„Jövőre én már nem leszek Fidesz-szavazó” – Helyi reakciók a vízkorlátozás után

  • narancs.hu
  • 2013. augusztus 7.

Kis-Magyarország

A botrányos ózdi vízkorlátozás helyszínén a helyiekkel beszélgettünk a kialakult helyzetről. Fotógaléria.

A kiindulási helyzet a következő: hétvégén a működő 123 közkútból 62-nél csökkentették a víznyomást, 27-et pedig megszüntettek Ózdon. Utóbbi indoka az volt, hogy azokat a lakosság pazarló módon használja. Mindez évi 12-15 millió forint veszteséget okoz a városi költségvetésben.

false

 

Fotó: A fotókat Kovács István készítette

A jelentős központi elvonások miatt a kiadások további mérséklését célozta meg a város, amelynek egyik pontja a vízfogyasztás visszaszorítására irányult. A vízügyi szakemberek sokallták a közkifolyóknál mért vízmennyiséget – ezt nem tartották indokoltnak a környék létszámára vetítve. A szűkítés – illetve az arról hírt adó blogbejegyzés – azonban közfelháborodást keltett, mivel az  önkormányzat épp a legnagyobb melegben korlátozta a vízellátást a legszegényebb ózdi telepeken.

false

Érdeklődésünkre az Ózdi Vízmű Kft.-től megtudtuk: a közeli hétvégi telkek közelében gyakran megtöltik a csomagtartóban szállított edényeket vízzel, esetenként akár 200-300 literrel is. A közterület-felügyelők is figyelik a közkutakat, és többször adtak jelzést a vízcsapokra szerelt slagokról, amelyeken órákon keresztül locsolták a kertet vagy éppen medencét töltöttek fel. Ezek után döntöttek június 27-én a testületi ülésen a részleges vízkorlátozásról: ez azonban nem az igazán pazarlókat, hanem a leginkább rászorulókat sújtotta.

false

Most a korábbi fél perc helyett három percig folyik ki 10 liter víz a közkútból.

false

Mekcsey úton Kiss Gyula háborog a korlátozott víznyerés miatt. Három gyermekkel öten élnek egy háztartásban. Főzni, mosni, mosakodni, inni is kell. Azt mondja, ebben a hőségben még a vízért is meg kell izzadniuk, mert sokára lesz tele a vödör. Az előttük lévő csapról szerinte 40-50 család hordja a vizet az egyre romosabbá váló városrészben.

false

Az utca másik víznyerő helyéről a 8 éves Laló ötliteres flakonban szállítja az innivalót. Naponta ötször is fordul, mert a friss hideg vizet szereti a négy testvére. Kijelenti, hogy jobb volt, amíg rendesen folyt a víz, mert „így sokáig kell nyomni a csapot”.

false

Bokros Károlyné rafináltabb, ő csavarhúzóval támasztja ki a lenyomókart, miközben hangoztatja, hogy ez nem jól van így. Kell a víz mindenhez, főleg a gyógyszerek beszedéséhez, és örül, ha baj nélkül hazaér a vödörrel. Úgy emlékszik, nem ezt ígérték a mostani politikusok, amikor kampányoltak.

A Dózsa György úton Harkály Antal azt mondja: ő nem lesz jövőre Fidesz-szavazó. Hat kiskorú gyermeke van, és arról panaszkodik, hogy másfél éve még közmunkát sem kap. Nyolcan élnek 120 ezer forintból, ami a családi pótlékból és a gyesből jön ki. Van saját kútjuk, így csak inni és főzni szoktak a csapvízből. Ennek ellenére nem érti, miért ez a nagy korlátozás, amilyenre korábban soha nem került sor Ózdon. Szerinte az intézkedés hasonló, mint a 2012-ben szintén nagy közfelháborodást kiváltó városi autóbusz-közlekedés karcsúsítása volt.

 

A Hétes-telepen egyetlen közkút maradt, egy napra ott is beépítették a szűkítőt. A hőségriadó elrendelése után azonban a múlt héten csütörtökön visszaállt az eredeti állapot, és teljes nyomással tudják tölteni az edényeket.

false

Van viszont egy működő fürdőház is a városrészben, ami Bódis Kriszta nevéhez kötődik. A telepen tapasztalt állapotok miatt két éve adták át a fürdésre és mosásra kialakított épületet. Mivel nem találtak gondnokot, most a kulcs körbejár a családoknál, és bárki fürödhet.

false

A következő városrész a Kiserdőalja, ahol a forróság ellenére hatalmas tócsában áll a csapból kifolyt víz. Mária keményen szidja a városvezetést, amiért meg kell szenvednie tíz liter vízért. Két gyerek egymást felváltva a csap alá fekszik és kortyolgatja a kellemesen hűsítő vizet. Rájuk szól, hogy hozzanak poharat, mert így sok elfolyik. Aztán ráakasztja vödrét a kútfőre, majd lassan csordogálni kezd a víz.

false

Figyelmébe ajánljuk

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.

Itt éreztük magunkat otthon

Hol volt eddig a társadalom, hogy az elmúlt tizenkét hónapban hirtelen évtizedes sztorik kezdtek hatni rá elementáris erővel? Mire véljük ezt a ráébredést? És számít, hogy vannak, akik már húsz éve erről beszéltek?