Toplista+fotó: íme 10 fantasztikus és nyomasztó magyar magasház!

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2016. nov. 15., 06:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nemrég tüntették el a föld színéről a legmagasabb magyarországi lakóházat, a régóta lakatlan pécsi huszonöt emeletest. Ám maradtak még vetélytársak állva!

Aki – mint e cikk írója – gyermekként végignézte, hogyan épül fel Pécs Szigeti-lakótelepén a legendás 25 emeletes toronyház, hivatalos nevén a Magasház, annak szinte szívszorító látvány a girbegurba acélrudakból és vasbeton darabokból álló kupac, ami a helyén maradt (s ez már egy többhetes élmény, lehet, hogy mára azt is eltüntették).

Lebontva

Lebontva

Fotó: MTI

 

Hosszú haldoklás után lett ez a végzete annak az épületnek, amelyet a maga idejében is csak két szóval lehetett jellemezni: teljesen felesleges. Ugyanezt elmondhatjuk lábon maradt sorstársaira, ahogy építendő utódaira is: a kizárólag ebben lakóknak és vendégeiknek fontos különleges (és természetesen e szempontból tökéletesen aszimmetrikus) kilátáson, panorámán kívül nem sok minden szól mellettük. Ellenük annál több, de mint tudjuk, erről már csak a területileg illetékes döntéshozók, építési hatóságok és beruházók döntenek. Ha végignézzük a már csak volt illetve még mindig álló, lakófunkciót ellátó, hagyományos lakásokat rejtő torony-, illetve magasházak listáját, látni fogjuk, milyen szempontok szólhattak megépítésük mellett – ezek között ritkán lehet fellelni a józan mérlegelést. Jöjjön hát a lista a legmagasabb lakóházakról – meglehet, nem teljes, de legnagyobbak tán mind benne vannak (a gigakollégiumokat, mint a 67 méter magas budapesti Schönherz –kollégiumot ezúttal nem vettük számításba).

Tiszteletbeli első helyezett, a porba dőlt pécsi listavezető

Az immár csak néhai pécsi Magasház is megér legalább egy bejegyzést 1974 és 1976 között épült, addig nem alkalmazott, úgynevezett utólagos feszítésű, avagy IMS rendszerrel, ami papíron jóval nagyobb statikai biztonságot és szeizmikus kockázat szempontjából való nagyobb megfelelést biztosított – ez aligha csak a technológia származási helyén, Jugoszláviában volt fontos.

A bontás előtt

A bontás előtt

Fotó: MTI

 

1977-ben költöztek be az első lakók, de csak 13 évig birtokolhatták az épületet: 1990 márciusától már egy lélek sem lakott benne. Utólag már szinte lényegtelen, hol hibáztak az építési technológia adaptációja során (állítólag a betonba kevert kötésgyorsító volt a ludas), de az épületet tartó feszített vázszerkezet rozsdásodni kezdett, s ezt már nem tudták orvosolni (egykori összefoglaló cikkünk az elátkozott házról itt olvasható). Az ország egykoron legmagasabb lakóháza így lett lassan az enyészeté: a megyék közötti nemes, ambiciózus tanácselnökök, párttitkárok által forszírozott versenyt ugyan megnyerte, de a győzelem csupán pirruszi volt.

A pécsi toronyház érdekes módon a Magasház nevet viselte, pedig a maga 84 méterével nem is ebbe a kategóriába tartozott, elvégre magasháznak a 30 és 60 méter közötti épületeket nevezték, a 60 és 95 méter között már toronyház volt a titulus. Pusztán napjaink városfejlesztési terveiben és diskurzusaiban merült fel egy olyan épület terve, amely méretében már túllép ezeken a határokon (erről lásd keretes írásunkat).

No, de ha a király halott, kik maradtak utána?! (A versenyben nem játszanak az egyetemi épületek és az irodaházak, pedig például a SOTE ma is vígan álló Nagyvárad téri elméleti tömbje, az országban még álló legmagasabb panelház, még négy, más adatok szerint öt métert rá is vert a pécsi toronyházra).

2. A szolnoki toronyház

A szolnoki pályaudvar előtt álló 24 emeletes, 81 méter magas toronyház Magyarország akkor legmagasabb lakóházaként 1975-ben épült fel. Ezt a címet a következő évben a pécsi Magasház ugyan elhódította, de mint tudjuk, ez a dicsőség sem tartott sokáig: a porba taszított - konkurencia múltával megint ők az elsők.  A Liszkai Károly által tervezett épület jellegzetessége, hogy a három lift csak a 22. emeletig szállítja az embert, utána a 23.-at még elérjük gyalog, s a valóságban nincs is 24. emelete. Tervezés szempontjából a szolnoki ikertestvére a korábban átadott gyöngyösinek, sőt állítólag annak építésének tapasztalatait is hasznosították.

false

 

3. Debreceni toronyház

A Petőfi téren álló, 79 méter magas épület dettó a hetvenes években épült. A deol.hu néhai hangulatos cikke szerint Pongrácz Pál, aki akkoriban a városrendezési tervezést irányította, vázolta fel elsőként a magasház ideáját, majd  az ötlet kivitelezésében segítőre lelt a Debrecen tervosztályát vezető, Borbai Kálmán személyében, aki szinte saját emlékművét kívánta felállítani a sokemeletes panel újszerű alakjában. Az óriás hajlék immár harminc esztendeje hever egyedi vasbeton cölöpjein, ekképpen tanúsítva a letűnt korszak maradandóságát – legalábbis így emlékezett a tervező, Mikolás Tibor. Szomorú, de az épület az utóbbi években leginkább a fekete hírek rovatba szokott bekerülni, a nagy magasságból ugyanis szívesen vetik magukat alá az öngyilkosjelöltek: legutóbb a ház előtt álló egyik gyorsétterem teteje szakadt be egy lezuhanó férfi súlya alatt.

4. Újpalotai toronyház

A legmagasabb budapesti lakóépület a XV. kerületben, a város peremén, az újpalotai lakótelepen található: nagyjából 71 méter magas, és 18 emelettel rendelkezik. Az építészek (például a toronyházaknak külön bejegyzést szentelő blogger Koós Miklós) még ezt az épületet tartják a legtöbbre a toronyházmezőnyben formája, tömege, arányai miatt. No és a legfelső emeletén egy víztorony is található, ami méltó lezárást ad az épületnek. Az építész ugyan rosszallja, hogy az erélytelen önkormányzat hagyta, hogy a loggiák néhol beépüljenek s ezzel esztétikai értelemben tönkretette az épületet. Hozzátennénk: a látványilag szétbarmolt toronyház ugyanakkor éppen így vált a magyar buhervilág eleven emlékművévé.

6. Gyöngyösi toronyház

A szolnoki torony párja, 70 méter magas, 19+1 emeletre osztott: a hetvenes évek elején épült, 1971-ben adták át, de ma is nagy benne az élet. Heves megye legnagyobb épülete, ami valaha nyilván fontos szempont volt, mára azonban aligha érdekel bárkit is.

Messziről látszik

Messziről látszik

Fotó: MTI

 

7. Miskolci toronyház

Természetesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem lehetett meg saját toronyház nélkül: a 70 méter magas 22 emeletes toronyház ráadásul kortársait jóval megelőzve 1966 és 1968 között épült: azaz alighanem ez volt az a toronyépület-archetípus, mely utóbb utánzásra és heves versengésre ösztönözte más megyék döntéshozóit.


Egykor...

Egykor...

Fotó: borsodnet.hu

 

8. Salgótarjáni toronyház

Nem is egy épület: ikrekről van szó - a nagyobbik éppen 70 méter magas és 18 emeletes - eredetileg 20 emeletesnek indult, állítólag építés közben csökkentették le a méretét. 1970 és 1974 között épült a duó, s azóta ez Nógrád megye legmagasabb épülete. Annyit érdemes még tudni róla, hogy a két lépcsőházi üvegfal üvegtéglából készült, amit később le kellett cserélni keretbe foglalt drótbetétes hengerelt üvegre, mert a felső szinteken kitörtek az üvegtéglák: állítólag nem bírták a magasban a meleget és a szélnyomást. A kilátás biztosan parádés a környékbeli dombok, hegyek felé, s ha cinikusan akarunk fogalmazni, e két torony nem tudta elrontani a salgótarjáni városközpontnak a maga nemében egységes és egynemű tömbjét.

false

 

9. A veszprémi toronyház

A 62 méter magas, 20 emeletes épület egykoron a szent öncélúság jegyében épült, szintén a boldog emlékezetű hetvenes években – éppen úgy, mint a város egyetlen aluljárója. Az ötlet atyja,

A veszprémi

A veszprémi

 

de legalábbis lelkes forszírozója a hagyomány szerint az egykori nagy hatalmú, rettegett megyei párttitkár (de hatvanas évek elején néhány évig országos politikus: belügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes) Pap János lehetett. Különösképpen csúfnak vagy riasztónak nem neveznénk, de az biztos – ez szinte valamennyi sorstársáról elmondható – soha nem próbált harmonizálni, de még csak holmi párbeszédet sem folytatott a történetileg amúgy is kissé eklektikus városképpel.

10. Újszegedi toronyház

Az 54 méter magas 17 emeletes épületet 1977-ben adták át: a Temesvári körúton található épületet eredetileg több mint húszemeletesre tervezték, de kiderült, hogy annyit nem is bírna el a talaj. Ma is mind a 120 lakásában laknak, menet közben hőszigetelték, újrafestették és új lifteket is kapott. Azért, hogy képben legyünk: ez a toronyház egyáltalán nem a város legnagyobb épülete, sőt, még csak dobogón sincs. Nagyobb nála a 119 méter magas rókusi Telecom-torony, a fogadalmi templom keresztje 81 méterrel magasodik a város fölé, a Pick Szabadkai úti szárítótornya pedig 62 méteres.

false

 

Egy mindennél nagyobb torony

A főváros látképéből eddig hiányzott egy igazi felhőkarcoló – nos, a Lágymányosi-öböl mellé tervezett beruházás (BudaPart, melyről itt írtunk korábban) kapcsán kiderült, hogy a befektetők 120 méteres felhőkarcolót terveznek felhúzni itt. A XI. kerület honlapja szerint egy nyáron zajlott építészeti kerekasztal-beszélgetés résztvevői gyakorlatilag építészszakmai szempontból támogatandónak vélték egy budapesti felhőkarcoló megépítését, pont ebben a régióban. Természetesen találni ellenvéleményeket is bőven: van, aki túl otrombának és tolakodónak tartana egy ekkora épületet, éppen a Duna-parton, a budai hegyek előterében.

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2016. nov. 15., 06:11
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 9 szegedi789
    szegedi789
    2016. november 15., kedd 19:36
    érdekes az újszegedi ház kevésbé nyomasztott, de gyerekkoromban ki nem állhattam a rókusi szocreál beton víztornyot ...
  2. 8 rworse
    rworse
    2016. november 15., kedd 14:40
    tiszapolgári

    Én is köszönöm a nosztalgikus személyes emlékeket. (Debrecenbe a kilencvenes évek eleje táján NŐ miatt stoppolgattam át kéthetente hétvégenként az ország túlvégéből.)
  3. 7 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. november 15., kedd 14:02
    rworse

    Ilyet én, ha ezer évig élnék, akkor sem tudnék. Köszönet és vastaps. A köszönet szó kevés, a végtelen hála sokkal kifejezőbb.

    Az imént, a 2-esben majdnem leírtam azt a félmondatot, hogy a Toronyház mellett van a Nagyállomás, szintén sok-sok kaland színtere, de nem írtam le.
    De azt mégis leírom, hogy egy ronda, ködszitálós estén, amikor az énekes a 40 fokos láza és a főbérlője aznapi öngyilkossága ellenére sem mondta le a Frontátvonulás debreceni premierjét, sőt utána a mi lelkendező kérdéseinkre is válaszolgatott, tétován, félszegen mosolyogva; és azután a haverommal újra végighallgattuk a magnókazettára vett műsort, vissza-visszapörgetve, kielemezve a sorokat és a mellbevágó mondanivalót; szóval az éjszakába nyúló forradalmi hevület miatt szépen lekéstem az utolsó buszt. Hazagyalogolhattam volna, a Béke útján és a Vágóhíd utcán át fél óra az egész, de a haverommal úgy döntöttünk, hogy a Frontátvonulás után nem lehet máshol aludni, mint a Nagyállomás várótermében, így hát piaci kosarak, húgyszagú öregemberek, a hadonászásba belefáradó részegek között köszöntöttük azt a borzalmas, nyolcvanas évek eleji, szocialistaszürke másnap reggelt.

  4. 6 Kovacs
    Kovacs
    2016. november 15., kedd 12:20
    Igen, de a pécsi toronyház viszi a prímet. Mindenféle szempontból. Irodalmilag is.(Antonio Fian: Hírek egy lakatlan toronyházból)
  5. 5 rworse
    rworse
    2016. november 15., kedd 12:18

    tiszapolgári, 2

    S tudod-e, kedves Irén,
    hogy épp mire gondolok én,
    levelem most ezzel folytatom,
    merengve réges régi dolgokon.

    Emlékszel-e Irén,
    merthogy jól emlékszem én,
    a toronyház földszintjén,
    a toronyház földszintjén,
    ott volt, ott volt, ugye Irén.
    Márminthogy nem arra gondolok,
    hogy te voltál ott, Irén,
    hanem azon morfondírozok,
    hogy kit láttam meg ott én,
    miután különféle kocsmákban,
    (számos Hubertusokat ittunk ottan)
    kibeszéltünk a világról kisebb-nagyobb dolgokat,
    s indultunk felfedezni további dolgokat,
    a különféle cívisvárosi mozikat,
    melyekből most csak az egyik érdekes,
    épp a Híradó az, amelyik most érdekes,
    épp a Híradó az, amelyik most érdekes.

    Miért épp a Híradó, kérded tőlem Irén,
    nos, hát, ha kérdezed, elmondhatom itt én.
    Mert bár mozi volt épp bőven,
    a cívisvárosban esténként keringőben,
    szóval, mozinak nemhogy híján nem voltunk,
    de inkább bőviben, bőviben.
    Ám én most persze csak az egyikre gondolok,
    mert éppen arra a legjobb dolog
    gondolni nekem.
    Mert az életem, ott ért egy cezúrához,
    mikor elmentem éppen ahhoz a házhoz,
    éppen ahhoz a nagy toronyházhoz,
    éppen amelynek éppen a földszintjén,
    de nem máskor ám, Irén,
    hetvenhét március negyedikén,
    éppenhogy negyedikén.
    Azért emlékszem ily jól, Irén,
    mert éppen aznap történt
    két nagy dolog is egyszerre,
    éppen az én kis életembe'.
    Azazhogy, csak az egyik az én életem,
    a másik a mások élete, elmesélhetem,
    ha akarod Irén,
    hogy mi is volt, mit megéltem én.

    Mert éppenhogy azt mondom neked Irén,
    hogy aznap éppen ott ültem én,
    éppen március negyedikén,
    a Híradó mozi nyekergő székén,
    éppen a tizenharmadik sorban,
    éppen a tizenharmadik sorban,
    és én nem tudtam akkor ottan,
    hogy másoknak milyen rossz lesz mostan,
    míg én mily szerencsés voltam
    éppen március negyedikén.
    Mert éppen akkor láttam meg valakit, éppen egyvalakit,
    Akiről akkor még nem tudtam semmit, éppenhogy semmit,
    nem tudtam, hogy későb majd milyen jól alakít
    a színen és vásznon is többeket, nem csak egyvalakit,
    pedig mindenkiben önmagát adta,
    miközben szerepeit eljátszhatta.
    Játszott vásznon és színpadon,
    hitelesen játszott, elmondhatom,
    sőt, nem is játszott, hanem önmagát adta,
    minden szerepében önmagát adta,
    pedig éppen Júliát nem is játszhatta.

    Merthogy, Irén, végre most rátérek, miről is írok most neked,
    miről is írom éppen neked, éppen e hosszú levelemet.
    Arról a lányról írok éppen,
    mert miről is írhatnék tulajdonképpen,
    mint egy lányról, hát miről is másról,
    no de nem egy akármilyen lányról,
    hanem épp Nyakó Júliáról,
    éppen Nyakó Júliáról,
    mert hát kiről is másról,
    Irén, éppen Nyakó Júliáról.
    Irén, te érted, miért Júliáról,
    s miért nem éppen valaki másról,
    valakiről a sok lány közül,
    ki általam mindig megidvezül.
    Mindennap más idvezül meg általam,
    de én csak Júliáról fonom a szavam.
    Tudjuk, hogy miért van ez így Irén,
    Júliához miért fixálom én
    magam oly régóta, Irén,
    fixálom én, fixálom én,
    az agyam mélyén, az agyam mélyén,
    amióta az eszem tudom én, az eszem tudom én.
    Mert hát, azóta ébredtem öntudatra, Irén,
    mióta Júliát ott megláttam én,
    pedig akkor még nem is tudhattam, Irén,
    hogy később még milyen sokat látom én,
    a színen és a vásznon is mily sokat láttam, Irén,
    mégis mindennél jobban emlékszem az első napra én,
    amikor először Júliát megláttam,
    éppen az ő testi valójában,
    azóta is itt ég a retinámban,
    Júlia, az ő testi valójában.

    Éget, csak éget, legbelül itt mélyen,
    hogy azon a holdvilágos éjen,
    először láttam Júliámat én,
    s rögtön tudtam, sose lehet enyém,
    mert ő az éterben lebeg,
    akkor is, mikor teste alatt moziszék recseg,
    mert recsegősek voltak a moziszékek, Irén,
    de hisz jól tudod, éppoly jól ezt, mint én.
    Júlia tehát az éterben lebeg csak lebeg,
    még a melle is csak az éterben lebeg,
    aminthogy azóta ti is megfigyelhetitek,
    én már akkor tudtam, hogy bár először látom,
    mostantól mindig majd itt ég a retinámon.

    S csak másnap tudtam meg, hogy aznap,
    földrengés volt, s elég sokan haltak.
    Sokan haltak a baráti Bukarestben,
    s a körülötte levő KGST övezetben.
    Én nem gondoltam akkor a sok halottakra,
    a sok-sok áldozatról hallottakra,
    mert tudtam én jól, nagyon jól tudtam, Irén,
    elmondom most neked, mit tudtam én.
    Aznap, mikor a rengés sokak halálát hozta,
    az egészet az én szívdobbanásom okozta.
    Akkorát dobbant a Híradó moziban, aznap,
    hogy kicsit arrébb igen sokan haltak.
    Két csoda is történt aznap este, Irén,
    az egyik, hogy Júliát megláttam én,
    a másik, hogy a rengés epicentrumát,
    hogyan helyeztem én egy kicsit át.
    Hogy ne Debrecenben omoljanak a házak,
    Nehogy agyonnyomját épp meglátott Júliámat.

    S hogy melyik csoda volt a kettő közül nagyobb, Irén,
    Isten bizony, azóta se tudom eldönteni én,
    Isten bizony, azóta se tudom eldönteni én,
    No hát erről írtam most neked, Irén,
    éppen erről írtam most neked, Irén,
    hogy melyik volt a nagyobb csoda, Irén,
    hogy megláttam testi valójában éteri Júliámat,
    vagy hogy térben áthelyeztem egy szívdobbanásomat,
    hogy térben áthelyeztem egy szívdobbanásomat,
    hogy térben áthelyeztem egy szívdobbanásomat...
  6. 4 rworse
    rworse
    2016. november 15., kedd 10:50
    A veszprémi elég jól nézne ki, ha nem hullana a borítása, és a közvetlen környezetével még harmonizál is - más kérdés, hogy az a közvetlen környezet az óváros egy részének a lerombolása révén lett szocreál.

  7. 3 Edemsz
    Edemsz
    2016. november 15., kedd 09:19
    Jó cikk.
  8. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. november 15., kedd 09:03
    A debreceni toronyházhoz sok szép emlékem fűződik, meg egy furcsán izgalmas is, 77-ben a bukaresti földrengés a fölső emeleteken elmozdította a tányérokat, kilengtek a csillárok, ezért is álltak le az építkezéssel, mert eredetileg magasabbra tervezték, de lehet, hogy ezt már hozzáálmodtam.
    Itt, a földszinten üzemelt a Híradó mozi, megérdemelt pihenő az életformaként választott csavargás után, a Víg–Meteor–Apolló–Híradó-útvonal végállomása. Hétfő és kedd esténként zártkörű program volt, a Tanítóképző Főiskola filmklubja hozta közelebb a nagyvilágot a Hajdúsághoz, persze nemcsak tékásokat engedtek be, például itt, egy filmklubos vetítésen láttam meg először a közönségből kiragyogó Nyakó Júliát.

  9. 1 Cyrano
    Cyrano
    2016. november 15., kedd 07:39
    Garancsi már megterveztette a Kopaszi gátnál épülő toronyházát, ami Budapest legmagasabb lakóépülete lesz.
    Amivel csak egy gond lesz: Lágymányoson épül.
    Ha minden jól alakul, itt is lesz egy ferde torony.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kultúrharcok
Bajban a Müszi és a Snétberger-központ
Médiahatóság és versenyhivatal
Hogyan asszisztáltak a médiapiac letarolásához?
Ripp Zoltán írása
Újrajátsszák 2014-et
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...