"A nyolc hektár miatt fajultak idáig a dolgok" - véli Gál Ferenc bábonymegyeri őstermelő, akinek a vaskapujára egy éjszaka "Ha pofáztok, megdögletek" feliratot festettek ismeretlenek. Gál feljelentést tett a rendőrségen, de azt mondja, ez nem védi meg a megyei hatalmasságoktól, akikkel a nyolc hektár miatt összetűzésbe került. "Az a baj velünk, hogy helyben lakó, állatokat tartó gazdaként mi is szeretnénk földhöz jutni a meghirdetett állami területekből. Ez zavarja azokat, akik rá akarják tenni a kezüket az egész környék ilyen földjeire. Megmondták, hogy maradjunk szépen csendben, majd ők megkapják ezeket az állami földeket, azután majd jut valami nekünk is belőle. Amikor ősszel a tarlóra hajtottuk az állatokat és emiatt feljelentettek bennünket, akik akkor kiszálltak a hivatalos szervektől, megmondták: nem adják oda pályázatra ezeket a földeket" - állítja Gál, aki a kapuja lefestése után három napig nem tudott enni.
Gál Ferenc szemlén
Fotó: A szerző felvétele
Gál Ferenc és komája, Horváth János összesen harminc állatot, szarvasmarhát és disznót tart. Horváth főállásban Siófokon mentős szakápoló és másodállásban őstermelő. Gál Ferenc tíz éve gazdálkodik főállásban, de a földhiány miatt több állatot el kellett adnia. A parasztcsaládból származó Gál tíz anyatehén, hat borjú és hat üsző gazdája. Több jószága is lenne, de nem elég hozzá a saját három hektár földjén termelt takarmány. Ezért a közelmúltban 300 kilósan kellett eladnia hat bikát, pedig jobban járt volna, ha 600 kilósan küldi a jószágait vágóhídra. Kocából is tizenhatot tartott, de saját föld híján azok sem hozták a pénzt.
Földfoglalások erőből
A két gazda azt mondja, ismeri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter "összes beszédét", melyekben a miniszter unalomig hangoztatja, hogy a kormány célja a helyben lakó állattartó családi gazdaságok megerősítése. Ám úgy tapasztalják, a gyakorlatban ennek épp az ellenkezője zajlik. "Felülről vannak vezényelve a dolgok, minél szegényebb a vidék, annál inkább sógor-koma-jó barát alapon dől el minden" - állítja Gál, aki a pályáztatás után azért tartotta meg a maradék üszőit, mert "még hittem a csodában". A két kisgazdának minden gépe megvan a földek műveléséhez, és arra számítottak, hogy ha legalább 80 hektárhoz jutnának, az eltartaná a marhákat és a kocákat a szaporulattal együtt. A csoda elmaradt, a két férfi eddig egyetlen hektár földet sem nyert.
Somogy megyében és így Bábonymegyerben is a földhasználat mindeddig a szokásjog szerint alakult. A nem túl jó minőségű, főként legelőként használt, volt termelőszövetkezeti és állami gazdasági földeken a kis- és nagygazdák megfértek egymás mellett. Tavaly azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a bábonymegyeri földekre is kiírt földhaszonbérleti pályázatot. A nyertes pályázó húsz évre kapja birtokba az elnyert területet, hektáronként 20-25 ezer forint bérleti díjat fizet az államnak, ezzel szemben minden hektár föld után 62 ezer forint uniós, területalapú támogatásban részesül. A Gál-Horváth-páros által eddig használt föld is felértékelődött. Bár egyelőre nem hirdettek eredményt a pályázatra kiírt mintegy 1050 hektárnyi területre, Gáléknak menniük kellett az addig használt nyolc hektárról. Tavaly a Sió-MOSZ Kft. kapta meg egy évre a területet, úgynevezett kényszerhasználatra. "Azt mondták, vagy fizetünk nekik 1350 forintot aranykoronánként, vagy körbetárcsázzák, és akkor rá se mehetünk" - emlékszik a két helybéli gazda, aki azonban nem adta magát könnyen, "ne lássunk ezen a nyolc hektáron benneteket, mert balhé lesz" - válaszolták, és maradtak. Idén aztán eldőlt a dolog, mert a Sió-MOSZ Kft. szerződésének lejárta után egy helyi nagygazda kapta meg az egész területet, szintén egyéves kényszerhasználatra. "' rávitte a birkáit, mi meg végleg kiszorultunk" - meséli Horváth.
A helybéli nagygazdát Ágh Jánosnak hívják. 't telefonon kérdeztük a bábonymegyeri földpályázat körülményeiről. Ágh fideszes önkormányzati képviselő, három családtagjával közösen kapta kényszerhasználatra a földek túlnyomó részét. A nagygazda elmondta, hogy harminc éve gazdálkodik a faluban, és 3000 birka, 160 kecske, 100 szürke marha, 30 ló tulajdonosa. "Ezeket még szaporítani is akarom, hogy még több legyen. Ennyi állatnak szüksége van arra a kilencszáz hektárra, de talán még többre is, amit én, a feleségem, a lányom és a fiam együttesen kaptunk hasznosításra" - közölte Ágh, aki büszke arra, hogy a legutóbbi falunapra egy szürke marhát ajánlott fel a 800 lelkes falunak, és egy forintért megvette a református templomot, amelyet pályázat útján kíván felújítani. Arra a kérdésre, igazságosnak tartja-e, hogy ekkora területen gazdálkodik, miközben más föld híján a néhány jószágát sem tudja legeltetni, azt válaszolta: neki októberben szóltak az NFA-tól, hogy egyelőre nem lesz eredményhirdetés, és odaadnák neki az egészet kényszerhasznosításra. A szerződést csak idén februárban írták alá, arról pedig nem ő tehet, hogy az NFA elmulasztotta értesíteni erről a többi érintettet.
"Már az is érthetetlen, hogy miután szeptemberben több mint 20 gazda pályázott ezekre a földekre Bábonymegyerből, illetve a szomszédos Nyimről, Somról és Iregszemcséről, októberben Ágh János megkapta a területet kényszerhasznosításra. A pályázat január ötödikén járt le, azóta sem kaptunk értesítést. Mivel Ágh egy évre kapta meg a földeket, idén októbernél korábban nem hirdethet eredményt az NFA, csakhogy én nyár elejéig a föld reményében lefoglaltam állatokat, ha addig nem veszem meg, eladják másnak" - mondja Horváth. Gál hozzáteszi, hogy a többi kisebb gazda sem tudja szabad föld híján etetni az állatait.
A két férfi az elmúlt hónapokban többször is érdeklődött telefonon a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kaposvári megyei irodájában a beadott földbérletpályázatukról, de mindössze annyit sikerült megtudniuk, hogy sok a jelentkező, nehéz az értékelés. Ezután megkeresték a korábban a Fejér megyei kajászói földfoglaláson a gazdákat jelenlétével támogató, akkor még LMP-s, most a Párbeszéd Magyarországért Párt színeiben politizáló Szabó Rebeka országgyűlési képviselőt, akivel aztán személyesen mentek el az NFA Somogy megyei irodájába. Ott derült ki egyértelműen, hogy az itt lakó kisgazdáknak nem jutott talpalatnyi föld sem: a megpályáztatott terület 90 százalékát Ágh János és három családtagja kapta kényszerhasználatba, a maradék 10-et pedig egy lajoskomáromi tejtermelő vállalkozás, amelynek a telephelye kívül esik a 20 km-es megengedett távolságon. (A törvény szerint a pályázó telephelyének a föld fekvése szerinti településtől 20 km-en belül kell lennie - M. I.)
Üres szavak
"Somogyban 50 százalék körüli a munkanélküliség, itt még a több tízezer forintos regisztrációs pénz befizetése is kihívás az embereknek, nemhogy takarmányt venni az állatoknak, amikor egy bála lucerna 10-15 ezer forint" - mondja a két férfi, akik elkeseredésükben fordultak a Kajászón született Gazdatanácsok Szövetségéhez segítségért. A tavaly novemberi kajászói földfoglalás után (erről lásd: Ki arat?, Magyar Narancs, 2012. november 29.) az ottani gazdák mellett kiálló Fejér Szövetség szolidaritási nagygyűlést rendezett. A nagygyűlés szervezőinek felhívására a bábonymegyeriek az elsők között alakítottak gazdatanácsot a falujukban. Az ezt követő egy hónap alatt több tucat gazdatanács alakult több megyében, amelyek idén februárban szövetségre léptek egymással. "A Gazdatanácsok Szövetsége azzal a céllal jött létre, hogy az újra éledező gazdatársadalmat, a családi gazdaságokat és az őstermelőket képviselje, segítse - mondta lapunknak Boór Ferenc, a szövetség titkára, aki szerint a kormány korábban meghirdetett mezőgazdasági politikájának megcsúfolása, ami zajlik. Az NFA az állami földek vagyonkezelőjeként nem biztosít valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt, a pályáztatások során egyik botrány a másikat követi. "Nagyon kevesek jutottak eddig jelentős méretű állami földekhez, a helyi családi gazdálkodók pedig szinte semmihez" - mondta a szövetség titkára, aki osztja a vidéki kisgazdák érdekeit képviselő Ángyán József véleményét, miszerint az NFA a kormány korábbi ígéretével ellentétben nem a kistermelőket, hanem a kormánykörökhöz közel álló nagybirtokosokat juttatja nemegyszer több száz hektáros területhez. A szövetség, ahogy a volt államtitkár is, nekiment az új agrárkamarának is, amely meglátásuk szerint "a tőkés nagybirtok hivatala lesz", hiszen a kamara vezetése kizárólag a Magosz vezetőiből vagy a velük szövetséges szervezetekből került ki.
Gál és Horváth a bábonymegyeri gazdatanács aktivistáiként a megyei agrárkamarai vezetők megválasztásakor kifogásolták, hogy egyetlen "központilag" összeállított listára lehetett szavazni, valamint minimum aggályosnak tartják az új agrárkamara legitimitását, hiszen a választásra jogosultak alig 7 százaléka járult az urnákhoz. (Az agrárkamarák kormányzati megtervezéséről lásd: Tartalomhoz forma, Magyar Narancs, 2013. január 31.) "A kamara korábban azt ígérte, hogy segítenek a pályázatok elkészítésében, később már csak a pályázatfigyelést kínálták fel. Az ott felsorolt személyekről mindenki tudta, hogy nem a kisemberek érdekeit fogják képviselni, sőt, mi többször kaptunk fenyegetést, hogy ne nagyon ugráljunk, mert könnyen elássák az embert" - mondja Gál Ferenc, akinek a marhatelepén a megyei agrárkamarai felszólalása utáni vasárnapon ellenőrzést tartott a zöldhatóság. Szombat este kilenckor egy telefonfülkéből valaki feljelentette Gált, hogy a telepéről a hígtrágya a közeli patakba csorog. A pécsi környezetvédelmi felügyelőség már vasárnap reggel két szakembert küldött vízmintát venni a patakból. A marhatelep és a patak közti százméteres távolságot megtöri egy vasúti töltés, így arról, hogy a hígtrágya közvetlenül belefolyna a patakba, nem lehet szó. A vizsgálatnak azóta sincs eredménye, pedig a vízmintát futárszolgálat vitte a budapesti laborba. Egy hét múlva, a legnagyobb esőzések napjaiban a zöldhatóság ismételten felszólította Gált, hogy egy napon belül hordja el a három köbméter hígtrágyát. A telep most is víz alatt áll, nem lehet rámenni a földre - magyarázza a gazda, aki úgy tudja, hogy a felügyelőségen az elmúlt harminc évben nem volt még arra példa, hogy egy húsz marhát ellátó, az ivóvízbázist nem veszélyeztető telep esetében vasárnap berendelték volna a labort, és hogy a mozgósításra vonatkozó parancs a vidékfejlesztési tárcától jött volna.
A gazdatanácsokba tömörült bábonymegyeri, somi, nyimi gazdák végső elkeseredésükben, mivel több, általuk törvénytelennek ítélt eset is előfordult a földpályázatoknál, március 24-én földfoglalást hirdettek. A Gazdatanácsok Szövetsége azzal indokolta a megmozdulás jogosságát, hogy a Nemzeti Földalap nem hirdette ki a környékbeli ezer hektárra kiírt pályázat eredményét, és az összes földet egy nagybirtokosnak és egy lajoskomáromi tejtermelő cégnek adta kényszerhasználatba. "Ezért a földalapnak ezt a törvényekkel ellentétes döntését elutasítjuk, és a teljes területet közbirtokosságban megművelhetőnek nyilvánítjuk, egyben az állatállomány takarmányhoz jutása érdekében azonnali hatállyal használatba veszszük!" - jelentette be Boór Ferenc, a szövetség titkára, és mivel a fagyos idő miatt nem végezhettek "figyelmeztető szántást", a két bábonymegyeri aktivista, Gál és Horváth leverte a földfoglalást jelző karókat, majd két akasztófát is állítottak. Az egyikre az volt írva: "Ezt tette velem a kormány, az NFA, az MVH". A másikra: "Melyik gazda, falu lesz a következő?"
Az Alcsútdobozról, Kajászóról, Csurgóról, Csákvárról érkezett gazdák arról panaszkodtak, hogy ha nem bérelhetnek földet, előbb-utóbb munkanélkülivé válnak, mert kénytelenek lesznek fölszámolni az állatállományukat is a nagyon drága takarmány miatt. Szabó Rebeka pedig lemondásra szólította föl a Nemzeti Földalap elnökét, amiért "a földpályázatokat megkerülve, kényszerhasznosítási szerződések mögé bújva semmizi ki a helyi gazdálkodókat".
"A földpályázati dokumentumok nem nyilvánosak, azokba csak az országgyűlési képviselők tekinthetnek be titoktartási kötelezettség mellett. Így aztán nem tudjuk, milyen alapon dönti el a bírálóbizottság, hogy kinek ad, kinek nem, és miért tart például Lepsényben egy 4000 hektáros területet évek óta kényszerhasználatban. Azt sem tudjuk, ilyenkor a föld használója csökkentett bérleti díjat fizet-e, és hogy leírhatja-e a bérleti díjából a költségeit. Mert ha igen, akkor gyakorlatilag ingyen kapja a földet, hiszen a területalapú támogatást fölveheti rá" - magyarázza Gál, aki nem haragszik, sőt megérti helybéli gazdatársait, amiért nem képviseltették magukat a földfoglalási rendezvényen. Azt mondja, mindenki retteg, hogy ugyanolyan szankciókat kap a nyakába, mint amilyet ők ketten.
Az NFA komolyan veszi
Bábonymegyeren a földfoglalás után sem jött létre párbeszéd a gazdák és az NFA között. Annyi történt, hogy Ágh János, a föld kényszerhasználója birtokvédelmet kért a területre, majd a demonstrációt követő hétfőn elvitette a lerakott karókat, bábukat és az akasztófákat, az NFA pedig feljelentette a földfoglaló bábonymegyeri gazdákat. "Minden lehetséges jogi eszközzel fellépünk a földfoglalók ellen! Nem hagyjuk, hogy kár érje a magyar államot vagy a hazai gazdákat!" - áll a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a Bábonymegyerben történtekre reagáló sajtóközleményében, amely aztán így folytatódik: "A földhaszonbérleti pályázati rendszer úgy épül fel, hogy abban spekulálni lehetetlen. A pályázatokon bárki indulhat, az elbírálás pedig a jogszabályok szerint egységes feltételekkel történik. Az NFA most is visszautasítja az ilyen nyomásgyakorlásra tett kísérleteket, valamint elítéljük, ha bárki jogellenes cselekedetre buzdítja a keményen dolgozó, becsületesen gazdálkodó földműveseket. Az NFA komolyan veszi az esetet, véleményünk szerint a Bábonymegyeren történtek jogellenesek, amelyhez példátlan módon a jogszabályokra felesküdött országgyűlési képviselő is nevét adta."
De miért nem értesítette az NFA a tabi körjegyzőséget, hogy a jegyző, eleget téve törvényi kötelességének, a földbérleti pályázat eredménytelenségét a bábonymegyeri polgármesteri hivatalban kifüggeszthesse? A földalapkezelőtől e kérdésre az alábbi választ kaptuk: "A bábonymegyeri területeket az NFA haszonbérletre meghirdette, a bírálat folyamatban van. A földalap célja, hogy terület ne maradjon parlagon, ezért a nyilvános pályázati eljárás végéig jó gazda módjára ezeket a földeket ideiglenesen művelésbe adja."
Az NFA felhívta továbbá a figyelmünket arra, hogy az elmúlt időszakban a megbízási szerződést többször is tévesen kényszerhasznosításnak nevezték. A hatályos jog nem ismeri a kényszerhasznosítás fogalmát. A megbízási szerződés pedig nem egyenlő a '90-es években kényszerhasznosításnak nevezett művelésre való kijelöléssel. A megbízási szerződés éppen a hosszú távú földhaszonbérleti pályáztatás előkészítése, hogy az adott föld ne maradjon parlagon - szól a közlemény.
Az NFA honlapjáról kiderül: Somogy megyében eddig 28 szerződést kötöttek mintegy360 hektár területre. A területek közel 85 százalékát természetes személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők kapták. A megyében az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 13 hektár körüli, és csak 30 százaléka esik 50-100 hektár közé. Horváth és Gál szerint ez a magyarázat nevetséges, hiszen egy családdal, illetve a rokonsággal több szerződés is köthető.
Búcsúzóul megnéztük Gál Ferenc gazdaságát, Horváth 12 éves fia a malacok körül serénykedett. "Egyedül eteti a marhákat, fialtatja a disznókat. Otthon is mindent megcsinál, de itt, a keresztapjánál is besegít. Az országos szántóversenyen negyedik lett, ahol rajta kívül csak felnőttek indultak" - büszkélkedik Horváth János, majd hozzáteszi: "Neki és a másik két gyereknek bővítenénk mi is a gazdaságot, hogy ne rabszolgának maradjanak itt a faluban, és dolgozzanak másnak napi 2000 forintért."
