Ezúton is üdvözöljük a Magyar Narancs fideszes rajongóit!

  • M. L. F.
  • 2019. február 4.

Narancsblog

Sorra bizonyosodik be a kormánypárti politikusokról, hogy előszeretettel olvasgatják lapunkat.

Ma éppen a fideszes médiagólem egyik vezetőjéről, a hazai sajtó több mint felét magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnökéről, Varga Istvánról, egykori fideszes (és még korábbi MDF-es) parlamenti képviselőről derült ki, hogy minket olvas. „Igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok” – nyilatkozta hozzátéve: ő többek között Magyar Narancsot olvas (továbbá járatja az Élet és Irodalmat, illetve megveszi reggelente a Népszavát).

De nem Varga az egyetlen, aki lapunkból is tájékozódik a világ dolgairól – ahelyett (amellett?), hogy a kormánypárti propagandát olvasná. Több forrásból is úgy értesültünk, az őszi kötcsei találkozón maga a Főni, a párt- és miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatta arról az összesereglett jobboldali értelmiséget, hogy olvasta az őt élesen kritizáló volt külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával készített interjút. (Persze, mindezt csak azért jelezte, hogy világossá tegye, mennyire nem ért már egyet atlantista egykori nagykövetével.)

Jeszenszky Orbán kormányzásáról: „Bólogató Jánosokkal nem lehet egy országot vezetni"

Az elsők között szorgalmazta a jobboldalon, hogy Orbán Viktor legyen a tábor vezetője, 2014-ig a kormány támogatója, oslói nagykövetként a képviselője volt. Ma már úgy látja, Orbán a vesztébe viheti az országot, a Nyugat-ellenessége pedig történelmi vétek. Magyar Narancs: Alig ment híre, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter meghívta az augusztus 20-i városi ünnepségre, a kormánypárti sajtó máris arról cikkezett, hogy pártalapításra készülnek.

Gulyás Gergely jelenlegi kancelláriaminiszterről tavaly derül ki, hogy figyelmes olvasója a Narancsnak. Az év első számában ugyanis a Fidesz akkori frakcióvezetője hosszú olvasói levélben reagált Kis János A tét című írására.

Kis János: A tét

Az áprilisi országgyűlési választások előtt a magyar demokratikus közvélemény zavarodott és letargikus. A helyzet kilátástalannak tűnik. Valóban ne volna remény?

Németh Szilárd régi nagy rajongónk. Rázta ő már a lapunkat lakossági fórumon, de legutóbb akkor idézte a parlamentben, amikor részben félreértette a szerkesztőségi véleménycikkünket, és örömmel konstatálta, hogy a „sorosita” Magyar Narancs is úgy találta: Demeter Márta Orbán Flóráról szóló sztorija „nem gömbölyű”.

Németh Szilárd, a törvényjavaslat egyik benyújtója

Németh Szilárd

Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd



Nemcsak ő, hanem névrokona, az egykori szépreményű külügyér, Németh Zsolt képviselő is félreértelmezte ezt a cikkünket, amikor azt a mondatot találta kiemelésre méltónak a Parlamentben, miszerint „Lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?” Egyébként a teljes mondat ez volt: „A kérdés az, lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?”, sőt, külön cikkben reagáltunk a felszólalásokra jelezve: a képviselőknek szövegértelmezési gondjaik vannak, mert nem ezt írtuk.

Nemrég a Népszava egyik névtelenséget kérő kormánypárti forrása pedig azon lamentált, hogy a Fideszben még mindig többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket.

Mit mondjuk erre?

Hát kár volt százmilliárdokat költeni (az adófizetők pénzéből) több mint 500 médiatermék felvásárlására, újságok bezárására, a lakájmédia kitömésére, hiszen a suba alatt – vagy ezek szerint nem is annyira suttyomban – ők is a csöppet sem kormánypárti lapokat veszik elő, ha olvasni támad kedvük.

(Nyitókép: jelenet a Tanú című filmből, amely lapunk nevét is ihlette.)

Na, akkor most ki a hülye? Amikor a Narancsot idézik a parlamentben

Folytatódik Demeter Márta kormányzati befenyítése az Orbán gyerekre vonatkozó írásbeli kérdése miatt, kormánypárti politikusok már a Magyar Narancsra is hivatkoznak ennek érdekében. Nem kellene. Németh Zsolt képviselő (Fidesz) hétfőn az Országgyűlésben a Magyar Narancs ból idézve folytatta a Demeter Márta (LMP, társelnök) elleni kormánypárti hajtóvadászatot.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.