Fürdő, kemping, hotel! – Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor birodalmába

  • narancs.hu
  • 2016. július 14.

Kis-Magyarország

Ellátogattunk Lakitelekre, és körbenéztünk, hogyan és miből fejlődik a helyi népfőiskola. Útikalauzunk maga Lezsák Sándor volt!

A frissen megjelent Magyar Narancs hosszú riportot közöl a Lakitelek Népfőiskoláról, ahol személyesen tekintettük meg, hogyan fejlődött és fejlődik Lezsák Sándor birodalma évről évre.

Lezsák Sándor

Lezsák Sándor

Fotó: Sióréti Gábor


Ami például az anyagiakat illeti, íme a cikk egyik részlete:

„Már a második Orbán-kormány is támogatta a népfőiskolát, de igazából 2014-től ömlik a közpénz Lezsákékhoz. Míg 2010-ben nem kaptak közvetlen állami támogatást és 102 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárták az évet, addig 2011-ben 330 millió landolt náluk a központi költségvetésből, így adósságaikat is le tudták faragni. 2012-ben és 2013-ban 300-300 millió forintot kapott a lakiteleki intézményt működtető Népfőiskola Alapítvány az állami büdzséből. A 2014-es jelentésben már szerepelnek a beruházásokra folyósított összegek is; az év végéig 1,5 milliárd forint került az alapítványhoz. 2016 közepéig ezzel együtt összesen 2,6 milliárd forintot használhattak fel abból a pénzből, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül került Lakitelekre a központi költségvetésből. Tavaly és tavalyelőtt a Miniszterelnökség is adott 40-40 millió forintot – úgy tudjuk, Lázárék idén már nem lesznek ilyen bőkezűek, de nem kell aggódni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2016-ban összesen 3,3 milliárd, 2017-ben pedig 7,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés a Lakitelek Népfőiskolának.”

Ami pedig a konkrét fejlesztéseket illeti, íme:

„A gőzerővel épülő, kopjafákkal és szobrokkal teli komplexumban nemrég Lezsák Sándor vezetett minket körbe. Az egyedi tárlatvezetésen láthattuk, ahogyan a táncteremnek is otthont adó Széchenyi-ház majdnem teljesen elkészült, csakúgy, mint a népfőiskola irodája, a saját nyomdának és kiadónak helyet adó épület vagy a tanuszoda és a hozzá tartozó kis termálfürdő is. A népfőiskolán – amely nemrég kibővült egy 25 hektáros területtel, amit a szeged-csanádi püspökség ajánlott fel tartós használatra – jól haladnak a munkálatok a közel száz főre tervezett vendégháznál, és dolgoznak a hat darab, egyenként ezer négyzetméteres üvegház melletti terményfeldolgozón is. A beruházás részeként átépítik a Tisza vendéglőt és a kollégiumot, a kápolnát, továbbá a Bolyai-házat, amelynek emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum található Lezsák Sándor saját gyűjteményével. Hamarosan nekiállnak a lovarda és a fedett sportcsarnok építésének, de készül az a hely is, ahol tiltott pálinkafőző eszközöket fognak bemutatni. Átszabják továbbá a jurtatábor környezetét, de készül a Nimród Szabadidő- és Tájpark is.

A most megújuló tanuszodától és termálfürdőtől néhány tíz méterre strandot építenek egy nagy kempinggel és gyógyászati központtal; két termálkút is van, az azokból feltörő víz jelenleg minősítés alatt áll, van rá esély, hogy megkapja a gyógyvíz besorolást. Innen nem messze húzzák fel a 92 ágyasra tervezett, négycsillagos Hungarikum Hotelt (…)

A teljes cikket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatja el.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.