 leghátrányosabb kistérség közül hármat tömörítő szigetvári választókerületben is valamivel az országos eredménye alatt teljesített a Jobbik, megyei szinten pedig 20 százalék alatt maradt, amivel csak az ország fejlett nyugati részein lévő megyék büszkélkedhetnek, no meg Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó Pest megye.

Az elsősorban az Ormánságban aktív Heindl Péter jogvédő és tanár szerint a Jobbik itteni viszonylagos gyengeségének több oka is van. Az egyik ezek közül a térség hagyományosan multikulturális jellege, amely az évszázadok óta egymás mellett élő népcsoportokról szól: Baranyában svábok, szerbek, horvátok, cigányok és magyarok élnek közösen, és a történelmi tapasztalat is nagyobb fokú toleranciára tanította őket. „A rasszizmus itt is jelen van, ám alapvetően más módon, mint az egyéb válságrégiókban” – mondja Heindl. Szerinte a kirekesztés és totális elutasítás helyett errefelé a „paternalista” fajtája jellemző, azaz a cigány kisebbség lenézése, nem pedig gyűlölete.

Ez a multikulturális közeg ideális hátteret adott a huszadik születésnapját a napokban ünneplő pécsi Gandhi gimnázium számára, amely az országban elsőként tűzte ki célul roma gyerekek eljuttatását az érettségiig, és az iskola alapításában fontos szerepet játszó Heindl szerint ez a fő oka a szélsőséges eszmék korlátozott terjedésének a térségben. A Gandhiban végzők egyrészt jól képzett és konszolidált cigány középosztályt alkotnak, miközben az ország túlnyomó részén a rendszerváltás a cigány lakosság rohamos elnyomorodását hozta magával, másrészt az itt tanulók egy része szintén ezt a munkát folytatja tovább; ennek az egész régióra kisugárzó eredménye a tanodaprogram, amely a mélyszegénységben élő családok gyermekei számára is megteremti annak az esélyét, hogy egyáltalán eljussanak a középiskolákig.

Diákok a Gandhiban

Diákok a Gandhiban

Fotó: MTI

Heindl Péterrel a szintén Gandhi-alapító Derdák Tibor is egyetért abban, hogy a Gandhi Gimnázium léte az egyik fő magyarázat a Jobbik viszonylagos gyengeségére Baranyában, miután ez az intézmény volt képes választ adni a cigánykérdés problémájára – legalábbis regionális szinten.

Komplex hatás

A borsodi esélyek kapcsán a pedagógus borúlátóbb, hiszen a Jobbik már most erős jelenléte folyamatosan gátolja őket, Ózdon például a Jobbik nyomására kellett feladniuk az oktatást. „Bárki átlátja öt perc alatt, hogy a helyi Fidesz ezzel saját magának ásott gödröt” – jellemzi a kormánypárt rövidlátását a pedagógus.

Derdák szerint ugyanakkor Borsodban nincs meg az az indulótőke, ami Baranyában lehetővé tette a Gandhi és társintézményei sikerét, ezzel együtt némileg optimista, miután úgy látja, hogy az országos politikai elit pártállástól függetlenül érdekelt a cigányság oktatásában. A helyi politikai elit nagy része már máshogyan gondolkodik, holott a Jobbik elsőként épp az ő pozícióikat fenyegeti.

Az idő kulcskérdés L. Ritók Nóra szerint, aki szintén az oktatás–szociális munka–közösségfejlesztés komplex problémakezelésében hisz. Mindez azonban nem egy, de nem is négy éven belül hoz eredményt. „Nem lehet egy-két év vagy egy kormányzati ciklus alatt igazi megoldást generálni. A folyamat generációk óta alakult, a megoldás is időt vesz igénybe. Ha ott vagyunk, és tudjuk a komplex hatást biztosítani, a következő generáció biztosan más lesz. Olyan, amelynek tagjai képesek tenni az élhetőbb életért, és az integrációért is.”

szerző
Stemler Miklós
publikálva
2014. ápr. 13., 06:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 6 nostradamus
    nostradamus
    2014. április 19., szombat 22:13
    A "cigány kérdés" csak 4 évente fontos a jobb és baloldalnak.
    Közben meg - leszarják!
  2. 5 Pasinszki
    Pasinszki
    2014. április 14., hétfő 09:49
    "Rengetegen kiábrándultak a politikából, sokan pedig a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkeznek a szegregátumokban élők közül ahhoz, hogy éljenek a jogaikkal. A megoldás az oktatás lehet"
    Ezért veri szét az oktatást a mi bölcs vezérünk.
  3. 4
    2014. április 13., 17:39
    Egy kis kiegészítés a terepről:
    http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2014/04/13/413-kozosseg-a-valasztasok-utan/
  4. 3
    2014. április 13., 13:54
    A Gandhi megszervezése Baranyában azért volt fontos, mert az volt az első, romákat nagy számban fogadó és nekik gimnáziumi oktatást biztosító iskola a régiónkban. Emlékszem, amikor 1990/91-ben Pécsett felmértük, hogy hány olyan roma tanuló van a pécsi gimnáziumokban, akikről a környezete is tudja, hogy cigány, összesen egyetlen leöweysta diáklányra bukkantunk. A Gandhinak tehát abban volt úttörő szerepe a Dél-Dunántúlon, hogy elfogadottá tette azt a tényt, hogy romák jelentős számban járhatnak középiskolába.
    A Gandhi beindulása után szerveztük meg a mánfai Collegium Martineumot, ahol olyan halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok (többségükben cigányok) laktak, akik különféle pécsi, érettségit adó középiskolákba jártak. Egészen pontosan 15 féle pécsi, komlói és sásdi középiskolába. De még ezelőtt, már a Gandhi szervezésével/beindulásával párhuzamosan létrejött a pécsi Amrita Egyesület is, ami talán az ország első "tanodájaként" működött a pécsi Ifjúsági Házban. Sőt, amikor az ifjúsági házi "tanodát" elkezdtük működtetni, még az Egyesület se létezett. Egy klub keretei között működött az egész. Nem is hívtuk akkor még tanodának.) Az Amrita ugyanazt a célt követte jó ideig, mint a Collegium Martineum, csak éppen nem bentlakásos intézmény volt. S ma már Baranya, Somogy, és Tolna megyében sok-sok tanoda segíti a gyerekek középiskolai továbbtanulását. Tanárként - volt és jelenlegi kollégáimhoz hasonlóan - büszke vagyok arra, hogy a dél-dunántúli tanodák jelentős részét már jórészt a volt gandhis, collegium martineumos, vagy éppen amritás tanítványaink hozták már létre, vagy ők dolgoznak ezekben az intézményekben!
    Szóval, a Gandhi nagyon fontos "első fecske" volt, mert ott történt meg az "áttörés".
  5. 2 orbus
    orbus
    2014. április 13., 09:25
    Tyű, ez nagyon sokatmondó beírás volt, Fata. Ezeken nem fog a kultúra, mi? Ellentétben velünk, fehérekkel, akik már-már túl kulturáltak vagyunk, kivált velük...
  6. 1 FataMorgana
    FataMorgana
    2014. április 13., 07:13
    Hát én nap, mint nap tapasztalom a ghandisok viselkedését. "...ez az intézmény volt képes választ adni a cigánykérdés problémájára"? Én inkább azt mondanám, hogy megpróbálta, de hogy választ nem adott, az tuti. Ha olyan lesz a konszolidált cigány középosztály, amilyenek a ghandisok, akkor semmivel sem jutottunk előre.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Médiaháború
Nem csak Simicska ellen
Bős–Nagymaros
Győznek a szlovákok
Varázsgomba
Az LSD a gyógyászatban
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...