"A törvény kimondja, hogy magánszemély nem nyerhet 6000 aranykoronánál nagyobb területet. Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozóval azonban 8194 aranykorona értékben kötött szerződést az NFA. Ez törvénytelen - magyarázza a szülei gazdaságában dolgozó, nősülés előtt álló kajászói Böcsödi Gergely, akivel azon a területen állunk, amelyre januárban pályázott, sikertelenül. - Elhittük, hogy a kormány valóban helyzetbe akarja hozni a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat, ezért előzetesen leültünk és megegyeztünk egymás között, hogy a Kajászón kijelölt öt blokkból négyre pályázunk, az ötödiket meghagyjuk szabad vadászterületnek, azt gondoltuk, az NFA jó néven veszi, hogy a kajászóiak másnak is hagytak szabad területet. Naivak és hülyék voltunk. A földből nemhogy a kajászóiaknak nem jutott, de a kisebb gazdák közül senkinek. Egy levelet kaptunk, amelyben annyi állt, hogy nem ön nyert, semmiféle indoklás nem volt mellette" - mondja a 28 éves fiatalember. Szerinte az is furcsa, hogy többségében nagy blokkokra lehetett pályázni, miközben a hozzájuk hasonló családi gazdaságok maximum 50-70 hektáros földeket béreltek volna.
Ködös földügyek
A fiatal gazda öreg terepjárójával végighaladunk a kajászói földek között. Jobbra, az akácfasor mögött Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének, a Búzakalász 66 Kft.-nek és a polgármester rokonainak adott területek, balra a Kiss Árpád kápolnásnyéki nádtörőnek ítélt óriási birtokok terülnek el, egészen Kajászó határáig. A szomszédos Vál határmezsgyéjétől, ameddig a szem ellát, szintén Mészáros Lőrinc - aki egyben az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke is - érdekeltségébe tartozó cég bérelhetett állami földet húsz évre. "Nagy volt a megdöbbenés, amikor januárban megérkeztek az elutasító határozatok, hogy a 428 hektár állami földből kajászói ember egy négyzetméter területhez sem jutott a saját falujában" - jegyzi meg Böcsödi, aki helyben kívánta beindítani saját családi gazdaságát.
Böcsödiné Csányi Zsuzsanna és Boór Ferenc
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A ködbe vesző domboldalon hosszú percekig hallgatjuk az erősödő berregést, majd egy traktor tűnik fel a kukoricaszárral borított táblák közt. Ezt a 100 focipályányi területet kerítették körbe fehér-piros szalaggal és vették saját művelésbe a helyi gazdák, akik erről írásos értesítést vittek a kajászói jegyzőnek.
Most az NFA-pályázaton nyertes Kiss Árpád megbízásából járja a traktor a földet, ott folytatja a szántást, ahol a kajászóiak befejezték. A közeli Kápolnásnyéken élő Kiss két kajászói birtoktestet nyert el 8194 aranykorona értékben - ami 2194 aranykoronával több a törvényben megengedettnél.
Mivel az NFA ugyanezen okból 2012. május 17-én érvénytelenített egy másik pályázatot, amelyben Antalffy Györgyné a közeli Magyaralmáson 6271,2 aranykorona értékben jutott állami földbérlethez, a kisemmizett kajászói gazdák úgy vélték, ha máshol sikerült, talán Kajászón is helyreállíthatják a törvényességet. A szabálytalanságot többször jelezték írásban az NFA-nál, de nem kaptak választ. Ezért a kukoricabetakarítás után a "visszafoglalt" földön már október 17-én, az őszi határszemle-akción jelképesen szántást végeztek. Erről értesítették a minisztériumi illetékeseket; az akció ellen senki nem emelt kifogást. Ezután került sor a novemberi "őszi szántás" elnevezésű megmozdulásra, amely már sok volt a kormánynak és a nyertes Kissnek is.
A kápolnásnyéki Kiss Árpádról Kajászón úgy tudják, nem rendelkezik mezőgazdasági tapasztalatokkal, és annak a Farkas Imrének a szomszédja, aki a pályázat elbírálásakor az agrártárcánál volt államtitkár. Júliusban Farkas a fejlesztési tárcánál folytatta ugyan, de maradt a Birtokpolitikai Tanács elnöke. Ez a testület döntött a 100 hektárnál nagyobb állami földterületek egyedi hasznosításáról. Mivel Kiss Árpádnak nincsenek saját gépei, a terület megművelésében L. Simon László földije, az agárdi Dörömbözi József nagygazda segédkezik, akiről annyit mondanak, ő hiába pályázott volna a jó minőségű kajászói földekre, mert a megengedett húsz kilométernél távolabb lakik. L. Simonnak, aki a földpályázatok beadásakor még nem volt államtitkár, csak a parlament kulturális bizottságának elnöke, Gárdony környékén sokhektárnyi szántója, gyümölcsöse és szőlője van.
Kiss Árpád az MTI megkeresésére korábban elmondta: élő szerződéssel rendelkezik, ezért a helyi jegyzőnél birtokvédelmet kért az érintett földterületre és az ügyvédjével egyeztetve további jogi lépéseket is kíván tenni, ugyanis a történtek az önbíráskodás fogalmát is kimeríthetik. Hangsúlyozta, pályázatát már kétszer ellenőrizték minisztériumi szinten. Szerinte ettől függetlenül a földfoglalóknak lett volna törvényes módja arra, hogy felülvizsgálatot kérjenek. "Amennyiben hibázott valaki a pályázati eljárás során, akkor azt nemcsak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tette, hanem a földhivatal is, amely a törvénytelenség ellenére bejegyzett bérlőként az adott ingatlanokra" - fogalmazott. Nem igaz, állítja, hogy nem gazdálkodó, mivel tizenkét éve őstermelő. Aranykalászos gazda. "Építőipari vállalkozó is vagyok, ez azonban nem zárja ki, hogy értsek a mezőgazdasághoz" - mondta.A földek megműveléséhez gépekkel nem rendelkezik, ezeket folyamatosan kívánja beszerezni, addig gépbérléssel oldja meg a feladatokat. A pályázat során vállalt feltételeket teljesítette, a földpályázatban előírt állatállománnyal rendelkezik, mangalicatelepe van Nógrádban.
A január óta gazdatanácsba tömörült kajászóiak azt mondják, aranykalászos gazda címet hetek alatt be lehet szerezni, ez semmit nem bizonyít, de bárhogy is legyen, ami velük történt, az a Fidesz vidékfejlesztési stratégiájának a megcsúfolása. Állításuk szerint lemutyizott földügyletek nemcsak őket, hanem a megye majd minden települését érintik. A részben a földpályáztatás miatt januárban lemondott államtitkár, Ángyán József jelentésére hivatkoznak, amelyből kiderül, Fejér megyében nyolc befolyásos csoport szerezte meg az 5000 hektárnyi terület 87 százalékát; ebből négy család 1800 hektár termőföldhöz jutott, további 21 nyertes csak a fennmaradó 13 százaléknyi területen, alig 630 hektáron osztozhatott.
Hahn László, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület alelnöke, aki szintén részt vett a kajászói földfoglalásban, lapunknak elmondta: már a pályáztatás indulása előtt több hónappal elkezdték bombázni az NFA-t, tudni szerették volna a kiírás feltételeit, a bírálóbizottság összetételét, a társadalmi és érdekvédő szervezetek szerepét mindezekben - hiába. Érdeklődő leveleikre nem érkezett válasz. Februárban az immár hoppon maradt gazdák elégedetlenkedésére az agrártárca úgy reagált, hogy "ahol föld van, ott vita is van. Természetes, hogy a földpályázatok vesztesei nehezen fogadják el, hogy más is győzhet a pályázatokon. A haszonbérleti pályázatok lejáratásának hátterében nem a földéhség, hanem agrártámogatás-éhség áll" - nyilatkozza máig is a miniszter.
Hahn László szerint, az egész földhaszonbérlet átláthatóságát lehetetleníti el, hogy az állami földbérleti pályázatok és a bírálóbizottságok is titkosak. Szerinte például az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal, ami a 380 bírálati pontból 150 pontot ér, a földalapkezelő azt hozza ki győztesnek, akit akar. A kérdésre, hogy nem arról van-e szó, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem nélkülözheti az agrárexportból származó eurómilliárdokat, amelyeket az ágazati nagyüzemek, a nagybirtokosok termeltek meg, Hahn László azt válaszolja: a Fidesz vidékpolitikájában az szerepelt, hogy a földeket helyben lakó, gazdálkodó családoknak, kis- és közepes gazdaságoknak adják oda, mert így lesz a föld eltartóképessége a legnagyobb. Így tud erősödni a helyi gazdaság és ezzel a helyi közösség; a föld és a befektetett munka haszna helyben, a faluban marad, és sok családnak ad generációkon keresztül tisztes jövedelmet, megélhetést. "Most a Fidesz-közeli érdekcsoportok feltőkésítése zajlik. Ángyán professzor jelentése szerint az összes termőterület 85 százaléka pár ember kezébe került. A három legnagyobb érdekeltség tavaly 10 milliárd forint agrártámogatást vett fel" - mondja az egyesületi alelnök, aki nagy veszélyt érez abban, hogy a jelenlegi földtörvény lehetőséget biztosít az állami földek eladására, s ez esetben a jelenlegi bérlők elővásárlási joggal rendelkeznek. Hahn álláspontja szerint, ha néhány nagybirtokos kezében marad a mezőgazdaság, akkor offshore cégeken keresztül kiviszik a vagyont külföldre, és ennek hozadéka nem itthon csapódik le, míg a kicsi, a helyben élő nem fog ily módon "adóoptimalizálással" próbálkozni.
A gazdák képviselői a "közülük kiemelkedett" Csányi Sándorra, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójára hivatkoznak: a bankár magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. 2010-ben eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű Csim Pte. Ltd.-nek, amelynek tulajdonosa maga a Bonitás. A Csim Pte. Ltd. tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt.
Lezongorázva
Böcsödiné Csányi Zsuzsanna, a kajászói gazdatanács képviselőjének portáján egymásnak adják a kilincset az újságírók az önkényes földfoglalás óta. Az asszonyból ömlik a panasz. "Amikor nyilvánosságra került, hogy egyetlen kajászói sem nyert, ezzel szemben a kápolnásnyéki Kiss Árpád a megengedettnél több aranykorona-értékben kapott Kajászón földet, mi mindenhol nyilatkoztunk, aztán jöttek a figyelmeztető akciók, hogy térjen vissza a kormány abba az irányba, amit elkezdett. Nem voltunk egyedüliek, a szomszédos Válon, Csákváron, Vértesacsán, és folytathatnám a sort, sem nyert egyetlen gazda sem. A lepsényiek és az enyingiek két éve hiába küzdenek, és várják, hogy kiírják a földjeiket, miközben egy nagyvállalkozó évente szántja be az ottani földeket már a szerződés meghosszabbítása előtt" - sorolja az asszony, akit elkeserít, hogy a többi gazda időközben visszahúzódott, csak a háttérből támogatja. "Én azt mondom, hogy az embernek egy idő után fel kell vállalni magát, de azt is tudom, hogy a parasztok meg vannak félemlítve, ezt nem lehet kiirtani 10-20 év alatt."
Böcsödiék, a többi gazdához hasonlóan, szép pénzt költöttek a sikertelen földpályázatra. "50 ezer forintért vehettük meg egy blokk pályázati csomagját. Regisztrálni kellett, és utána meg lehetett venni a pályázati kiírást. Csak arra a blokkra, amire mi, még 8-10 ember pályázott. Eközben már 2011. januárban le volt zongorázva a dolog. Egy felcsúti gazdálkodó pontosan leírta, hogy kik lesznek a nyertesek. Mi ebből akkor még mit sem sejtettünk, intéztük az adminisztrációt és befizettük pályázati biztosítékként a bérleti díj 10 százalékát, ez a mi esetünkben 300 ezer forint volt, amit aztán a törvényben előírt 8 nap helyett jó három hónap múlva kaptunk vissza. A fiam most 28 éves, húsz év múlva 48 éves lesz, addig nem rúg labdába. Ezek itt jó minőségű földek, biztos a termés, a takarmánynövényeket mindig eladjuk, közel van Budapest és betonút visz ki a határba - sorolja, miért volt oly nagy a tolongás a Fejér megyei földpályázat körül.
Az állami földekért harcoló gazdákat több társadalmi és közéleti szervezet is támogatja, az ellenzéki parlamenti képviselők és egy kormánypárti parlamenti képviselő is beszállt a kormány és az állami földügyletek elleni harcba. Azt mondják, megnyugtató, hogy a Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) által képviselt Nemzeti Jogvédő Szolgálat vállalta a gazdák jogi védelmét, és független, valamint a mellettük kiálló Szabó Rebeka (LMP) jogi tanácsadóra is számíthatnak. "Sokan próbálják ránk húzni, hogy pártoskodunk, de akkor mivel magyarázzák, hogy a fideszes Ángyán József képviselő kajászói előadása után az LMP-s Szabó Rebeka, majd Magyar Zoltán jobbikos képviselő is mellettünk állt a földfoglaláskor? Azzal bátorítottak minket, hogy a parlamentben is kiállnak a gazdák mellett. Mellettünk harcol az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, a Fejér Szövetség és az Élőlánc Magyarországért Mozgalom" - mondja Böcsödiné. A földfoglalás az Ökopolisz Alapítvány vendégeként Magyarországra látogató és a gazdák meghívására Kajászón vendégeskedő José Bové hajdani francia parasztvezér, zöldpárti európai parlamenti képviselő, az uniós mezőgazdasági bizottság elnökhelyettesének ötlete volt. ' beszélt a gazdáknak arról, hogy joguk van a saját területükhöz, és hogy Franciaországban a földfoglalás "elfogadott" az önrendelkezés szellemében. "Nem értette és nem is érthette, hogy a mi országunkban miért nem alkalmazzuk az önrendelkezés európai alapelvét."
A francia példán felbátorodott gazdák azt kérték az NFA-tól, hogy amennyiben az ominózus földbérlés - amelyet az NFA többször megvizsgált - szabálytalansága beigazolódik, akkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetője és a "törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter" vállalja a "közjogi és a közhivatali" következményeket; magyarán, mondjanak le.
Háborús vidék
Egyelőre nem tudni, mire fut ki az akció, Böcsödiné mindenesetre nevetségesnek érzi a "bűntetőjogi fenyegetést", bár mint mondja, éjszakánként börtönnel álmodik - az NFA ugyanis feljelentést tett az ügyben. Az asszony szerint a rendőrség adatokat gyűjt róluk. "Rajtunk kérik számon, hogy a jogállamiságot be kell tartani, de ez szerintem a döntéshozókra is vonatkozik. Mi nem Kiss Árpáddal vívunk csatát, hanem a törvénytelenséggel. Hát ki adta oda Kiss Árpádnak törvénytelenül a földet? Az NFA. Kiss Árpád vagy áldozat, vagy stróman" - mondja.
A kormány "politikai indítékkal magyarázza" és a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák föld-visszafoglalási akcióját, amelyről Sebestyén Róbert, az NFA elnöke úgy nyilatkozott a HírTv-ben, hogy "arra a területre, amelyre a gazdák rámentek, az érintett szerződés nem haladta meg a megengedett aranykorona-értéket".
A Magyar Narancs írásban többször feltett kérdésére, hogyan kaphatott Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozó 2,2 ezer aranykoronával több földet a megengedettnél, konkrét választ nem kaptunk. A megküldött sajtóközleményben ez áll: "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a törvények szerint jár el, a földhaszonbérleti pályázati rendszer nem szerencsejáték, nincsenek előre kiosztva a földek, azaz nincsenek előre leosztva a lapok. A földhaszonbérleti pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen. Így van ez a kajászói földek esetében is. A Kajászón történtek esetében a feljelentéseket megtettük. Minden lehetséges jogi eszközzel fellépünk a földfoglalók ellen! Nem hagyjuk, hogy kár érje a magyar államot vagy a nyertes gazdákat. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig a jogszabályok szerint történik. Az NFA komolyan veszi az esetet, szakértőnk a helyszínen tájékozódott. Ami Kajászón történt, jogellenes, amelyhez példátlan módon a jogszabályokra felesküdött országgyűlési képviselők is nevüket adták."
Bár van bennük félelem, a kajászói gazdák vetni és aratni is akarnak a Kiss Árpádnak szerintük jogtalanul adott földön. A gazdatanács képviselője a földfoglaláskor azt találta válaszolni egy sajtókérdésre, hogy "ha nem így lesz, akkor háború lesz". Boór Ferenc, a helyi gazdákat támogató Fejér Szövetség szóvivője lapunknak azt mondta, törvénytelenséggel és jogtalansággal leginkább az vádolható, aki fedezi vagy nem fedi fel a törvénytelenséget. A kajászói gazdák most ideiglenes megbízási szerződést követelnek az NFA-tól az általuk elfoglalt területek jogviszonyának rendezése érdekében, amíg az új földbérleti pályázatok feltételei nem tisztázódnak. A szóvivő szerint mindenütt vissza kellene vonni a pályázatokat.
2010-ben a faluban szinte mindenki a Fideszre szavazott. A bolt előtt álldogáló két asszony, Ilonka és Klára emlékszik, az itteni gazdák is részt vettek a 2005-ös gazdatüntetésen, amikor 1000 traktor várakozott három hétig Budapesten. "A Fidesz a választások után cserbenhagyta a kajászóiakat. Az a legszomorúbb, hogy nem azt csinálják, amit hirdetnek, bort isznak és vizet prédikálnak - jegyzi meg Ilonka, majd fejével a bolt felé bökve azt mondja -, ezek is felültek nekik, volt pályázatuk, az öreg előre vásárolt egy csomó kecskét, legelőt keresett, aztán nem kaptak semmit. A Rebeka (Szabó Rebeka LMP-s képviselő - M. I.) is megmondta, amikor itt járt, hogy győzött a nagybirtokos lobbi, és a Viktornak már nem a parasztok, hanem csak az oligarchák a fontosak, akik kizsákmányolják a vidéket."
Eredeti fölhalmozásAz állammal földbérleti szerződést kötni jó üzlet. Ma Magyarországon az átlagos földbérleti díj hektáronként meghaladja a 42 ezer forintot, a legjobb minőségű területekért pedig a tulajdonosok az európai uniós földalapú támogatás (idén mintegy 56 ezer forint) összegét meghaladó bérleti díjat is elkérnek. Az állam a legfrissebb szerződéseiben sem követelt hektáronként 20-30 ezer forintnál többet a bérlőktől. Ezzel szemben az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot, ez hektáronként 214 euró, vagyis 62 ezer forint. A támogatásban részesülő gazdaságok 86 százaléka az átlagosnál kisebb támogatásban részesül, a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a dotáció 76 százalékát. A K-Monitoron közzétett grafikon alapján a legtöbb támogatást három ismert nagytőkés kapja: Csányi Sándor OTP-elnök, Nyerges Zsolt közgépes vezér és Leisztinger Tamás (volt?) MSZP-közeli milliárdos. |
