Harkány

Csődeljárás a fürdőváros ellen?

  • Matkovich Ilona
  • 2012. május 10.

Kis-Magyarország

Harkány nem akar Esztergom sorsára jutni, pedig az ötmilliárdos adósságot felhalmozó fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától.

Komoly bajba kerülhet Harkány városa: a narancs.hu információi szerint a település legnagyobb hitelezője, az Erste Bank csak a 3,2 milliárdos uniós pályázat elnyerésének reményében adott haladékot a tőke törlesztésére. A sikeres uniós pályázáshoz elengedhetetlen önrészt azonban az önkormányzat több határidő-módosítás után, április 28-ig sem tudta befizetni, így elbukott 1,5 milliárd forint uniós pénzt, amit az elavult „retro” strandfürdő és a belváros felújítására, valamint a gyógykórház bővítésére szántak volna. A jelenlegi helyzetben az egy lakosra eső tartozás tekintetében országos listavezető fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától. Helyszíni forrásaink szintén értetlenül állnak a helyzet előtt. (A hazai fürdőberuházásokról szóló összeállításunkat itt találhatja.)

Elégedetlen német turista
A nyári szezonokra Németországból folyamatosan érkeznek fürdőkúrára a nyugdíjas vendégek. Egyikük szerint érthetetlen, ahogy a magyarok ehhez az egyedülálló vízkincshez viszonyulnak. A külföldi vendég meglepődve tapasztalta, hogy a magyar szállásadók és étterem-tulajdonosok nem nyírják a füvet az út mentén, és azt is, hogy elhanyagolt a hatalmas, ősfás arborétum. Azt se tudta hova tenni, hogy nincs ötcsillagos szállodája a városnak, de a környéknek sem, és hiányolta Pécs-Pogányon a fapados gépek fogadására is alkalmas repülőteret, ahonnan a javarészt időskorú külföldi vendégeket transzferrel hozhatnák Harkányba. (Állítólag a pogányi repülőtér leszállópályája hatszáz méterrel rövidebb lett annál, hogy nagy utasszállító gépek is leszállhassanak rá – M.I.)

Politikai hovatartozástól függetlenül egy biztos: a harkányiaknak az elmúlt évtizedekben nem sikerült a maguk javára fordítani a gyógyvízben rejtőző kivételes természeti adottságot, és lemaradtak a hazai fürdőversenyben. Habár 2010-ben, miután a húsz éve regnáló Bédy István polgármester irányításával a négyezres település másfél milliárdos költségvetéséhez képest horror áron, 1,65 milliárd forintért megvette a megyétől a fürdő másik felét is, ez sem segített újból versenybe szállni. Sőt: ez a város gazdasági lehetőségeit jócskán meghaladó, átgondolatlan lépés lejtőre állította Harkány jövőjét. Hiába büntették meg a választók régi polgármesterüket és választottak helyette újat, most mégis úgy tűnik, állami segítség vagy tőkeerős befektető nélkül nem állítható meg az eladósodás.

Jöhet a Sa-Le Invest
Pedig Harkány 62 Celsius-fokosan felszínre törő gyógyító vize évtizedek óta vonzza a mozgásszervi betegségekben szenvedőket. (Az országban egyedüliként a harkányi gyógyvízre hitelesítették klinikai vizsgálatokkal a pikkelysömör kezelésére kidolgozott balneoterápiás eljárást.) A gyógykórház – Harkány legnagyobb, nyereségesen működő foglalkoztatója – abban érdekelt, hogy a város sikeres legyen, ehhez azonban elengedhetetlen a fürdőfejlesztés, amelyhez az önerőt a jelenlegi helyzetben kizárólag a fürdőrészvények mielőbbi eladásából teremtheti meg a városvezetés.

Ám ha jelentkezik új befektető az ellehetetlenült gazdasági helyzetbe került városnál, az alighanem többségi tulajdont és menedzsmentjogokat kér a fürdővagyonból, és ez új helyzetet teremtene a gyógykórház működésében is. (Eddig a villánykövesdi Sa-Le Invest Kft. és az Aquaplus Kft. – amelynek esztergomi, zalaegerszegi, kaposvári, mohácsi, siklósi fürdője is nagy bajban van – váltotta ki a pályázati felhívást – M.I.) Pillanatnyilag azonban egy ilyenformán megkötött üzlet is jobb lenne, mint a csőd, amelynek során a fürdővagyon 100 százaléka elúszna, és a fürdő működésébe még csak beleszólása sem lenne a harkányiak érdekeit képviselő testületnek.

„A mostani fürdőpályázat meghiúsulása miatt életbe lép a tőketörlesztés, és jön a csődeljárás, esetleg a testület feloszlatása” – vázolja a közeli jövőt helyi informátorunk, aki szerint, „sürgősen egy gazdasági és pénzügyi szakemberekből álló, jó érdekérvényesítő csapatnak kéne kezébe vennie a harkányi fürdővagyon kezelését”. Hozzáteszi: miközben a kormányok új hungarikumok után kutatnak, az Európában is jól ismert harkányi kénes vízre nem építenek turisztikai attrakciókat. Amíg a közeli Villányban egymás után épülnek a pincészetek milliárdos támogatással, Harkányról megfeledkeztek. „Minden jel arra mutat, hogy mi kényszerülünk lemondani az egyetlen vagyonunkat jelentő vízjogról, és értékesítenünk kell a fürdőt bármi áron.”

Ha ez megtörténik, attól fogva az új tulajdonos határoz: működteti-e vagy bezárja a fürdőt, ahogy ezt például Esztergomban az Aquaplus tette. Az esetleges fürdőbezárás a harkányi vendéglátósok és szállásadók végét jelentené, hiszen az elmúlt években a könnyűipari gyáregységek bezárásával amúgy is drámaian lecsökkent Baranyában a munkahelyek száma.

(Az esetről még bővebben olvashat a ma megjelenő Magyar Narancsban.)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.