„Csuklyával a fejükön, arcukat eltakarva támadtak ránk. Olyan hirtelen történt, hogy nem is tudom, mennyien lehettek, csak azt kiabáltam, hogy meneküljön ki, merre lát” – meséli az egyik férfi, akinek a lábát zúzták szét a támadók. „Én csak azt kiabáltam, hogy ne bántsátok a fülemet – teszi hozzá a másik fiatalember – nekem a fülemet akarták levágni.”
Öten ülnek az asztal körül a Heves megyei kis falu, Balaton szélén álló takaros ház konyhájában. Két és fél hónap telt el a támadás óta, de még mindig felindulnak a történtek felelevenítésekor. Az asszony ragadja magához a szót, belőle az aggodalom szól, férjét, fiát, testvérét és unokaöccsét rohanták le augusztusban az erdő szélén a forrásnál, amikor éppen befejezték a munkát. A polgármester kérésére tisztították meg a kirándulóhelyet, mivel a hétvégére vendégeket vártak. Ekkor támadták meg a közmunkásokat.
| ||
A közmunkások hatan voltak, de a támadók kettőt közülük elzavartak, csak az amúgy roma család tagjait akarták móresre tanítani. Azok megrettenve nézték a bokrok mögül, hogy mi történik, majd leszaladtak a faluba, értesítették a rendőrséget, a mentőket. A hatóságok kiérkezésekor már bottal üthették a támadók nyomát, a vizsgálat elindult, látleletet vettek. Az egyik támadóban a közmunkások felismerni vélték az egyik falubeli férfit, ő jelenleg házi őrizetben várja a rendőrségi vizsgálat végét.
Hogy rasszista indíttatású támadás volt-e, vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Egy a falu viszonyait jól ismerő forrásunk szerint itt egy előre eltervezett, konkrét eset miatti bosszúról volt szó – az esetről hamarosan bővebben -, míg például a TASZ szerint igenis etnikai alapú attakról volt szó. Előbbi vélemény szerint nincs köze a megtámadok roma származásának a verekedéshez, utóbbi szerint viszont van.
Jön a Betyársereg
„Fogalmunk sem volt, hogy kik támadtak meg bennünket, az egyik férfit a hangjáról felismertük – meséli a férj – én is csak azt kiabáltam, hogy rohanjatok, mert itt vannak a bőrfejűek. Machete, gázspray, pajszer, kés, pisztoly volt náluk.”
Így folytatja: „a Betyársereg csak később jött képbe, amikor a feleségem unokaöccse meglátta a közösségi oldalra kiposztolva, hogy a Betyársereg rendet tett a cigányok között Hevesben. Nem tudtuk, hogy rólunk szól, ma sem tudjuk ezt alátámasztani, de nem tudunk más, hasonló konfliktusról. Ráadásul októberben posztolták ki ezt a történetet, bennünket pedig augusztus 22-én támadtak meg. Ezt követően, novemberben kétszer is felvonult a Betyársereg a faluban, lehettek vagy 25-30-an. Nagyon megijedtünk. Hallottuk a falubeliektől, meg egy rokonunk is látta, hogy fényképezik le a házakat, amelyekben cigányok laknak.”
| ||
A Betyársereg honlapján, ahogy a magyarnarancs.hu is beszámolt róla, valóban október 30-án került ki egy történet arról, hogy Dóczy Imre hívására a faluba érkeztek a „harcosok”, ahol móresre tanították a „kisebbséget”. A megtámadott közmunkások viszont arról számoltak be, hogy őket augusztusban rohanták le a csuklyások, az említett Dóczy Imrével viszont jó kapcsolatot ápoltak, többször is segítettek a férfinak a tanyáját rendbe tenni, aki vendégfogadásra rendezkedett be a falu szélén, a forrás mellett.
A férfiról annyit tudtak a megtámadottak, hogy barátságban áll a kemény fiúkkal, akik időről-időre megjelentek Dóczynál egy ebédre, bográcsozásra. (Dóczy egyébként képviselő jelölt is volt az idei önkormányzati választáson, nem kapott kellő szavazatot.)
Egy vizelés miatt
A sértett család megtámadásuk okát egy korábbi konfliktusban látják forrásaink. Egy kerti összejövetel alkalmával, a család házával átellenben egy férfi könnyített magán. Ezt a család tagjai szóvá tettek, azt kérték, hogy legalább forduljon el a magán könnyíteni kívánó férfi. Az azt kísérő világbajnokságon is jó eredményeket elérő súlyemelő kiállt a barátja mellett. A lavina ekkor indult el, rövidesen a szóváltásba keveredő család rokonai látogatták meg a sportoló családját, ez a konfliktus lecsendesedett. Másnap azonban a sportoló felesége és a családfőnek számító asszony a helyi bolt előtt összeszólalkoztak, ennek során tettlegességre is sor került, amelynek a sportoló felesége lett az áldozata.
A sértett asszony ki is hívta a rendőrséget, akik a roma asszonyt bilincsben vitték el, de rövidesen kiengedték. Ekkor, a rendőrség épülete előtt találkozott össze a sportoló családja és a roma család. A romák szerint a sportoló itt már megfenyegette őket. Ezt követően történt a támadás, amelynek következtében a rendőrségi vizsgálat is elindult. A 8-10 támadó közül most az a sportoló férfi van házi őrizetben, akivel az iménti konfliktus kialakult, s akinek hangját a megtámadottak felismerni vélték. Úgy tudjuk, hogy az őrizetet meghosszabbították februárig (bár ezt hivatalosan a rendőrség nem erősítette meg), tehát az ügy hamarosan nem fog lezárulni, holott a faluba beköltözött feszültség senkinek nem jó.
| ||
Megkerestük a megyei rendőrséget is az esettel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük válaszokat.
Kérték a Betyársereget, hogy ne jöjjenek
| A TASZ álláspontja Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa közölte, hogy egyelőre nincs információjuk arról, hogy a rendőrség milyen lépéseket tett az ügyben a sértettek kihallgatásán túl, így elképzelhető, hogy hatékonyan zajlik a nyomozás. Mindenesetre a rendelkezésre álló információkból arra a következtetésre lehet jutni, hogy az ismeretlen elkövetők jó eséllyel rasszista indítékból követték el a bűncselekményt.. A támadást elszenvedettek egybehangzóan állítják, hogy a támadók „megdöglötök büdös cigányok” kiáltással rontottak rájuk, s a csoport öltözetéről vallók elmondása szerint úgy tűnt, hogy egy szervezett, hasonló ruhába öltözött csapat rohanta le a közmunkásokat. Több jel is utal arra, hogy a szervezett csoporthoz tartozók akár a Betyársereg tagjai is lehetnek. Mindebből az következik – mondta Jovánovics – hogy nem is a helyi rendvédelmi szervnek kellene a nyomozást lefolytatnia, hanem a megyei kapitányságnak, ugyanis, amennyiben felmerül a gyűlölet-bűncselekmény gyanúja, akkor a megyei rendőrségnek kell nyomoznia. Nyomozni kell azt, hogy volt-e az elkövetőknek rasszista indítéka, illetve azt, hogy van-e szerepe a támadásban a Betyárseregnek. Ennek megfelelően a bűnszervezetben vagy bűnszövetségben való elkövetés gyanúja is felmerülhet, tehát ezt is meg kell vizsgálnia a rendvédelmi hatóságnak. Ennek megfelelően a TASZ ügyvédje mint sértetti képviselő három indítványt írt, az Egri Rendőrkapitánysághoz és a Bélapátfalvai Rendőrörsnek eljutatott indítványban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen jellegű bűncselekmény nyomozása a megyei kapitányság hatáskörébe tartozik, ezért oda át kell tenni az ügyet. A Heves Megyei Rendőr-Főkapitányságnak írt beadványban kérték, hogy az ügy nyomozását a főkapitányság vonja magához és egyben rendelje el a sértetti tanúk személyi védelmét Az Ügyészségnél indítványozták, hogy az ügy súlyára, egy erőszakszervezet esetleges involváltságára és a sértettek kiszolgáltatott helyzetére figyelemmel gyakoroljanak fokozott felügyeletet a nyomozás felett. |
A falubeliek eközben nem értik, hogyan nőhetett ekkorára két család egymás közötti viszálya, mint ahogy azt sem értik, mit keresett a Betyársereg a településen, hiszen mindenki megrémült a menetelésüktől.
Udzeliné Murányi Enikő, a falu polgármestere kétségbeejtőnek találja a mostanra kialakult helyzetet. Bűncselekmények szempontjából mindig hátul kullogott a falu, soha nem volt jellemző a perlekedés, a romák és a magyar lakosság mindig békében élt egymással, „együtt jártunk iskolába, együtt játszottunk, együtt nőttünk fel. Mindegyikőjük helyzete borzalmas, a most házi őrizetben levő fiatalember kiváló sportoló, mindig is támogattam, a családja most nem mer kimenni a házból, a kislányuk nem jár óvodába, és ezért nem tudjuk folyósítani számukra az óvodáztatási segélyt, a férfi munkanélküli lett, de ha elkövette azt, amivel gyanúsítják, akkor kapja meg a büntetését, de legyen már vége az ügynek, mert két és fél hónapja borzalmas a hangulat a faluban.”
A polgármester asszony - elmondása szerint – a Betyársereg vonulásáról mindig utólag szerzett tudomást. Egyik alkalommal el is ment a „betyárokat” vendégül látó Dóczy Imréhez, (vele nagyon tisztelettudóan viselkedtek) s megkérte őket, többet ne jöjjenek a faluba. „Nem szeretnénk, ha erről lenne híres a falu.”
Félelem: ami megmarad
A megtámadott család tagjai továbbra is félnek. Bár úgy érzik, hogy két és fél hónap után muszáj nyilvánosság elé lépniük, mégis félnek még az arcukat is adni a történetükhöz, mivel tudomásuk van arról, hogy egyre bővül a Betyársereg, „most toborozzák a fiatalokat, tele van velük a környék, a szomszédos települések, nem akarjuk, hogy megint célpontok legyünk”.
Az örökös rettegés megnehezíti a család hétköznapjait, a gyerekeket állandóan kísérgetniük kell, s maguk is tartanak az újabb atrocitásoktól. Mivel nagy a nyomás a családon, s túl hosszúnak érezték a vizsgálat elhúzódását, a TASZ-hoz fordultak jogi segítségért.
| Jogsértés? Visszaélés? Ha Ön vidéken él, és jogsértést, vagy hatalmi visszaélést tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a címre, és mi utánajárunk. |
