Alig kap kártérítést Váradi András a letarolt földje után

  • Magyar Krisztián
  • 2014. augusztus 29.

Kis-Magyarország

Csupán 19 ezer forint kárt állapított meg az igazságügyi szakértő a juhász számára, miután a múlt hónapban a felcsúti Flier János gépe letarolta búzatábláját. Váradi szerint a kár százezres nagyságrendű. Ráadásul – a rendőrségi dokumentum szerint – a megállapított összeget nem Flier fizeti, hanem az állam.

Váradi András búzatábláján még júliusban hajtott át Flier János egyik gépe. Az esetet Flier – aki családjával együtt több száz hektár földet nyert Felcsút környékén az állami földpályázatok során – a nol.hu riporterének is elismerte.

Váradi András

Váradi András

 

Az alcsútdoboz-göböljárási juhász földjén egy nappal azután hajtottak át kombájnnal, hogy bejelentette: az őszi önkormányzati választások során indul Alcsútdoboz polgármesteri székéért. (Erről készült interjúnk vele itt olvasható.) Flier ugyanakkor azt nyilatkozta az említett videóban, hogy mindennek semmi köze ahhoz, hogy az egyik munkása ráment a juhász azon területére, amely közvetlenül Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és Flier közös földje mellett helyezkedik el.

Az eset után Váradi ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A lefolytatott eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő – Váradi András elmondása szerint – a károkozást követő bejáráson még ötvenezer forintnál több veszteséget említett a juhásznak, aki már akkor is kevesellte azt. Váradi András nem érti, hogy a nemrég kézhez kapott rendőrségi határozatban hogyan szerepelhet az, hogy az ő kára mindössze 18 922 forint. (Az összeg a dokumentum alján szerepel.)


Alul az összeg

Alul az összeg

 

 

„Kezdetben minimum százezer forintos kárral számoltam, de közben bebizonyosodott, közel sem ennyi a valós veszteségem. Az 5,7 hektáros búzatáblám azon részét, amelyet letaroltak, muszáj voltam gyomirtózni, hogy később ne legyen gazos, pedig normál esetben semmilyen vegyszert nem használok. Mondanom sem kell, hogy ez is költséggel járt” – panaszolta a magyarnarancs.hu-nak Váradi.

A juhász most úgy véli: a legnagyobb veszteség azért érte, mert aznap, amikor áthajtottak a földjén, ő is pont aratott volna, hiszen – elmondása szerint – kiváló minőségű volt a búzája. Az eljárás miatt azonban hosszú napokig nem takaríthatta be a termést, közben pedig beköszöntött az esős időjárás. A terület néhányszor jól megázott, és végül romlott a búza minősége, így azt csak takarmányként tudta értékesíteni – e körülmények egyikét sem vették figyelembe a vizsgálat során.

A rendőrségi határozatban még az is szerepel: „Megállapítható, hogy a kárérték nem éri el a bűncselekményi értékhatárt, az csak tulajdon elleni szabálysértés a kárérték alapján.” A nyomozást ez alapján tehát meg is szüntették, a bűnügyi költséget pedig – amint a dokumentumban is olvasható – az állami viseli majd. A határozat alapján tehát Flier Jánosnak nincs fizetési kötelezettsége Váradi András felé, annak ellenére, hogy korábban ő maga ismerte el: az ő gépe hajtott át a juhász földjén.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.