„Meg sem merem enni a tiszai halat” – Hajmeresztő állapotok a második legnagyobb folyón

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016. dec. 20., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Továbbra is úszik a fekália a Tiszán, a halak eltűnnek, a rákok és a kagylók pusztulnak. Horgászokkal és egy ellenzéki politikussal beszélgettünk.

„Régebben nagyon sok időt töltöttem a Tiszán, de az utóbbi két-három hónapban letettem róla. Nagyon kevés a hal, nem lehet már fogni. Idén augusztusban négy nap alatt két kis süllőt fogtunk, tavaly harminchatot. A ciánszennyezés után, amikor 80 százalékuk kipusztult, több hal volt, mint most. Nem is telepítik újra. A gyerekeim a vízben lubickoltak a nyáron, be is sárgultak. Ez a víz halott” – meséli élményeit a magyarnarancs.hu-nak egy felső-tiszai horgász, aki Záhonyhoz közel, az ukrán határ mellett lakik.

Tiszai csendélet

Tiszai csendélet

Fotó: Baranyi Krisztina

 

Ahogy azt szeptemberben megírtuk, Baranyi Krisztina, az Együtt önkormányzati képviselője Záhonytól indulva bejárta a tiszai horgászokkal a folyó egy szakaszát, és hajmeresztő dolgokat tapasztalt, amelyeket aztán a nyilvánosság elé is tárt. „Azt láttuk, hogy a vizet parttól partig fedi egy hártyaszerű fényes réteg, ami lezárja a felszínt, és csak akkor megy szét, ha megbököm az ujjammal. Később kiderült, hogy ez zsír. Nem akartam elhinni, hiszen előfordul, ahol 100 méter széles a folyó, és ott is teljes szélességében ez van. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ekkora mennyiségű szennyvízről legyen szó. Ráadásul ebben a rétegben hol 2-3 méter széles, hol egészen félfolyónyi részek voltak, ahol örvénylett és habzott a barna fekália” – mesélte a politikus akkor. Azóta többször járt a folyón, legutóbb november elején, szintén a Tisza felső szakaszán, és ismét vett mintát a vízből.

Most újra felkerestük, hogy megkérdezzük, történt-e javulás nyár óta, léptek-e az ügyben az arra hivatott szervek.

„A nyárihoz képest most kicsit jobbak az eredmények, de ehhez tudni kell, hogy azóta volt egy kisebb áradás, így a víztömeg megnövekedett” – így Baranyi. Nyár végi mérései szerint kommunális szennyezés volt és van a vízben, vegyi szennyezést nem találtak, de zsírt és fekáliát igen, ráadásul a határértéket brutálisan átlépve. Ezek továbbra is magasak, a zsír és a fekália pedig nem tűnt el. „Én november eleje óta nem voltam a Tiszán, de az ottani horgászokkal napi kapcsolatban vagyok, képeket, videókat és üzeneteket küldenek arról, milyen a helyzet. Összességében nem jön olyan gyakorisággal a szenny, mint a nyáron, de még mindig rendszeresen, és a folyó teljes magyarországi szakaszán” – mondja a képviselő.

Baranyi Krisztina

Baranyi Krisztina

 

 

Mi is több, a Tisza alsó, középső és felső szakaszán élő horgásszal beszéltünk, tapasztalataik nagyon hasonlóak.

„Áprilistól szeptemberig mindennap 8-10 órát kint vagyok a Tiszán, fogok halat, de évről évre egyre kevesebbet. Nagyjából négy éve nyáron láttam először, hogy úszik valami barna a vízen, akkor azt mondták, alga, ne törődjünk vele. De nem az volt, az algának nincs szarszaga” – meséli egy horgász a középső Tisza szakaszáról. Neki alapélménye, hogy évek óta folyamatosan jön a szenny és a szemét a folyón, nyáron a meleg és az alacsony vízállás miatt még szembetűnőbb, de most is érzékelhető. „A víz büdös, ráadásul kiütéses lett tőle a kezem.” A folyó alsó szakaszán ugyanez a helyzet, egy Mindszent közelében élő horgász azt mesélte, hogy rendszeresen sárgás-zöldes hab úszik a vízen parttól partig, és még mindig nincs olyan nap, hogy ne látnák. „Ahol a legmélyebb és a leggyorsabb a folyó sodrása, ott megy a legtöbb szemét is. Amikor ott haladtunk, alig találtunk életet az ott úszó fákon, ágakon: a rákok és a kagylók teljesen eltűntek róluk. Idén pedig megnőtt a nem várt uszadékok száma is, a víz szaga pedig olyan, mint a trágyalé.”

Úgyszintén érzékenyen érinti az is a horgászokat, hogy bizonyos halfajok eltűntek. De az is aggodalomra ad okot, hogy olyan halak, mint a süllő – amely a mély vízben érzi jól magát –, kijön a partra vagy a törpeharcsa a víz felszínére, ez pedig a horgászok szerint nagy bajról tanúskodik. A középső szakaszon radarral is keresték a halakat a vermelőhelyeken, ami normális esetben a fenéken kellene, hogy legyen, ott azonban már olyan nagy a szennyezés, hogy a halak feljebb, a felszínhez közelebb költöztek. „A halak elvándoroltak a szennyezés elől a Tisza mellékfolyóiba. A Bodrognál például most sok halat lehet fogni” – meséli egy horgász, és hozzáteszi, ő már ki sem váltja a horgászengedélyét jövőre, ha a helyzet így marad. „Minek? Már meg sem merem enni a tiszai halat. Abból a szennyfolyóból?!”

false

 

Emellett legalább még egy óriási problémával kell számolni. Azzal nevezetesen, hogy több település a Tisza tisztított vizét (vagy rétegvízzel keverve, vagy anélkül) kapja ivóvízként. Debrecenbe például a balmazújvárosi ivóvíztisztító telepről érkezik az ivóvíz 30 százaléka, és Baranyi tőlük ki is kérte a vízminőségre vonatkozó adatokat, de még nem érkeztek meg. Arról viszont vannak információi, hogy a víz egyre többször van „kifordítva”, ami azt jelenti, hogy ha nem megfelelő a tisztított ivóvíz minősége, akkor felhasználás nélkül visszaengedik – vagy teljesen, vagy részben. A képviselőnő úgy tudja, a vezeték is több évtizedes, amin keresztül az ivóvíz érkezik Balmazújvárosból Debrecenbe, így ez is közrejátszhat abban, hogy egyre többször kerül vissza az ivóvízként felhasználhatatlan víz a csatornába. Tavasszal ezért ezekre a helyekre is vissza akar térni, hogy mintát vegyen. A szennyvíztisztító-telepekre viszont csak vezérigazgatói engedéllyel lehet bemenni, így oda egyelőre nem jutott be. „Az ellenőrzés és egyben a felelősség kérdése is érdekes, azt ugyanis sikerült kiderítenem, hogy a vízügynek nem

Mai programok
feladata a vízminőség ellenőrzése, ők csak a vízállást és a szennyvíznövekedést vizsgálják. A katasztrófavédelem évente egyszer ellenőriz, egyébként a szennyvíztisztító telepek önbevallás alapján, havonta jelentik az adataikat, amik ha eltérnek a megfelelő értéktől, a katasztrófavédelem megbünteti őket” – mondja Baranyi és hozzáteszi, kikérte a TRV-től (azaz a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-től) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telepeknél történt méréseik adatait, amiből az látszik, hogy vannak jelentős eltérések, de olyan súlyosat sosem mértek, mint amilyet ő a nyáron. „Kétszerestől tízszeresig terjed az eltérések mértéke.”

A telepeken dolgozó forrásai szerint sok változás nincsen, minden ugyanúgy folyik tovább. Egyedül Vásárosnaménynél hozták rendbe a szennyvíztisztító berendezéseket, ott jobbak is a mért eredmények. Jövőre pedig elindulhat a másik berendezés felújítása is, a gergelyiugornyai telep kibővítésével együtt. Hogy a többivel mi lesz? Egyelőre nem tudni. Azt viszont igen, hogy a balmazújvárosi ivóvíztisztító telepen működő szűrőt például az ideális esetben heti egy tisztítás helyett manapság már napi kétszer kell – ennek pedig az anyagi vonzata is jelentős.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016. dec. 20., 06:12
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4 FGy8
    FGy8
    2016. december 23., péntek 23:51
    Sikerült, a folyó életre kelt a cián után, most meg magunk tesszük tönkre. Azért rejtélyes, hogy a cikkekből alapinfók nem derülnek ki: már szennyezetten jön be a víz? Mely pontokon (melyik tisztítók alatt) romlik jelentősen? He 4 évvel ezelőttig rendben volt, vajon mi történhetett?
  2. 3 KassaiSonka
    KassaiSonka
    2016. december 20., kedd 18:04
    Hát most mit lehet erre mondani. Csupasz valósággá vált a régi rigmus: "Ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza."

  3. 2 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. december 20., kedd 12:14
    jav: a tiszai szennyezés okozta probléma csak magyar–ukrán–román…
  4. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2016. december 20., kedd 12:10
    A tiszai szennyezés csak magyar–ukrán–román együttműködéssel oldható meg, de attól félek, hogy Ukrajnának, ha politikai akarata lenne is, egyszerűen nincs pénze arra, hogy szennyvíztisztítókat építsen.

    Ami Debrecen ivóvízellátását illeti, lehetséges, hogy a nem túl távoli jövőben ott is tisztított szennyvízzel kell majd kielégíteni az igényeket, mint az ausztráliai Queenslandben, amiről azt olvastam, hogy már évek óta újrahasznosított szennyvíz teszi ki a csapvíz egyharmadát.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...