A fideszes médiagólem egyik vezetőjéről, a hazai sajtó több mint felét magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnökéről, Varga Istvánról, egykori fideszes (és még korábbi MDF-es) parlamenti képviselőről a napokban derült ki, hogy többre tartja a kormánykritikus sajtót – így a Magyar Narancsot –, mint a felügyelete alá terelt média- és propagandatermékeket. Még tegnap este "lemondott".
Varga nem először húzott meglepőt. 2012-ben, amikor a családon belüli erőszak tárgyában szólalt meg (nem kis felháborodást keltve), a Magyar Narancs portrét készített róla, amelyet most újraközlünk.
"Szerencsétlen helyen szerencsétlenül fogalmaztam. Ha bárkit megsértettem, megkövetem. Egész életem éppen az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit rám akarnak ezzel sütni. A női emancipáció mellett vagyok, ugyanakkor fegyelmezett katonaként tudomásul veszem, hogy a New Yorktól Jeruzsálemig idézett mondataimtól elhatárolódott a kormánypárti frakció, ahogyan azt is, hogy a Fidesz-KDNP, megváltoztatva korábbi álláspontját, önálló büntetőjogi kategóriaként ismeri el a családon belüli erőszakot" - mondta a Magyar Narancsnak orosházi ügyvédi irodájában Varga István fideszes országgyűlési képviselő.
Hozzátette: a dologról magáról, a tragikus népességfogyásról, arról, hogy néhány évtizeden belül akár 2,5 millióval csökkenhet a magyar népesség, érdemben nem beszél senki, ennek a vitának az apropóján pedig végképp nem. "Amit ez ügyben a bulvár- és az internetes média művelt, nehéz volna minősíteni. Túlzás nélkül 30-40 millió forintra lehetne őket perelni, de nem teszem" - folytatta Varga István, aki a Narancsnak elárulta: "Sem az első, sem a második feleségem nem fűzött semmilyen megjegyzést a családon belüli erőszak tárgyában elmondott beszédemhez."
"Az akasztós Varga"
Az Orosházán élő és praktizáló Varga István nem először keltette föl a sajtó élénk érdeklődését. 1991-ben az igazságtételi bizottság mellett működő Justitia albizottság első sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy "Justizmord mindig is volt, például akkor, amikor a nürnbergi per ítéletei nyomán kivégezték a parancsokat végrehajtó tábornokokat is". 2010 nyarán élénk barackszínű nyári öltönye és hasonló stílusú nyakkendője lett téma - utóbb a képviselő elismerte, hogy ez az öltözék "nem oda való" volt.
Az anyák megmentője
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Varga István, akit szűkebb hazájában egyszerűen csak "akasztós Vargának" neveznek - ami ellen ő sem tiltakozik, sőt büszke rá -, 1953-ban született Orosházán, két évvel azután, hogy családja fatelepét és részben tulajdonolt baromfi-feldolgozóját államosították.
Apai nagyapjáé volt Orosházán az első fotocellás és liftes modern villa. Varga 1979-ben végzett a szegedi jogi karon, két évvel később egyéni ügyvéd lett, előbb Battonyán, majd Orosházán praktizált. "Ilyen előzmények után már fiatal koromtól a nemzeti sorskérdések és Trianon foglalkoztatott, és enyhén fogalmazva nem kedveltem a kommunistákat" - fogalmazott lapunknak a már harmadik ciklusát a parlamentben töltő ügyvéd-politikus.
1988-ban lépett be az MDF-be, ámbár, mint fogalmazott, "akkor még az a SZDSZ is antikommunista volt, ez tetszett, és TGM, valamint a szamizdatok nagy olvasója voltam".
A rendszerváltáskor nem ambicionálta a képviselőséget, viszont vezető szerepet játszott a Zétényi-Takács-féle igazságtételi bizottság mellett működő Justitia albizottság munkájában. Soha nem tagadta, hogy a múlt rendszer kiszolgálóival és haszonélvezőivel szemben a keményebb fellépés híve lenne.
"Akasztós Vargának" Antall József miniszterelnök nevezte el az akkor fiatal ügyvédet, aki nem mellesleg az MDF országos választmányának héttagú ügyvivői testületében is helyet kapott: az egyik ülésen a kormányfőnek nem jutott eszébe a teljes neve, ezért utalt "akasztós Vargaként" rá. Utóbb, 2005-ben a Rend és szenvedély című, Varga István parlamenti beszédeit tartalmazó könyvhöz írt utószavában ez ügyben így védte őt Csapody Miklós: "Mert híre megelőzte, más volt: ő volt az 'akasztós Varga', aki a rendszerváltás őszinte hevületében Orosházán állítólag föl akarta volna akasztatni a kommunistákat. Kommunisták ehhez persze még akadtak volna bőven ott is, alig kevesebben, mint ma. A kötél is előkerült, de csak később, 2002-ben, s az sem Varga rejtekéből."
Varga 1992-től 2002-ig az MDF Békés megyei elnöke volt, 1994-ben listáról, négy évvel később az orosházi egyéni választókerületből került be a törvényhozásba. Mindig is az MDF radikálisai közé tartozott, akinek a fölfogása sok kérdésben közel állt a pártból 1993 nyarán kizárt Csurka Istvánéhoz.
"A miniszterelnök elismerte, hogy a MIÉP kiválását megelőző balatoni választmányi ülésen életem leghatásosabb beszédét tartottam: Csurka mellett. Világos volt, hogy Csurka kiválásával az MDF meggyengül. Akkor éjjel nagyon komoly dilemmám volt, de végül az Antallhoz való mély és személyes kötődésem miatt maradtam. A beszédem utáni reggelen ténferegtem a választmányi ülés helyszínének folyosóján, miközben bent folyt az ülés. Ekkor a kormányfő kijött hozzám, és másfél órán át beszélgettünk. Ő nem mondta, hogy maradjak, én nem mondtam, hogy megyek - a dilemmát mindketten éreztük. És maradtam" - beszélt erről 1999-ben a Békés Megyei Napnak adott interjújában Varga István, aki most a Narancsnak is megerősítette: paraszthajszálon múlott akkor, hogy nem tartott a MIÉP-pel.
Csurka antiszemita és világösszeesküvést vizionáló nézeteivel nem értett egyet, de a nemzeti, a határon túli magyarság és a népességfogyás ügyében vallott gondolataival igen. Ez év februárjában Varga ott volt Csurka temetésén, csakúgy, mint számos kormánytag és jobboldali politikus.
Varga 1994 és 1998 között - ahogyan fogalmazott lapunknak - erőteljes szocialista-liberális ellenszélben, de "egy nagyon jó MDF-csapatban" dolgozott.
"Ma a Fidesz az MDF"
"Isteni csoda volt tavaly a Varga Pista-szindróma, azaz hogy rám, és nem Vastagh Pálra szavazott a többség. Ehhez hozzátartozik, hogy az unokatestvéreim a Fideszre voksoltak országszerte, mert benne látták az ellensúlyt. Nem gondolhatjuk komolyan, hogy ez még egyszer megismétlődik" - nyilatkozott az 1998-as országgyűlési választás orosházi egyéni eredményéről és saját győzelméről a Békés Megyei Napnak Varga, aki nem sokkal később a Fidesszel való szorosabb együttműködés híve lett. Dávid Ibolya akkori pártelnök haragját kiváltva az ezredfordulón már úgy tartotta: "Ma a Fidesz jelenti az MDF-et."
Fotó: MTI
Varga István az általa balos körzetnek titulált Orosházán 2002-ben a MDF és a Fidesz közös jelöltjeként indult. Orbán Viktor személyesen kampányolt mellette (a hivatalban lévő kormányfőt a helyi evangélikus templom harangja is köszöntötte); Varga egyik gyermeke egy plüsstigrist ajándékozott az egyik Lengyel László-írásban tigrisként jellemzett miniszterelnöknek. Ez sem volt elég: bár 19 ezer szavazatot gyűjtött, alulmaradt helybeli örök vetélytársával, Vastagh Pállal szemben.
A volt szocialista politikussal a személyes viszonya nem rossz, ám mindig hangoztatta azon véleményét, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (vagyis a bírói önigazgatási rendszer) felállításával igazságügyi miniszterként Vastagh "börtönfelügyeleti minisztériummá degradálta" tárcáját.
Varga 2002-ben a balos körzet miatt "veszélyeztetett MDF-es képviselőjelöltnek" nevezte magát, és megítélése szerint nem kapott kellő segítséget a pártjától. Mivel a listán sem jutott neki befutó hely, két hónappal a választási vereség után lemondott minden pártmegbízatásáról, és kilépett az MDF-ből.
"Ekkor vettem meg az új BMW-met, a hátsó ülésre bedobtam a teniszütőimet, és úgy gondoltam, itt a politikai pályafutásom vége, élem az életem" - mondta a Narancsnak Varga. Igaz, hamarosan belépett a Fidesz helyi szervezetébe, ám annak vezetőjével, Orosháza jelenlegi polgármesterével és parlamenti képviselőjével, Dancsó Józseffel nem jött ki: két dudás a kisvárosban sem fért meg egy csárdában.
A 2002-es év nem csak a választási vereség miatt emlékezetes Vargának. Helyben nagy visszhangot kiváltva - mégiscsak jobboldali politikusról lenne szó - elvált köztiszteletben álló gyermekorvos feleségétől, és otthagyta négy gyermekét, mert egy nála jóval fiatalabb hölgybe szeretett bele, akit utóbb elvett. "Közös megegyezéses válás volt, csak a 10 ezres könyvtáramat és a fogkefémet hoztam el, emellett Magyarországon talán én fizetem a legnagyobb tartásdíjat. Rossz időszak volt, a bírálatok egy része jogos volt" - mondta erről Varga, akinek új házasságából egy lánya született, így összesen öt édes és egy nevelt gyermeke van.
2003-ban egy reggeli futás után autójával hazafelé igyekezve Orosháza külterületén elütött egy biciklist, aki meghalt. Többen meg vannak győződve, hogy az ügyet a rendőrség Vargára tekintettel elsikálta. A politikus ezt határozottan tagadta a Narancsnak: mint mondta, nagyon alapos vizsgálat volt, ráadásul az ügyet végül Csongrád megyében tárgyalták. Az akkor újdonságnak számító pótmagánvád intézményével is próbálkoztak ellene, de tisztázta magát.
"Az ügy egy ember halála, a halálos fenyegetések és a rosszhiszemű híresztelések miatt megviselt" - mondta tíz év múltán lapunknak. Varga 2002 és 2010 között csak ügyvédi hivatásának élt. Nem mehetett neki rosszul, mert immár negyedik BMW-jét, a márkán belül második kabrióját fogyasztja. "Nem bírom a légkondit, és szeretem, ha nyitható a tető" - mondta, amikor arra céloztunk, hogy politikusként nem célszerűbb-e szerényebben élni. Elmondta, hogy mostani kocsija több mint 20 millióba került. Imádja a sebességet, gyorshajtásért rengeteg büntetést fizetett - tette hozzá. Varga értékes autója mellett több orosházi és egy budapesti ingatlannal, közel 30 milliós megtakarítással rendelkezik, de körülbelül 20 milliós hiteltartozása is van.
Az elmúlt években ügyvédként a Zuschlag-perben védte egy kollégáját, valamint Sümeghy Csaba egykori fideszes képviselőt egy textiles csődbűntettben (az ügyről lásd: Anyagromlás, Magyar Narancs, 2005. október 27.); képviselte Zsiros Géza volt kisgazda politikust egy gazdasági ügyben és a gyulai adatbázisperben hírbe hozott jobboldali országgyűlési képviselőt. Megnyerte az MDF-ből kizártak perét, ahol mások mellett Balsai István és a néhai Horváth Balázs volt a felperes.
Részt vállalt a kórházi ágyszámleépítések után indított kompenzációs perekben, és több Békés megyei kórháznak sok százmilliót perelt vissza azzal, hogy az elutasító bírósági határozatok után az ügyben felülvizsgálati kérelmet adott be a Legfelsőbb Bíróságra - ahol igazat adtak neki. "Nem tehetek arról, hogy nagynevű fővárosi kollégáimnak ez nem jutott az eszükbe" - mondta erről a Narancsnak.
A bíróságot is a kormány alá!
Sokak meglepetésére a 2010-es parlamenti választás előtt a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez semmilyen szállal nem kötődő Varga befutó helyet kapott a Fidesz-KDNP ottani megyei listáján. Meg nem erősített hírek szerint Orbán Viktor szerette volna, hogy ismét a törvényhozás tagja legyen. A jó hírt Lezsák Sándor, a régi barát s az azóta alkotmánybírává katapultált Balsai István közölte Vargával.
"Az új Alaptörvény fantasztikus, az ország szerkezeti átalakítása feltétlenül szükséges volt" - értékelte lapunknak a kormányt Varga István, aki néhány törvényjavaslatnak előterjesztője is volt. Nemcsak az ügyészség, de - német minta alapján - a bíróságok kormány alá rendelésének is híve lett volna, ám végül ez másképp alakult. Azt viszont tagadta, hogy egyik szorgalmazója lett volna a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének. "Szeretnék emlékeztetni: az alkotmányügyi bizottságban elhasalt a bírák nyugdíjba vonulását 70-ről 62 évre csökkentő előterjesztés" - hangoztatta a bizottság tagjaként. A bírói korhatár ügyét amúgy "politikai buktának" és szakmai hibának tartja, de fegyelmezett pártkatonaként tudomásul vette a frakció döntését.
Varga István képviselőként szorgalmazza, hogy Hóman Bálint történész akadémiai tagságát posztumusz helyreállítsák, s hogy Csucsán mindenképpen legyen Ady-emlékmű. A nyaralását minden évben Abbáziában (Opatija, Horvátország) kezdő Varga István szerint az Osztrák-Magyar Monarchia az EU előképe volt. (Ügyvédi irodájának falán lehetetlen nem észrevenni a hatalmas Nagy-Magyarország-térképet.)
Az ügyvéd-politikus nem tudott egyértelműen válaszolni arra, hogy 2014 után folytatja-e közéleti pályafutását. A bírósági tárgyalótermet olykor kicsinek érzi, és szereti "a Tisztelt Ház ódon falait" - mondta. Ha mégis abbahagyná, akkor a családjának, ügyvédi munkájának, a tenisznek, valamint könyv- és metszetgyűjtő szenvedélyének él majd. Mindenesetre tavaly augusztus 20-án az előzetes tervekkel ellentétben nem ő mondta az ünnepi beszédet a Békés megyei Tótkomlóson; a már kiragasztott plakátokról Orosháza egyéni parlamenti képviselője, Dancsó József húzatta le Varga nevét.
