Országos figyelmet és tőzsdepánikot keltett 2013 közepén Csányi Sándor OTP-vezér döntése, amikor megszabadult részvényeinek többségétől. Az összeesküvés-elméleteket pár nappal később Csányi azzal igyekezett eloszlatni, hogy a részvényeladásokból származó bevételekre agrárüzletei miatt van szüksége – mint kiderült, elsősorban a Mohácsra tervezett új vágóhídról van szó.
Egymillió sertés – alsó hangon
Az ország legnagyobb vágóhídját tervezték létrehozni a Duna-parti kelet-baranyai városban, amely a horvát húsipari igényeket is ki tudja elégíteni, miközben helyben 400 munkahelyet teremt. A vg.hu értesülése szerint „13-15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jön létre egy nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint 2016-tól működő üzem ezzel Magyarország legnagyobb ilyen tevékenységet végző gyára lenne, a vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egy műszakban. Információink szerint az üzem csúcskapacitása szükség esetén 1,8-1,9 millió darabra is növelhető évente."
| ||
A magyar húsipar megmentőjeként ünnepelt beruházásnak azonban az 1992 óta működő mohácsi húsfeldolgozó, a Pikker Kft. dolgozói aligha örültek. Párhuzamosan a megavágóhíd bejelentésével és a beruházás előkészítésével a Pikker elvesztette egyik legnagyobb üzleti partnerét, és 2013 végén már csődeljárást kért maga ellen. Pedig a Pikker az elmúlt évtizedek egyik mohácsi sikertörténete – sok helyi éppen azért dühös, mert úgy érzi, a város nem állt ki a Pikker mellett.
Régi szövetségesek
A Pikker Kft. a rendszerváltás után jött létre a balkáni háború miatt tönkrement mohácsi termelőszövetkezet romjain, az elmúlt két évtizedben pedig a baranyai gazdasági élet egyik meghatározó szereplőjévé vált – a Pikker a legnagyobb magyar üzletláncok beszállítója volt. 2011-ben 1,2 milliárd forintos, részben az EU által támogatott beruházás keretében épült fel bólyi húsüzemük, amelynek átadóján Szekó József (Fidesz–KDNP) mohácsi polgármester méltatta régi támogatója, Miskolczi Imre és munkatársai kemény munkáját. A fejlesztésnek köszönhetően a „magyar tulajdonú és Mohácson vágóhidat működtető vállalkozás a 400 millió forint európai uniós és kormányzati támogatást élvező fejlesztésnek köszönhetően már nemcsak tőkehúst, hanem minőségi húskészítményeket is elő tud állítani. Ehhez 90-ről 160-ra növeli alkalmazottainak létszámát, és az évi 70-80 ezer helyett 100 ezer sertés feldolgozását tervezi” – szólt a távirati iroda optimista tudósítása anno.
Mohácsi forrásaink szerint Szekó és Miskolczi között ekkor már évtizedes jó viszony volt, miután 1998-ban a vállalkozó egyike volt azoknak, akik támogatták az akkor még helyi szinten is viszonylag ismeretlen Szekó József polgármesterré választását, sikerrel. (Szekó 1998 óta, azaz 16 éve vezeti Mohácsot.) A város hírnevét öregbítette a női kézilabdacsapat is, amely pár éve felkerült az NB/I B-be; ebben a csapat támogatójaként kulcsszerepe volt Miskolczinak, aki 2011-ben „Az év baranyai üzletembere” díjat is megkapta. Ennek ellenére Miskolczi és Szekó kapcsolatában 2012-ben már repedések mutatkoztak.
Mínusz 256 millió
Ennek az évnek a tavaszán jelentette be Miskolczi, hogy befejezi tevékenységét a Mohácsi Tornaegylet női kézilabda-szakosztályának főszponzoraként, amit azzal indokolt, hogy egyrészt saját tőkéjét beruházásokban kötötte le, másrészt pedig nem volt elégedett az önkormányzati szerepvállalással az NB/I B-t megnyerő, ám az NBI-be a szükséges támogatás hiánya miatt továbblépni nem tudó kézilabdacsapat esetében. Érdekes egybeesés, hogy körülbelül ebben az időszakban kezdődhettek azok a tárgyalások a mohácsi önkormányzat, a Pick Zrt. és a Bonafarm Zrt. között, amelyek eredményeként Szekó decemberben bejelenthette Magyarország legnagyobb húsipari beruházását Mohácson. (A beruházás helyszínéért komoly verseny folyt, 2012 őszén még Pécs, illetve a megyeszékhely közvetlen környezete tűnt befutónak. Úgy tudjuk, Szekó József lobbitevékenységének köszönhetően alig két hónap alatt fordult meg az állás, és a Pikker Kft. dolgozói egy nap arra ébredtek, hogy legnagyobb konkurenseik az ő termelési volumenüket hússzorosan meghaladó vágóhidat építenek a szomszédságukba.)
| ||
A Csányi-féle beruházás hírét nyilatkozatháború követte Szekó és korábbi támogatója között. Miskolczi nyílt levélben kérte számon az egyeztetés teljes körű hiányát a helyi gazdasági szereplőkkel és a képviselő-testülettel. Szerinte miközben a polgármester a konkurencia Mohácsra telepítéséről tárgyalt, a Pikker közel 100 milliós fejlesztést hajtott végre a városban. Ezenkívül Miskolczi a beruházás tervezett helyszínét is bírálta, ám a polgármester a levelet „felelőtlen vagdalkozásnak” minősítette és kijelentette: a piaci részesedéséből már egyébként is vesztő Pikker pozícióit az új üzem nem érinti károsan.
Miközben a korábban jó viszonyban lévő vállalkozó és városvezető 2013-ban jórészt nyílt levelek és hivatalos küldemények formájában volt hajlandó kommunikálni egymással, a Pikker Kft.-re is nehéz idők jártak. A baranyai gazdasági életet jól ismerő egyik forrásunk szerint 2013 tavaszán a cég elvesztette egyik legnagyobb üzleti partnerét – az egyik nagy hazai élelmiszer-áruházlánc cégét –, amely milliárdos nagyságrendű árbevétel-kiesést okozott, és megpecsételte a cég az évi eredményeit. (A cégadatok szerint míg 2011-ben 29 millió forint üzemi eredményt könyvelt el a cég, egy évvel később már mínusz 256 milliót.) Eközben a különböző hatóságok is kiemelt figyelmet fordítottak a Pikkerre: mind az adóhivatal, mind a Társadalombiztosítási Felügyelet átfogó vizsgálatokat folytatott le, a mohácsi önkormányzat pedig a korábbi években befizetett iparűzési adók körül talált sürgős vizsgálni valót. A piaci pozícióiból 2013 tavaszától valóban jelentősen vesztő cég hitelezői, köztük a Mohácsi Takarékszövetkezet türelmetlenné váltak az év végére. A Pikker tulajdonosi köre saját maga ellen kezdeményezett csődeljárást; jelenleg a hitelezőkkel egyeztet, létszáma 30 fővel csökkent azóta.
Csányi kavarásai
A város külső részén megépülő Csányi-féle vágóhíd melletti legnagyobb érv a mohácsi városvezetés szempontjából a munkahelyteremtés, hiszen az ország legnagyobb vágóhídján 400-an dolgoznak majd, és a megállapodás értelmében közülük 300 főnek mindenképpen mohácsinak kell lenni – e célra az önkormányzat fejenként 600 ezer forintos támogatást nyújt. A mohácsi beruházás viszont azzal is jár, hogy a Csányi-féle cégcsoport ide csoportosítja át egyéb termelési kapacitásait: a szegedma.hu szerint 300 ember állása kerül veszélybe 2015-től a dél-alföldi nagyvárosban, Pécsett pedig a 200 főt foglalkoztató helyi üzem bezárását tervezi Csányi Sándor – igaz, az itteni állomány egy része Mohácson kaphat munkát.
| A Matyi-balhé és a KITE-buli A Baranyában különösen aktív bankvezért néhány hete Matyi Dezső, a magyar könyvpiacon meghatározó részesedéssel bíró Alexandra ügyvezető-tulajdonosa vádolta meg azzal, hogy az érdekeltségeire tör – az OTP visszautasította a könyvekben és borban utazó üzletember vádjait. Az pedig február végi hír, hogy az OTP közvetett tulajdoni részt szerzett a legnagyobb hazai agrárintegrátori és műtrágya-kereskedő KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben. Mindezt nem is akárhogy, a „szintén milliárdos” Bige Lászlót beelőzve sikerült megtenni. |
Mind a vágóhíd, mind a Pikker Kft. háza táján fontos események várhatóak a következő napokban: előbbi jelenleg engedélyeztetési eljárás alatt áll, míg március 17-én a Pikker hitelezői tárgyalják meg a cég elmúlt időszakban tett lépéseit a fizetőképesség visszanyeréséért – itt dőlhet el, hogy a cég folytathatja-e tevékenységét, vagy felszámolják.
A Pikker Kft. aktuális helyzetével és a beruházással kapcsolatos aggályai kapcsán kerestük Miskolczi Imrét is, ám az ügyvezető-tulajdonos arra hivatkozva, hogy jelen pillanatban is peres eljárások zajlanak közte és régi „szövetségese”, Szekó József közt, elhárította megkeresésünket.
