Garancsi megint a tutiban - Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2016/4. (01. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

„Újra hazai tulajdonba került a Kopaszi-gát” – ezzel a címmel hozta a Magyar Távirati Iroda január elején a hírt, hogy a Market Csoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t a cég portugál tulajdonosaitól, hozzájutva így ahhoz az 56 hektáros területhez, amelyen Budapest egyik legnépszerűbb parkja és egy hatalmas, beépítetlen terület található. Az állami hírügynökség arról viszont egy sort sem írt, hogy az új vevők között többségi tulajdonosként ott van Garancsi István, a miniszterelnök bizalmasa, a Videoton FC tulajdonosa, aki Simicska Lajos és a Közgép kiszorítása után a Market Zrt.-vel minden eddiginél sikeresebben szerepel az építőipari közbeszerzéseken. Azt nem tudni, hogy Garancsiék pontosan mennyiért vették meg a területet a portugál vállalatcsoporttól, de az kiderült, hogy a vásárláshoz az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben. (A vásárlásra adott kölcsönnel az Eximbank vezetőjének nincs gondja, Urbán Zoltán vezérigazgató semmilyen kivetnivalót nem lát abban, hogy a kormányhoz közeli nagyvállalkozók – korábban Andy Vajna a Tv2 megvásárlására és most Garancsiék – egy állami banktól kapnak pénzt. A köztévé egyik műsorában Urbán azt mond­ta, hogy ők szigorú, piaci feltételekkel hiteleztek.)

false

 

Fotó: Beliczay László / MTI

A régóta húzódó tárgyalássorozatot lezáró megállapodás bejelentése után a témára rárepültek az ellenzéki pártok is, elsősorban Garancsi személye miatt; hiszen, ha nincs a dúsgazdag Fidesz-közeli üzletember, minden bizonnyal nem jut a bizniszre 16,5 milliárdos állami kölcsön. Ám ennél érdemesebb az öbölnek a gáttal szembeni oldalán található beépítetlen területre koncentrálni. Már csak azért is, mert a kormány a közelmúltban bejelentette: jelentős áfacsökkentéssel és a háromgyermekes – vagy annyit vállaló – családok 10 plusz 10 millió forintos támogatásával lendítené föl a hazai építőipart.

Mázli vagy bennfentesség?

A kormányzat korábban is számon tartotta az 56 hektáros ingatlanegyüttes egyes beépíthető részeit, hiszen a 2024-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya fontos szerepet szán a környéknek. Egy eredményes pályázat esetén – amire roppant csekély Magyarország esélye – a sajtóközpont és a teniszcentrum is a Kopaszi-gátnál lehetne, és csak e két beruházásra közel 90 milliárdot fordítana a költségvetés. Az állam milliárdokért sajátíthatná ki a létesítményeknek otthont adó területet, vagyis az új tulajdonosok nyilván nem járnának rosszul. Ám míg ez csupán spekuláció – melynek alapja a valószínűleg beteljesületlen olimpiai álom –, addig a törvényhozás múlt havi döntése valóság. A tavaly decemberben bejelentett – 22 százalékos – építőipari áfacsökkentést és a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési támogatás (CSOK) bevezetését meglovagolva Garancsiék olcsóbban alakíthatnak ki értékes lakásokat, és a CSOK miatt gyorsabban is értékesíthetik. Márpedig lakásokat biztosan építenek, hiszen a tulajdonosváltáskor ki­adott közleményükben az is szerepel, hogy az eddig használaton kívüli területeken lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik. Az ingatlanfejlesztésre a Market Építő Zrt. a kivitelezéssel foglalkozó, az anyavállalattól elkülönült, önálló működésű leányvállalatot hozott létre 2015 májusában, Property Market Kft. néven.

Az új befektetők állításuk szerint közel egy éve tárgyaltak a Kopaszi Gát Kft. portugál tulajdonosaival. Úgy tűnik, optimisták voltak, hiszen már tavaly májusban létrehozták az ingatlan fejlesz­tésével foglalkozó projektcéget. A két fél tavaly decemberre kezet rázhatott egymással, hiszen az állami Eximbank 52 millió eurós – nagyjából 16,5 milliárd forintos – jelzálogjogát december legelején bejegyezték az ingatlanra, nem sokkal azelőtt, hogy biztossá váltak az építőiparnak roppant kedvező kormányzati döntések. Nehéz elképzelni, hogy Garancsi István ne lett volna tisztában a várható könnyítésekkel, hiszen az építőipari nagyberuházók körében hónapok óta téma volt, hogy a kormány leviheti az áfát. Tavaly szeptember végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időkben jelentette ki, hogy „a lakásépítések kapcsán is mérlegelheti a kormány a 27 százalékos forgalmi adó csökkentését”. Október közepén a Nemzetgazdasági Minisztérium egy hivatalos közleményben utalt rá, hogy vizsgálják ennek a lehetőségét, de az érdemi lépések időpontja bizony­talan. Végül december közepén rohamtempóban fogadták el azt a jogszabályhalmazt, amelyben szerepelt az áfacsökkentés is. A ja­vaslatot Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyezte, a pontos elképzelésekről az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága is csak december 14-én tárgyalt (a testület tagjai – az ellenzékiek is – ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a javaslatcsomagot), és másnap az Országgyűlésen is simán átment. Ekkortól vehette biztosra mindenki, hogy 27-ről 5 százalékra csökken az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója a 2016–2019 közötti négy évre.

December közepén a Kopaszi-gát és környéke tehát átkerült Garancsiék tulajdonába, a kérdés csak az, hogy a szerződés aláírása előtt a portugál fél mit tudott a várható kormányzati döntésekről. Ha nem voltak jól informáltak, akkor az új tulajdonosok a valós értéknél akár olcsóbban is hozzájuthattak a területhez, hiszen az eladó Mota-Engil és társai minden bizonnyal feljebb nyomják az árakat, ha pontosan tudják, mire készül a Fidesz-kormány.

A megvásárolt területből 300 ezer négyzetméteren a jelenlegi állás szerint csakis iroda- és intézményi beruházásokra van lehetőség, így például hoteleket, sportlétesítményeket, konferencia-központot, közintézményt vagy éppen valamilyen kulturális célra kialakított épületet tervezhetnek a befektetők. A Market több ezer lakást húzhat fel viszont azon az Index értesülései szerint 200 ezer négyzetméteren, amelyen a kerület jelenlegi szabályozási terve szerint lakóingatlanokat is lehet építeni. Akár 10 emeletnél magasabb társasházakat is, hiszen 45 méter a felső határ. Rengeteg olyan, az előírások szerint minimum 60 négyzetméteres lakás kialakítható tehát, amelyek megvásárlásához a CSOK-támogatást is igénybe vehetik a három gyerme­ket vállalók. A 10 plusz 10 milliós állami segítség minden bizonnyal nem lesz elég a lakások megvásárlására, és az is könnyen lehet – a környékbeli ingatlanok négyzetméterárát figyelve –, hogy az eredeti 30 millió forintos korlátot is túllépik a Garancsiék kínálta otthonok. De emiatt már nem kell aggódni a leendő vásárlóknak és eladóknak, így az Orbánnal jó viszonyt ápoló Garancsinak sem: a közelmúltban eldőlt, hogy eltörlik a 30 milliós felső határt, mint a 10 millió forintos hitelfölvétel egyik feltételét. Óvatos becslések szerint is több tízmilliárdos extrabevételt jelenthet ez Garancsiéknak, még akkor is, ha az 5 százalékra csökkentett áfával – az előírások szerint – csak „az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok értékesítése” során számolhatnak.

Garancsi előtt nincs gát

Garancsi előtt nincs gát

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Régen is zörgött

A Kopaszi-gát körüli ingatlanok ügye nem új keletű. A terület éveken át a XI. kerületi és a budapesti politikai csatározások egyik látványos terepe volt. A gát által határolt Duna-öböl és környezete kapcsán a köz- és a magánszféra gyanús, ámde a bíróság által végül törvényesnek ítélt „összeölelkezése” 2003-ban kezdődhetett, amikor Újbuda önkormányzata a terület hasznosítására létrehozta az Öböl XI. Ingatlanhasznosítási Beruházó és Szolgáltató (Öböl XI.) Kft.-t, ami összesen 36 hektárnyi, 1,56 milliárd forintra felértékelt ingatlanrész tulajdonosa lett. Az akkor még lepusztult állapotban lévő terület közös fejlesztésére beruházót is keresett a kerület, így lett 2004-ben tulajdonostárs az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt., amely úgy szállt be az Öböl XI. Kft.-be, hogy először befizetett egy jelképes összeget, majd bedobta a közösbe azt a 8,5 hektáros építési telkét, amely közvetlenül az önkormányzati ingatlan mellett helyezkedett el. Az Eravis Rt. az akkor baloldali körökben otthonosan mozgó milliárdos üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozott, csakúgy, mint azok a további cégek – a Forrás, az Öböl Invest és az Arago –, amelyek szintén beszálltak az üzletbe. Ezek végül megszerezték az Öböl XI. többségi tulajdonát, az önkormányzatnak csak 25 százaléka maradt a cégben. Leisztinger és befektetőtársai a terület egy részére egyebek közt szállodákat, laká­sokat, irodákat és sportcentrumot is terveztek, de mindezeket végül nem sikerült összehozni. Azért így is történtek jelentős fejlesztések a nagyon rossz állapotban lévő ingatlanegyüttesen, hiszen közművesítettek, kikotorták a medret, elvitték a szemetet és az építési törmelékeket, füvesítették a park­részeket, felépítették a Budapesti Spartacus csónakházát és néhány pavilont, amelyet gyalogutakkal kötöttek össze; új épületet kapott a vízirendészet is.

A beruházások, a közművesítés és az övezet átsorolása miatt jelentősen felértékelődött az ingatlanegyüttes, ennek ellenére az önkormányzat 2004–2006 között a tulajdonostársnak apránként eladogatta az Öböl XI. Kft.-ben még meglévő részesedése többségét közel 2 milliárd forintért – tehát valamivel többért, mint az 1,56 milliárdos kezdőérték. Leisztingerék tehát úgy jutottak a területhez, hogy az általuk beadott 8,5 hektár jóval kisebb volt a bevitt önkormányzati résznél.

2007-ben Leisztinger Tamás eladta az Öböl XI. Kft.-t 99 százalékban birtokló Öböl Invest Kft. háromnegyedét egy három cégből – Mota-Engil, Finibanco és Estia – álló portugál építőipari csoportnak. Az akkori vételárról nem közöltek hivatalos információt, a ma már nehezen ellenőrizhető sajtóinformációk 22 és 30 mil­liárd forint közötti összeget emlegettek. Leisztingerék minden bizonnyal jól jártak a továbbértékesítéssel, miközben a kerületi önkormányzatnak semmi sem jutott – bár az is igaz, hogy egy fillérjébe se kerültek az addigi fejlesztések.

Perre mentek

Az önkormányzati tulajdonrész eladására – amelyet a 2006-os év végi szavazáskor a baloldali és az MDF-es városatyák is támogattak – az üzleti tényezőkön kívül a fővárosi MSZP-s és SZDSZ-es „csúcspolitikusok” miatt is nagyobb figyelem hárult: Molnár Gyula XI. kerületi polgármester a szocialisták budapesti első embere volt, Lakos Imre alpolgármester pedig az SZDSZ-é. A budapesti MSZP-ben továbbá kezdett elég jól helyezkedni Tüttő Katalin, Leisztinger Tamás párja. A Kopaszi-gát ügyét végül le is csapta a Fidesz: 2007-ben Schneller Domonkos újbudai önkormányzati képviselő hivatali visszaélés és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanújával feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen, egyebek közt azért, mert szerinte az önkormányzat a saját telkeit áron alul juttatta a Leisztinger-érdekeltséghez. Bírósági szakaszba végül csak Schneller egyik feljelentéskiegészítése után elindított vizsgálat jutott el, de az legalább emlékezetes módon: a 2007-es feljelentés után az ügyészség valamiért úgy érezte, hogy 2010 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt gyanúsítja meg Molnár Gyula polgármestert és egyik helyettesét, Lakos Imrét, illetve egy harmadik személyt. A vizsgálat tárgya ekkor már nem az egész terület átjátszása, hanem egy – a Dombóvári és a Budafoki út kereszteződésénél fekvő – 3,8 hektáros részlet volt, amelyet az államtól vett meg a kerület azelőtt, hogy több lépcsőben és pályáztatás nélkül betették az Öböl XI. Kft.-be, s így később Leisztingerék tulajdona lett. Az eljárás első- és másodfokú ítéleteit összefoglaló írásunkban (lásd: Egy körből kimaradsz, Magyar Narancs, 2013. decem­ber 5.) részletesen bemutattuk, hogy a Fővárosi Törvényszék 2012-ben bűncselekmény hiányában első fokon végül mindhárom vádlottat felmentette. Az egy évvel későbbi másodfokú ítélet nem várt fordulatot hozott: mindhárom vádlottat bűnösnek találták, a volt szocialista polgármestert nyolc hónap letöltendőre ítélték. Végül 2014 májusában a Kúria bizonyíték hiányában ismét felmentette a három vádlottat, és ezzel lezárult a többéves bírósági procedúra.

A XI. kerületben ma már kormánypárti polgármester örülhet annak, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló üzletember és társai végre beépíthetik az üresen álló telkeket. Úgy tűnik azonban, Molnár Gyula – ő jelenleg képviselő a XI. kerületi önkormányzatban – sem szomorú: az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanis nemrég azt mondta, hogy „ha a mai szereposztást nézzük a magyar belvilágban, akkor a Garancsi-féle kör, a Market egy jó opció arra, hogy itt egy jó befektetés történik, itt egy jó fejlesztés történik”. Furcsa is lenne, ha a volt kerületi polgármester arról beszélne, hogy egy kormányzati körökben otthonosan mozgó vállalkozónál nincs jó kézben a Kopaszi-gát és a környezete.

Oligarchák között immár az első?

A jelek szerint Simicska Lajos bukása után Garancsi István a kormány kedvenc oligarchája: az Átlátszó szerint a klubtulajdonos, milliárdos vállalkozó érdekeltségei tavaly összesen nettó 46,5 milliárd forint értékű, közpénzből finanszírozott megbízást kaptak, ráadásul mindezt önállóan, konzorciumi partnerek nélkül. A Market Építő Zrt. nettó 40,7 milliárd értékben nyert közbeszerzéseken, ennek jelentős részét a nettó 38,3 milliárdból kialakítandó Dagály uszoda megépítése teszi ki.

Bár 2015 előtt szakítottak rengeteget, a tavalyi éve sem volt rossz a MET Magyarországi Energiakereskedő Zrt.-nek, amely az energiabizniszben alkotott maradandót. Garancsi is résztulajdonos a cégben egy ciprusi vállalkozáson keresztül, így hozzá is juthatott azokból a milliárdokból – 2012-ben több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot dobhattak szét a tulajdonosok között –, amelyekhez azt követően jutott a társaság, hogy az állam a rezsicsökkentésre is hivatkozva mesterségesen teremtett a hazai gázpiacon olyan helyzetet, amelynek igazi haszonélvezője a MET volt. A Ká­naánnak 2015 előtt vége lett, de tavaly a közbeszerzéseken így is jól szerepelt a cég: egyebek közt egy rakás önkormányzat szerződött le velük földgázbeszerzésre, a Szent István Egyetem pedig villamos energiát vásárolt tőlük.

Noha tavaly a közbeszerzéseken nem nyert az online pénztárgépek bevezetésének fő nyertese, a Mobil Adat Kft., de azzal, hogy Garancsi 2014-ben bevásárolta magát a vállalkozásba, minden bizonnyal jut neki is a milliárdos forgalmú cég nyereségéből. (A Mobil Adat 2014-es nettó árbevétele 1,5 milliárd forint volt, a 2015-ös adat még nem ismert.) És ott van a szintén Garancsi-érdekeltségű Duna Takarék is, amely egyedüliként maradt ki a takarékszövetkezetek évekkel ezelőtti államosításából.

A kormány nem maradt hálátlan azért sem, hogy Garancsi a hátán viszi Orbán Viktor egyik kedvenc focicsapatának ügyeit: a Videoton FC közel 15 mil­liárd forintot kap arra, hogy átépítsék a székesfehérvári Sóstói Stadiont, és fejlesszék az aréna környékét. A munkálatok elkezdődtek, a 14 ezer férőhelyesre tervezett létesítménybe „csupán” a klubtól elpártolt nézőket kellene visszacsalogatni. Az viszont biztos, hogy a változatlanul forgalmas VIP-páholy a későbbiekben is népszerű lesz.

 

A portugál szál

A Mota-Engil majdnem két évtizedes magyarországi jelenléte alatt számos állami megrendelést nyert el (útépítésre, hulladékfeldolgozásra stb.), és olyan jól megtalálta a közös hangot a hazai piac szereplőivel, hogy 2005-ben a GVH őket is elmeszelte kartellezésért. A cég 2008-ban a Magyarországról való kivonulást fontolgatta, miután a helyi leányvállalat teljes vezetőségét menesztették csalás gyanúja miatt. Végül maradtak, de a Mota-Engil Central Europe honlapja szerint hiába van számos lengyel és cseh projektjük, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában nincs futó beruházásuk. Szerettük volna megtudni a cég portugál központjának véleményét a magyar üzletről, de most valószínűleg kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy ezzel foglalkozzanak.

A legnagyobb portugál építőipari vállalat ugyanis története legnagyobb válságát éli, amivel még az elnökválasztási kampány hajrájában is sikerült a címlapokra kerülnie. Tudniillik a 22 országban tevékenykedő, mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató Mota-Engil csoport részvényeinek értéke a múlt hét „fekete hétfőjén” néhány óra alatt 22 százalékot zuhant, a felügyelet gyorsan fel is függesztette a velük való kereskedést. Az okok között minden elemző elsőként említi az olajárak csökkenését, ami azért kellemetlen a Motának, mert egyre jobban függ angolai partnereitől, és a volt portugál gyarmat legfontosabb bevételi forrása az olajkereskedelem. A Mota elnöke nemrég azzal keltett feltűnést, hogy nyilvánosan védelmébe vette Isabel dos Santost, méghozzá azzal érvelve, hogy az apja miatt „nem szabad őt büntetni”. Az angolai elnök lánya, Afrika leggazdagabb asszonya, akinek üzleti tevékenységét a Transparency International nemrég a világ 15 legkorruptabb jelensége közé sorolta, az elmúlt években kis túlzással felvásárolta fél Portugáliát: a bankjait, energetikai és távközlési cégeit és így tovább. Az üzletasszonyhoz köthető cégek kisebbségi tulajdonosok a Motával közös konzor­ciumban, amely a kedves papa öt évvel ezelőtti kormányrendeletének segítségével éppen nagyot szakít az angolai lakáspiacon. Az összeesküvés-elméletek barátainak figyelmébe ajánljuk azt a meglepő egybeesést, hogy a világ egyik legkorruptabb családjaként számon tartott, a Motával remekül együttműködő dos Santos-klán két tagja is üzleti kapcsolatban állhat a Garancsi résztulajdonában álló MET-csoporttal (lásd: Ki a mi barátunk?, Magyar Narancs, 2015. december 10.).

- urfi -

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2016/4. (01. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 Curry
    Curry
    2016. február 16., kedd 17:58
    Nagyon ravaszul ki volt talalva, hogy Molnar Gyulat a 2010-es valasztas utolso heten vadoltak meg korrupcioval ebben a kesobb -3 ev mulva-ejtett - vaddal. Kis kulonbseggel, de elvesztette a valasztast (meg a ketharmad is rezgett volna),pedig a XI-dik kerulet valaha volt legjobb polgarmestere volt: a kerulet fejlodese kiemelkedo volt, a lakossag elegedett volt, meg az akkor ellenzeki jobboldali vallakozok is visszasirjak azota is azt a szabad, politikamentes uzleti legkort, ami mindazt a fejlodest lehetove tette. De a maffianak csak a sajatjai fontosak, hiaba jar ez kontraszelekcioval, es karos az orszagra. A mai uzletelesek kimeritik a visszaelest a belso informaciokkal, ami miatt a jogallamban borton jar. Gondoljunk csak Martha Stewart feleves letoltott bortonbuntetesere az USA-ban, egy sokkal kisebb erteku ugyben.
  2. 2 Cyrano
    Cyrano
    2016. február 16., kedd 16:56
    Ennyit a maga erkölcsi érzékéről Axxtro: eddig "azok" loptak, most nekünk van jogunk hozzá.
    Nem minta nem a folyamatosan (és hazug módon) hangoztatott "tiszta kéz" politikáját hitték volna el a zemberek.
    Amúgy mi is van 1998-2002 között??? Akkor is a komcsik? Hűha. De hiszen akkor most is.
  3. 1 Axxtro
    Axxtro
    2016. február 16., kedd 16:26
    1949 és 2010 között a büdös bolsik nyertek nagyot egyfolytában …

    Akkor most mi a baj?

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Feláldozható bábuk
Tűzszerésztragédia
A Kreml parancsára
Orosz doppingbotrány
Elveszíti ügyészségjellegét
Polték és Matolcsyék
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra