Kastéllyal, műemlékkel és 2,6 milliárddal támogatja a kormány a cserkészeket

  • Magyar Krisztián
  • 2014. szeptember 9.

Kis-Magyarország

Tavaly óta tart a magyar cserkészek közpénzből történő felpumpálása, ami Semjén Zsolt szavai alapján afféle megkésett kárpótlás. Nagykovácsiban például a helyi önkormányzat elől kapták meg a Tisza-kastélyt, ingyen. Itt lesz az új cserkészközpont.

Még tavaly májusban nyújtotta be Pintér Sándor belügyminiszter azt a törvénymódosítást, melynek eredményeképp a Magyar Cserkészszövetség két értékes ingatlant is kapott a magyar államtól. Egy kecskeméti műemlék ingatlan, illetve a fővárostól pár kilométerre található nagykovácsi Tisza-kastély is a cserkészeké lett, jóllehet, utóbbira az említett település önkormányzata is igényt tartott.

A kastély

A kastély

A fotókat Sióréti Gábor készítette

Erről Nagykovácsi független polgármestere, Bencsik Mónika még tavaly májusban egy sajtótájékoztatón is beszélt, ahol egyebek közt elmondta: Nagykovácsi már korábban ígéretet kapott arra, hogy egészségügyi, szociális és oktatási céllal hozzájuk kerülhet az ingatlan, ahová egyebek közt a polgármesteri hivatalt is átszervezték volna. A település első embere ugyan a magyarnarancs.hu-nak most nem akart nyilatkozni, de egy korábbi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is azt támogatta, hogy legyen Nagykovácsié a kastély, a hozzá tartozó épületek és a nagy park. Viszont az azóta már az átszervezés miatt megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tárgyalt a Magyar Cserkészszövetséggel, amely során végül eldőlt, a cserkészeké lett a Nagykovácsi kellős közepén található komplexum.

Eladó kastély – milliárdos tétel

Az ottjártunkkor meglehetősen rossz állapotúnak tűnő kastélyt még a Teleki család építette az 1840-es években, az utolsó tulajdonos Tisza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. A szocializmus alatt erdészeti nevelőotthonná alakították az ingatlant, majd a 90-es évektől a közel 10 hektáros területen egyebek közt egy szakképző iskola és egy panzió is működött itt. A kastélyépület alapterülete pincével együtt 1184 négyzetméter, az oktatási épület 630 négyzetméter alapterületű, de azt már régóta nem használják. A nagyjából 1000 négyzetméteres panziót sokáig oktatási céllal, valamint piaci alapon is üzemeltették. A portaépület, a tankonyha, a gazdasszonyképző szárny és egyéb melléképületek összesen további 1800 négyzetmétert tesznek ki.

false

Arra sem a fentebb említett minisztériumoktól, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nem kaptunk választ, hogy mekkora (lehet) a nagykovácsi komplexum értéke. Egy biztos: alsó hangon is több százmillió forintról van szó. Megnéztük az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő portálon hirdetett vidéki kastélyok árát: ezek közül a legdrágább, egy hévízi, kéthektáros telken elhelyezkedő, négyezer négyzetméteres ingatlan valamivel több mint 1,5 milliárd forintba kerül, de az valamivel jobb állapotban van, mint a nagykovácsi kastély és környezete. A fővárossal szintén szomszédos Csömörön 32 hektár közepén felépített kastély ára már „csak” 1,1 milliárd, míg egy Pécs melletti impozáns épület a hozzá tartozó 16 hektárral „mindössze” 950 millió forint. De ha nincs ennyi pénzünk, akkor Keszthelyen egy 2 ezer négyzetméteres alapterülettel és 4,6 hektáros birtokkal már 300 millió forintért is vehetünk kastélyt.

De ki adta oda?

Szerettük volna megtudni, mi alapján született meg az a döntés, mely során az önkormányzat helyett a cserkészeké lett a kastély. Először megkerestük a Belügyminisztériumot, ahol jelezték, ők a kormány megbízásából készítették el azt a törvényjavaslatot, amely az ingatlanok átadását is tartalmazta, így ők nem tudnak minden kérdésünkre válaszolni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól egy nagyon rövid visszajelzést kaptunk, amelyben azt írták, hogy a Belügyminisztérium tudja megválaszolni a kérdéseinket.

false

Végül aztán a Belügyminisztériumból reagáltak, ám ismét leszögezték, hogy kizárólag a törvénymódosítás előterjesztésében működtek közre, a tárca a „vagyonátruházási szerződés részleteivel kapcsolatban nem kezel adatokat”, így az arra irányuló kérdésekre nem tudnak választ adni. Megkerestük ezek után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is, de ők sem adtak magyarázatot arra, hogy milyen tárgyalási folyamat előzte meg az átadást, és miért épp a Magyar Cserkészszövetség lett a befutó.

Így lobbizik a KDNP

Mivel úgy értesültünk, hogy Rétvári Bence – aki saját honlapja tanúsága szerint maga is aktív

Igen, már 10 ezren!

A Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában több mint 10 ezren cserkészkednek, a szervezet – saját elmondása szerint – az ország legnagyobb ifjúsági nyári táboroztatója. A szövetség által nem cserkész gyerekeknek szervezett programok mellett minden csapat megrendezi a saját táborát, továbbá a cserkészek legalább egyszer 10 napos táborban vesznek részt Magyarország erdeiben, általában nomád vagy félnomád körülmények között. A tízezer cserkész nyári táboroztatása évente mintegy 80 ezer éjszakát jelent – tudtuk meg a Magyar Cserkészszövetségtől. Év közben a kifejezetten civileknek szóló rendezvényeiken idén eddig több mint kilencezren vettek részt.

cserkész – még a KIM államtitkárjaként részt vehetett az egyeztetési folyamatban, az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül – a választások utáni kormányátalakítást követően oda került a jelenleg parlamenti államtitkár KDNP-s politikus – próbáltuk meg elérni, de nem jártunk sikerrel.

A KDNP jó ideje szívén viseli a cserkészek sorsát. Egy, a cserkesz.hu-n található beszámoló szerint 2012-ben Semjén Zsolt maga kötött megállapodást a Magyar Cserkészszövetséggel. A kormányfő helyettese ebből az alkalomból elmondta: „a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el az ifjúság gondozásában, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit.” Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában. Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami nagyszerűen működött az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt.

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt

Fotó: MTI

Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, „az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették”. Semjén emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük.

Anyagi oldal: megugrott támogatások

Nagyon úgy tűnik, eljött a jóvátétel ideje. Semjén Zsolt ambíciójának megfelelően a Magyar Cserkészszövetségnél az utóbbi években egyre több állami támogatás landolt. A honlapjukon megtalálható közhasznúsági jelentésekből látni: amíg 2011-ben valamivel több mint 7,3 millió forintot kaptak a központi költségvetésből, 2012-ben ez az összeg már 48 millió, 2013-ban pedig 99,6 millió forint volt. Az adott évi összes bevételek is folyamatosan emelkednek a cserkészeknél: 2011-ben 82,7 millió, 2012-ben 96,1 millió, 2013-ban 257,7 millió forint érkezett a kasszába.

Vonulnak

Vonulnak

Fotó: MTI

Visszatérve a Nagykovácsiban található kastélyra: a Magyar Cserkészszövetség munkatársa, Fuchs Péter arról tájékoztatott, hogy „az önkormányzattal már a tulajdonba adás előtt egyeztetett a Cserkészszövetség vezetősége, amely során a polgármester asszony jelezte, hogy milyen igényei lennének a településnek a terület felé. Az egyeztetések még nem zárultak le, erre a későbbiekben kerül majd sor”.

Megtudtuk, hogy terveik szerint Nagykovácsiban 2017 második negyedévére egy olyan ifjúsági központot hoznak létre, amely „a cserkészet alapértékeit közvetíti Magyarország fiataljai felé” úgy, hogy közben a kastély területe a helyiek számára is nyitott lesz. A  nagykovácsi felújításokhoz egy 2013-as kormánydöntés már odarendelt 110 millió forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. De a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás második pontjában az is szerepel, hogy 2014 és 2016 között legfeljebb 2,39 milliárdot kapnak a cserkészek a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztésére. A Magyar Közlönyben mindez egész pontosan így szerepel: a kormány „felhívja a  közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint a  nemzetgazdasági minisztert, hogy a  Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztéshez 2014–2016. években szükséges, legfeljebb 2390,0 millió forint összegű forrásoknak a központi költségvetés tervezése során a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben történő biztosításáról gondoskodjanak”.

„Ennek az összegnek az egyes évekre eső részleteiről a kijelölt minisztérium dönt, amely a 2014-es évre 985 millió (kiemelés tőlünk – a szerk.) forint, a 2015-ös és 2016-os évre az összegek megállapítása még nem történt meg. A 2014-re vonatkozó támogatási összegből 435,8 millió forintról kötöttek eddig támogatási szerződést” – tudtuk meg a Magyar Cserkészszövetségtől. A szervezet a Nagykovácsiban folytatandó felújításokhoz egy KEOP-pályázaton további 30,7 millió forintot kapott épületenergetikai fejlesztésre.

Bevételt is remélnek?

Bencsik Mónika polgármester a már fentebb említett jegyzőkönyv alapján korábban azt mondta: „(…) a cserkészek őszintén elmondták, amit akartak. Teljesen egyértelmű, hogy nekik nem a cserkészvezető-képzés az egyetlen céljuk, hanem a cserkészmozgalomnak a finanszírozása, aminek a leggyorsabb bevételét a kastélyban zajló mostani filmforgatásokból (úgy tudjuk, a Jóban, rosszban c. sorozatot Nagykovácsiban forgatták – a szerk.) remélik, illetve a panzió működtetéséből és a kastélypark rendezvényekre szolgáló kiadásából.” A Magyar Cserkészszövetségnél rákérdeztünk, hogy vannak-e ilyen terveik, de Fuchs Péter erről úgy nyilatkozott, hogy a bérbeadásról még korai lenne nyilatkozni, erre majd az ingatlanfejlesztés egy későbbi pontján tudnak választ adni.

false

A komplexum területén jelenleg építészettörténeti kutatás és a szükséges állagmegóvási munkálatok folynak. Az átadás óta 8 millió forintot költött a kastélyra és környezetére a Magyar Cserkészszövetség. Arról ugyanakkor még nem tudtak tájékoztatást adni, hogy egész pontosan milyen fejlesztések lesznek Nagykovácsiban. Annyit azonban lehet tudni, hogy a megkezdődött beruházás keretében a kastélykomplexum jelenlegi épületeit teljesen felújítja a szövetség, és a tervek szerint új közösségi épületeket is emelnek majd.

Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.