Harkány

Csődeljárás a fürdőváros ellen?

  • Matkovich Ilona
  • 2012. május 10.

Kis-Magyarország

Harkány nem akar Esztergom sorsára jutni, pedig az ötmilliárdos adósságot felhalmozó fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától.

Komoly bajba kerülhet Harkány városa: a narancs.hu információi szerint a település legnagyobb hitelezője, az Erste Bank csak a 3,2 milliárdos uniós pályázat elnyerésének reményében adott haladékot a tőke törlesztésére. A sikeres uniós pályázáshoz elengedhetetlen önrészt azonban az önkormányzat több határidő-módosítás után, április 28-ig sem tudta befizetni, így elbukott 1,5 milliárd forint uniós pénzt, amit az elavult „retro” strandfürdő és a belváros felújítására, valamint a gyógykórház bővítésére szántak volna. A jelenlegi helyzetben az egy lakosra eső tartozás tekintetében országos listavezető fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától. Helyszíni forrásaink szintén értetlenül állnak a helyzet előtt. (A hazai fürdőberuházásokról szóló összeállításunkat itt találhatja.)

Elégedetlen német turista
A nyári szezonokra Németországból folyamatosan érkeznek fürdőkúrára a nyugdíjas vendégek. Egyikük szerint érthetetlen, ahogy a magyarok ehhez az egyedülálló vízkincshez viszonyulnak. A külföldi vendég meglepődve tapasztalta, hogy a magyar szállásadók és étterem-tulajdonosok nem nyírják a füvet az út mentén, és azt is, hogy elhanyagolt a hatalmas, ősfás arborétum. Azt se tudta hova tenni, hogy nincs ötcsillagos szállodája a városnak, de a környéknek sem, és hiányolta Pécs-Pogányon a fapados gépek fogadására is alkalmas repülőteret, ahonnan a javarészt időskorú külföldi vendégeket transzferrel hozhatnák Harkányba. (Állítólag a pogányi repülőtér leszállópályája hatszáz méterrel rövidebb lett annál, hogy nagy utasszállító gépek is leszállhassanak rá – M.I.)

Politikai hovatartozástól függetlenül egy biztos: a harkányiaknak az elmúlt évtizedekben nem sikerült a maguk javára fordítani a gyógyvízben rejtőző kivételes természeti adottságot, és lemaradtak a hazai fürdőversenyben. Habár 2010-ben, miután a húsz éve regnáló Bédy István polgármester irányításával a négyezres település másfél milliárdos költségvetéséhez képest horror áron, 1,65 milliárd forintért megvette a megyétől a fürdő másik felét is, ez sem segített újból versenybe szállni. Sőt: ez a város gazdasági lehetőségeit jócskán meghaladó, átgondolatlan lépés lejtőre állította Harkány jövőjét. Hiába büntették meg a választók régi polgármesterüket és választottak helyette újat, most mégis úgy tűnik, állami segítség vagy tőkeerős befektető nélkül nem állítható meg az eladósodás.

Jöhet a Sa-Le Invest
Pedig Harkány 62 Celsius-fokosan felszínre törő gyógyító vize évtizedek óta vonzza a mozgásszervi betegségekben szenvedőket. (Az országban egyedüliként a harkányi gyógyvízre hitelesítették klinikai vizsgálatokkal a pikkelysömör kezelésére kidolgozott balneoterápiás eljárást.) A gyógykórház – Harkány legnagyobb, nyereségesen működő foglalkoztatója – abban érdekelt, hogy a város sikeres legyen, ehhez azonban elengedhetetlen a fürdőfejlesztés, amelyhez az önerőt a jelenlegi helyzetben kizárólag a fürdőrészvények mielőbbi eladásából teremtheti meg a városvezetés.

Ám ha jelentkezik új befektető az ellehetetlenült gazdasági helyzetbe került városnál, az alighanem többségi tulajdont és menedzsmentjogokat kér a fürdővagyonból, és ez új helyzetet teremtene a gyógykórház működésében is. (Eddig a villánykövesdi Sa-Le Invest Kft. és az Aquaplus Kft. – amelynek esztergomi, zalaegerszegi, kaposvári, mohácsi, siklósi fürdője is nagy bajban van – váltotta ki a pályázati felhívást – M.I.) Pillanatnyilag azonban egy ilyenformán megkötött üzlet is jobb lenne, mint a csőd, amelynek során a fürdővagyon 100 százaléka elúszna, és a fürdő működésébe még csak beleszólása sem lenne a harkányiak érdekeit képviselő testületnek.

„A mostani fürdőpályázat meghiúsulása miatt életbe lép a tőketörlesztés, és jön a csődeljárás, esetleg a testület feloszlatása” – vázolja a közeli jövőt helyi informátorunk, aki szerint, „sürgősen egy gazdasági és pénzügyi szakemberekből álló, jó érdekérvényesítő csapatnak kéne kezébe vennie a harkányi fürdővagyon kezelését”. Hozzáteszi: miközben a kormányok új hungarikumok után kutatnak, az Európában is jól ismert harkányi kénes vízre nem építenek turisztikai attrakciókat. Amíg a közeli Villányban egymás után épülnek a pincészetek milliárdos támogatással, Harkányról megfeledkeztek. „Minden jel arra mutat, hogy mi kényszerülünk lemondani az egyetlen vagyonunkat jelentő vízjogról, és értékesítenünk kell a fürdőt bármi áron.”

Ha ez megtörténik, attól fogva az új tulajdonos határoz: működteti-e vagy bezárja a fürdőt, ahogy ezt például Esztergomban az Aquaplus tette. Az esetleges fürdőbezárás a harkányi vendéglátósok és szállásadók végét jelentené, hiszen az elmúlt években a könnyűipari gyáregységek bezárásával amúgy is drámaian lecsökkent Baranyában a munkahelyek száma.

(Az esetről még bővebben olvashat a ma megjelenő Magyar Narancsban.)

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.