Majd' 1000 tonna szemetet hagyott a faluban a fideszes képviselő cége, öt éve ott rohad

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. szept. 30., 06:09
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A hulladék halmokban áll egy telephelyen, de a volt parlamenti képviselő mindent megmagyaráz.

Öt évvel ezelőtt azzal keresték fel a megyei sajtót a siklósi járáshoz tartozó Egyházasharaszti lakói, hogy furcsa dolog történik a falujukban. „Egymás után jöttek a negyventonnás teherautók, azt sem tudtuk, miért, vagy hogy mit hoznak. Harminc éve működik a településen egy sertésüzem, azt hittük, talán az állatoknak visznek takarmányt. Azt egyikünk sem gondolta volna, hogy az autókban szemét van” – nyilatkozta akkor egy helyi lakos. A hulladék vegyes volt: a papír mellett fém, műanyag és sok minden más is látszott a kupacokban, akár szerves hulladék is lehetett benne. Az összesen nagyjából 950 tonna szemét ráadásul vízbázis fölé, patak és szántóföld közé került, így nem csoda, hogy mindenki aggódni kezdett az esetleges környezet- és egészségkárosító hatások miatt.

false

 

Fotók: Katus Eszter

A lakossági félelmek és a sajtónyilvánosság ellenére különösebben mégsem vizsgálódott senki az ügyben. Egyedül a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség indított eljárást, mert – bár a társaságnak elvileg volt jogerős hulladékkezelési és hulladékbegyűjtési engedélye – a szemetet faluba hozó kft. az engedélytől eltérően végezte a hulladékkezelést. A cégnek ugyanis csak fedett helyen való tárolásra lett volna joga, ezzel szemben a szabad ég alatt is több méter magas kupacokban halmozták fel a szemetet. A kedélyeket akkor azzal csillapították le, hogy a cég megígérte: hamarosan eltünteti a hulladékot, amit amúgy újrahasznosítás céljából gyűjtött össze. Mára eltelt öt év, de lényegében semmi sem változott az apró dél-baranyai településen.

Közel 1000 tonna

Szeptember elején jártunk a faluban, ahol a helyiek elmondták, bár valamennyi szemetet elvittek ugyan, a nagy része még most is ugyanúgy áll ott, ahogy 2012-ben. Ők úgy érzik, tehetetlenek, nincs senki, aki foglalkozna a problémájukkal. Többen aggódnak, hogy a fedetlen szemét, aminek egy részét már földbe mosta az időjárás, mérgezi a vízbázist. Vannak, akik emiatt inkább palackos vizet isznak. Mivel a telepet csak egyik oldalról védi sorompó és egy kutyás őr, a másik oldalról szabad a bejárás, a saját szemünkkel is láthattuk a szeméthegyeket. Kerítés nincs, még út is vezet be a halmok közé, amiken se háló, se ponyva nincs. Az egész telephely gazdátlannak látszik, a hulladék pedig sorsára hagyottnak.

false

Bár 2012-ben többen is hangoztatták, végül senki nem tett feljelentést, vagy ha mégis, akkor azt elutasították; a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon ugyanis arról tájékoztattak, hogy 2012 és 2017. szeptember 13. között ez ügyben Baranya megyében a rendőrség nem folytatott nyomozást. Más a helyzet a környezetvédelemnél. A Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága kérdésünkre elmondta, az ügyben jelenleg is folyik egy eljárás, sőt többször jártak a helyszínen és bírságot is kiszabtak. Ennél több információt azonban az ügy lezárásáig nem adhatnak.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos elektronikus nyilvántartó rendszerben elérhető adatok szerint 2011 szeptemberében adtak engedélyt a Berényi Hulladékhasznosító Kft.-nek nem veszélyes hulladék begyűjtésére. Még igazolás is született a 951 ezer 670 kg, a meghatározás szerint „hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék” átvételére. Ugyanezen év november 29-én az engedélyt módosították, majd 2012-ben meghosszabbították, végül 2013. február 13-án visszavonták. Pár hónap múlva pedig már a Renowaste Invest Kft.-re szabtak ki hulladékgazdálkodási bírságot. A következő, egyben legutolsó határozat 2015 márciusából származik, amikor is „hulladékok engedélytől eltérően végzett kezelése” miatt született határozat a cég ellen. Ám hogy a bírságot bárki kifizette-e, nem tudni, ahogy azt sem, pontosan mekkora összegről volt szó.

Dühös lett, eladta

A szemétkupacok eredeti tulajdonosa a Berényi Hulladékhasznosító Kft., amelyet a volt fideszes parlamenti képviselő, Berényi László – aki az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) a Lungo Drom frakcióvezetője – alapított 2010-ben. A cégnek egészen 2011 decemberéig ő volt az ügyvezető igazgatója, ezután egy szigetvári férfi, Matáncsi János vette át a helyét, akit ismét Berényi váltott 2012 februárjában. Érdekes, hogy épp a két időpont között rakták le az ismeretlen eredetű és származási helyű hulladékot a baranyai faluban. A politikussal beszélve – akit telefonon értünk utol – azonban kiderült, ennek is megvolt az oka.

Berényi László

Berényi László

Fotó: MTI

Berényi 2010-ben azért fogott a hulladékhasznosító vállalkozásba, mert az szerepelt a tervekben, hogy az Ormánságban brikettüzem épül, új munkahelyek létesülnek. Ennek működéséhez, valamint a cementgyárban használták volna fel a dunaújvárosi papírüzemből származó hulladékot, amit Egyházasharasztiba szállítottak a volt tsz-telephelyre. A tervek azonban füstbe mentek, méghozzá az akkori polgármester, Vida Dezső miatt – állítja Berényi. Mint mondja, Vida minden fronton támadta: azt híresztelte, hogy mérgezi a vizet és a levegőt, jelentette a környezetvédelmi hatóságnál, rászabadította a médiát. Végül odáig fajultak a dolgok, hogy a tervekből semmi sem lett. „Annyira megharagudtam, hogy fogtam magam, és 50 ezer forintért eladtam a céget. Nem akartam, hogy országgyűlési képviselőként így járassanak le” – magyarázta Berényi.

A politikus elmondása szerint a Renowaste Invest jó választásnak tűnt, mivel a cég hulladékból készített például utcai bútorokat. Hogy végül miért maradt mégis ott a szemét, és nem került sor a hasznosítására? Berényi szerint azért, mert vélhetően őket is ellehetetlenítették. Ugyanezen okok miatt távozott a cégtől a szigetvári környezetvédelmi szakember, Matáncsi is, aki levezényelte az egész projektet Egyházasharasztiban – magyarázza Berényi. Hozzátette, a halmokban ma már bőven lehet háztartási szemét is, mivel sokan az őrizetlen telephelyen szabadultak meg a kommunális hulladékuktól. A politikus állítja, annak idején próbálta elérni, hogy a műanyag zsákokba tegyék a szemetet, de a polgármester ebben sem működött vele együtt, és nem segített munkásokat toborozni a faluban.

Farkas Flórán közelében

Berényi László 1961. november 24-én született Barcson, 2004-ben érettségizett a pécsi Gandhi Gimnáziumban. A somogyi politikus 2010-ben a Fidesz–KDNP megyei listájáról jutott be a magyar országgyűlésbe, ahol 2014-ig volt parlamenti képviselő. Különböző roma szervezetekben több fontos tisztséget is betöltött. Miután Farkas Flórián miniszterelnöki megbízott 2016 elején lemondott a Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezet elnöki posztjáról, bizalmasa, a Lungo Drom alelnöke és az Országos Roma Önkormányzat Lungo Drom-frakcióvezetője, Berényi került a helyére. A szövetkezetet azóta megszüntették, de ismeretlen tettes ellen jelenleg is folyik nyomozás a program során elköltött 1,6 milliárd forint miatt. Nyomoznak az Országos Roma Önkormányzatnál is többek között hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanúja miatt. Berényi jelen volt akkor is, amikor 2016 januárjában leváltották az ORÖ elnökét, Hegedüs Istvánt úgy, hogy a politikus éppen szívinfarktussal feküdt a kórházban.

 

 

Elérhetetlen társaságok, néma vezetők

A faluvezetés azonban másképp emlékszik a történtekre. Gyenis János alpolgármester kérdésünkre elmondta: ők az első kamionok érkezeséig semmiről sem tudtak. Először csak olyan papírt láttak, amelyben a kft.-nek papírhulladék leszállítására volt engedélye. Később azonban előkerült egy más típusú hulladék kezelésére is feljogosító dokumentum is, amiről korábban senki sem hallott, így mindenki arra gyanakodott, hogy utólag állították ki. Akkoriban – bejelentésre – állítólag rendőrök is érkeztek a településre, akiket viszont a falubeliek szerint „felsőbb utasításra” visszahívtak. Brikettüzemről szó sem volt, a cementgyártól is csak egyszer járt valaki a helyszínen, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről. Az alpolgármester úgy tudja, jelenlegi formájában nem venné senki hasznát a hulladéknak, ugyanis előbb szét kellene válogatni, ami szintén költséges folyamat. A szabadon tárolt szeméthalmok tűzveszélyesek is lehetnek. Látszólag mégsem érdekel semmilyen hatóságot a sorsuk. Ő is, akárcsak a megszólaltatott falubeliek, úgy érzi, magukra maradtak a problémával.

Próbáltunk megszólaltatni minden érintettet az ügyben, így a Berényi László által említett Matáncsi Jánost is, ám ő kérdéseinkre nem reagált. A Matáncsi név egyébként ismerősen csenghet. A Népszabadság írta meg 2015-ben, hogy a szigetvári Matáncsi János (aki nagy valószínűséggel ugyanaz a Matáncsi János) egy olyan cég ügyvezető igazgatója volt, amely több falut is átvert Baranyában: hibás gépet adott el, nem létező referenciákról számolt be, használhatatlan pályázati anyagot írt. A céget azóta felszámolták.

Kerestük a Berényi Kft. jogutódját, a Renowaste Invest Kft.-t is, amelynek a cégtár adatai szerint jelenleg Csabai Gyula az ügyvezetője. Őt viszont egyáltalán nem sikerült megtalálnunk. Az egyetlen e-mailes elérhetőségre többször is írtunk, válasz azonban nem érkezett. A Opten kapcsolati hálója szerint a férfi nagyon peches: több céget, amelyhez köze volt, felszámoltak, így például a Rolling Transportot, a Wutex Kft.-t vagy az I-Scan Kft.-t. Látszólag a Renowaste sem sokkal sikeresebb: pénzügyi mérleget 2013 óta nem adtak le, és végrehajtási eljárás is folyik ellenük.

Érintett még az ügyben a telephely tulajdonosa, a Határszél Kft. Róluk a faluban azt beszélik, nem is tudtak arról, hogy mit fognak elhelyezni az állítólag 800 ezer forint/hó összegért bérbe adott területen, sőt, a teljes bérleti díjat sem fizették ki nekik. Mivel a Renowaste semmit sem tett az ügyben, tulajdonképpen a nyakukon maradt a hulladék, aminek az ártalmatlanítása tetemes összeget jelentene. Ezt viszont ők nem akarják vállalni – és valójában nem is nyúlhatnának a kupacukhoz, hiszen nem az ő tulajdonuk – vélik a helyiek. (Szakmai körökből eközben úgy értesültünk, hogy 70 forint/kg áron számolva a szóban forgó szemétkupacot 66,5 millió forintért válogatnák szét, a szemétlerakói átvétele ennek a 950 tonnának 19 millió forint lenne.)

A telephely-céget többször hívtuk, hogy cáfolják vagy erősítsék meg értesüléseinket, de a telefont soha senki nem vette fel, a telephelyen az őrön kívül senki nem tartózkodik, e-mailben feltett kérdéseinkre pedig nem jött válasz. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a közel ezer tonna szemét a 280 fős falu nyakán marad addig, amíg az eső végleg bele nem mossa a talajba, vagy amíg valaki újra pénzt nem lát benne.

szerző
Katus Eszter
publikálva
2017. szept. 30., 06:09
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 bétom
    bétom
    2017. szeptember 30., szombat 12:07
    Ha ellenzéki képviselő lenne, már rég rabláncon vezetgetnék az m1 híradóiban!

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...