Észak-Magyarországon az utóbbi hónapokban folyamatos volt a medvék jelenléte, azaz – a korábbi tapasztalatokkal szemben – szinte biztos, hogy itt is teleltek már az állatok, és a hidegebb idő beköszöntével sem húzódtak vissza Szlovákiába. Azaz most már télen-nyáron vannak Magyarországon medvék.
A magyarnarancs.hu az ügyben több polgármesterrel, vadásszal és erdészeti szakemberrel beszélt, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a rögzített, biztosan medvétől származó lábnyomok és a megfigyelések alapján a 2014-es évben egyebek közt Bárna, Etes, Istenmezeje és Erdőkövesd környékén is voltak medvék. A jelek szerint akár több barnamedve is tartózkodhat a környéken, de jelenleg csak annyi biztos, hogy minimum ketten vannak. Ez a szám persze lehet magasabb is, hiszen nem mindig könnyű pontosan beazonosítani az egyedeket.
Tájékoztatják az ott élőket
A medvék észak-magyarországi jelenléte tavaly azután került reflektorfénybe, hogy egyet közülük májusban vadászok megsebesítettek, majd aztán egy hajtóvadászat után le is lőttek a Salgótarján melletti erdőben. Nógrádban egy másik eset borzolta tovább a kedélyeket: ekkor egy gazda vélte úgy, hogy medve tépte szét több juhát. Először úgy tűnt, hogy a Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgy melletti tanyán megtalált juhtetemek valóban medvetámadás áldozatai lehettek, ám az elhullott állatokkal – a helyszíni nyomok és az ott vett szőrminták alapján szakértők egyértelműen megállapították – nem medve, hanem kutyatámadás végzett.
| ||
Azokon a területeken, ahol a medve felbukkanhat, a Salgótarjáni Járási Hivatal és a helyi önkormányzatok táblák kihelyezésével korábban már próbálták felhívni a lakosok figyelmét a lehetséges veszélyekre.
Ráadásul a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) munkatársai épp a napokban készítették el azokat a tájékoztató lapokat és plakátokat, amelyeket a térségben fognak terjeszteni – tudtuk meg Gombkötő Pétertől, a BNPI természetmegőrzési osztályának zoológiai szakreferensétől. Az ismeretterjesztő anyagokkal tájékoztatják a környéken élőket a barnamedve jelenlétéről, de olyan tanácsokat is felsorolnak, amelyek segítségével elkerülhető egy esetleges baleset.
| Mit tegyek, ha ott egy medve? Ha az erdőben meglátunk egy példányt, halkan érdemes hátrálni, és minél hamarabb kívül kerülni a látómezejéből. A futás, a kiabálás vagy a fára mászás csak agresszívvá teszi a medvét. Fényképezni nem érdemes: ezzel csak magunkra húznánk a bajt. Ha a medve mégis közeledik, jó taktika lehet, ha a helyszínen hagyunk némi élelmet, majd a nagyragadozót figyelve lassan hátrálnunk. Abban az esetben, ha a medve két lábra áll, nem kell feltétlen pánikba esni. Lehet ugyanis, hogy csak megfigyel és fürkészi a terepet. Ha a maci mégis közel kerül hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanok. |
Gombkötő a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: a közvetlen veszélyhelyzet hátterében szinte minden esetben valamilyen emberi ok áll. Ilyenkor az állat védekezésre szorulhat például azért, mert védi a táplálékát vagy a kicsinyét. A támadások száma azonban Szlovákiában is meglehetősen alacsony, a 20. században halállal végződő medvetámadást nem is jegyeztek fel a szomszéd országban, hazánkban pedig még egyáltalán nem történt ilyen.
Sok a téves észlelés
Azt Gombkötő Péter és az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül többen is megerősítették, hogy az utóbbi időben megnövekedtek a medvéket vagy azok nyomait felfedező lakosok bejelentései.
| ||
Ez nem feltétlenül annak köszönhető, hogy sokkal több a nyom, vagy az az alkalom, amikor tényleg látnak medvét az emberek, mivel esetenként más állatoktól származó nyomokról állapítják meg tévesen, hogy azok biztosan barnamedvére utalnak.
A tisztánlátás végett a Bükki Nemzeti Park munkatársával gyorsan átfutottuk azokat a Facebook-oldalakat, amelyekre túrázók és önjelölt medvekutatók töltenek fel saját maguk által rögzített képeket. Ezek a fotók olykor egyértelműen nem beazonosítható fajhoz tartozó nyomokat is ábrázolnak, az észlelési helyszínek azonosíthatósága érdekében hasznos lenne a fotók környezetének dokumentálása is. „Azonban azt is el kell mondani, hogy a lakossági bejelentések egy része valós megfigyeléseken alapul. Az elmúlt két évben több esetben kollégáink is megerősítették például Szügy, Mátraszele, Cered, Bárna, Istenmezeje, Szilaspogony, Pétervására határában a lakosság által észlelt barnamedve előfordulásával kapcsolatos észleléseit” – hangsúlyozta Gombkötő Péter. (Szügy község határában 2013-ban, míg a többi településen 2014-ben természetvédelmi őri ellenőrzés is történt a megfigyelések hitelességével kapcsolatban, ahol a medve előfordulása egyértelműen igazoltnak tekinthető.)
Akad már-már mulatságos részlet is: a Nógrád megye északkeleti részén található Bárna mellett egy bekerített vadasparkba már többször is próbált bemászni egy medve. A magyarnarancs.hu információi szerint tavaly júliusban és novemberben észlelték a vadaspark munkatársai, hogy az egyébként a vadállatok be- és kijutása ellen is megerősített kerítésen és környékén egyértelműen medvére utaló nyomok láthatók.
A Heves megyei Istenmezeje Vadásztársaság területén – szintén tavaly nyáron és ősszel – többször is találtak barnamedvék jelenlétére utaló nyomokat. A vadásztársaság elnöke a magyarnarancs.hu megkeresésére elmondta: már korábban felhívták a társaság tagjainak figyelmét arra, hogy a medvék jelenléte miatt legyenek a korábbiaknál is körültekintőbbek. „A vadászoknak meg kell tanulniuk együtt élni a medvékkel. Fel kell készülnünk a nagyragadozók eseteges megjelenésére, tartós jelenlétére” – hangsúlyozta Horváth László, aki elküldött nekünk egy olyan fotót is, amelyen az látható, ahogy az általuk az egyik etetés mellé kihelyezett vadkamera látószögébe tavaly ősszel besétált egy barnamedve Istenmezeje mellett.
| ||
De Horváth Lászlótól egy olyan, tavaly nyáron készült képet is kaptunk, amelyen – szintén Istenmezeje környékén – egy medve lábnyoma látható. Íme:
| ||
Medvék és a falopás
Az általunk megkeresett Nógrád és Heves megyei településvezetők közül többen azt nyilatkozták, hogy ugyan komolyan kell venni a barnamedvék jelenlétét, de szerintük a médiában és a közösségi oldalakon megjelenő, kevésbé hiteles információk miatt a helyieknek nem sikerült valós képet kialakítani a helyzetről. „Amióta a média is foglalkozik az üggyel, olyanok is minden sarkon ott látják a medvét, akik korábban azt se tudták, hogyan is néz ki egy ilyen állat” – hangsúlyozta némi túlzással az egyik medvejárásban érintett település polgármestere, aki azt is elmondta, hogy amióta kitették a medvék jelenlétére figyelmeztető táblákat, jelentősen csökkent a falopások száma a környékükön.
A Nógrád megyei Karancsberény mellett tavaly október környékén turisták gombászás közben láttak medvét, amelyet akkor a rendőrségen jelentettek. A hatóságok ezt követően a település polgármesteri hivatalának is jelezték az esetet, ezután helyezett ki az önkormányzat tájékoztató táblákat – tudtuk meg Csabainé Freistág Erzsébet polgármestertől.
A helyiek között ugyanakkor nincs különösebb pánikhangulat, a tavalyi bejelentés óta nem is látott senki a környéken medvét – legalábbis a polgármesteri hivatalnak nem jelentették.
A Salgótarjántól mintegy 20 kilométerre található Szécsényfelfalun is kitették a tájékoztató táblákat, miszerint a település környékén medve tartózkodik. A településen élő forrásunk szerint olykor még ma is téma a medve jelenléte a faluban, de pánikhangulat itt sem volt és várhatóan nem is lesz emiatt. „Aki eddig kiment, ezután is el fog menni gombászni, vagy csak úgy sétálni a környékre” – mondta bizakodva.
| Vigyázzon a szemétre! Különben a medve fog... A barnamedvék hazai – egyebek közt a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt egyes részein rögzített adatok szerint – előfordulásának száma az 1990-es évektől kezdett el növekedni. Azóta a beazonosítható láb- és egyéb rögzített nyomok szerint is egyre sűrűbben jelennek meg Magyarországon. A fokozottan védett faj egyes egyedei a határterületekre és azok környékére Szlovákiából vándorolnak, ez annak is köszönhető, hogy a szomszédos országban az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedik az egyedszámuk, miközben az emberi tevékenység miatt az élethelyük szűkül. Szakértők már korábban is jelezték a faj várható további terjeszkedését, és láthatóan igazuk is lett, mivel az elmúlt években Észak-Magyarország egyre több pontján észlelték a barnamedvék nyomait természetvédelmi szakemberek, vadászok és a helyi lakosok is. A barnamedve ugyan ragadozó életmódot is folytat, de táplálékának jelentős része növényi eredetű. Ritkán ejt el nagyobb testű állatot, s ha úgy adódik, a már elhullott vadak húsát is megeszi. Természetesen ott, ahol az élőhelyük a közelben van, a nem biztonságosan tartott haszonállatok veszélyben lehetnek, így lényeges, hogy a legelő állatok emberi, állati vagy valamely technikai eszköz általi védelme megfelelő legyen. Az embereknek elsősorban arra kell figyelniük, hogy a medve előfordulási helyéhez közeli településeken fokozottan ügyeljenek a hulladékkezelésre. Ellenkező esetben az állatok odaszokhatnak a könnyű táplálékszerzés reményében. |
