Feljelentik Mészáros Lőrincéket, mert nem árulják el, mire szórták el a tao-pénzeket Felcsúton

  • Magyar Krisztián
  • 2017. április 19.

Kis-Magyarország

Hiába a jogerős bírósági ítélet, a felcsúti akadémia nem adta ki határidőre, mire költötték azt a pénzt, amely a tao-rendszer jóvoltából érkezett Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc csapatához.

Még február első felében született az a bírósági ítélet, amely arra kötelezte az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki, mire költötték a klubhoz 2013. január és 2015. november 26-a között beérkezett 5–8 milliárd forintnyi tao-támogatásokat. A pert a DK-s Varju László indította, aki még 2015-ben nyújtott be közérdekű adatigénylést a klubhoz, kikérve a felhasználás során kötött szerződéseket, de választ sem kapott az akadémiától. Varju ezután fordult a bírósághoz. Első fokon tavaly a Székesfehérvári Törvényszék, a fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy a párt által kikért adatok nyilvánosak.

Feljelentés közérdekű adattal való visszaélés miatt

A másodfokú ítéletet követően mindkét félnek meg kellett várni, amíg írásban is megérkezik a határozat, és ezt követően 15 napjuk lett volna Mészáros Lőrincéknek, hogy kiadjanak minden szerződést, számlát és dokumentumot arról, hogy az említett időszakban mire ment el több milliárd forintnyi tao-forrás Felcsúton. Ahogy azt Földi Judit, a DK elnökségi tagja a magyarnarancs.hu-nak elmondta, semmilyen szerződést vagy számlát nem kaptak az akadémiától, de még egy kósza jelzést sem arra vonatkozóan, hogy csúsznának az adatszolgáltatással. A politikus közölte: mivel a klub nem tartotta be a jogszabályokat, feljelentést tesznek közérdekű adattal való visszaélés miatt.

A kiperelt szerződésekből egyebek közt az is kiderülne, hogy a 2013. január és 2015. november 26. közötti időszakban kiket bíztak meg pályaépítésekkel, Mészáros Lőrinc cégei kaptak-e munkát attól az egyesülettől, amely élén pont a felcsúti polgármester áll. De ezen felül a legapróbb megrendelésekre vonatkozó dokumentumokat is ki kellene adni, ha a megbízást tao-forrásból fizették ki.

Orbánnak ez rém kellemetlen

Nos, a miniszterelnök kedvenc csapata nem tartja be a törvényeket, de az is igaz, hogy a jogerős ítélet elég rosszkor jött Orbánnak, hiszen így megdőlni látszik a kormány azon álláspontja, miszerint tavaly októberben azért kellett adótitokká minősíteni a tao-pénzeket, mert az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek. Ez az érvelés teljesen megegyezik azzal, amit a felcsúti akadémia állított a peres eljárások során. A jogszabály-módosítás után azt – minden bizonnyal – továbbra sem lehet majd megtudni, hogy pontosan mely cégektől érkeztek a pénzek a társasági adókedvezmény rendszerének jóvoltából, de azt, hogy mire költötték az így befolyt összegeket a klubok, elvileg el kellene árulni a sportegyesületeknek.

A felcsúti akadémia ellen megnyert per után a DK még harminc klub ellen indított eljárást, hogy megtudják, ott mire mentek el a tao-források. Márciusban első fokon úgy döntött a bíróság, hogy a Vasas Akadémiának ki kell adnia az adatokat, de itt a Puskás Akadémia 5–8 milliárdjához képest csekély összegről, 180 millió forintról van szó.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.