Marad-e posztján Tasnádi? – Ketten már pályáznak a nyíregyházi igazgatói székre

  • Cservenyák Katalin
  • 2014. január 8.

Kis-Magyarország

A jelenlegi vezetőnek Szalma Tamás lesz a kihívója. Noha Tasnádi Csaba régóta igazgató és mindkét politikai táborral megtalálja a hangot, a döntés nem borítékolható.

Ebben az évadban jár le a Móricz Zsigmond Színház igazgatójának megbízatása. A posztra december 20-án írt ki pályázatot Nyíregyháza polgármestere, a határidő pedig január 20-án lejár. Míg korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés választott igazgatót, most a nyíregyházi fog, ugyanis a színház átkerült városi fenntartásba. A szabolcsi teátrum igazgatói címére korábbi információink szerint hárman pályáztak: a jelenlegi direktor-főrendező Tasnádi Csaba, továbbá Szalma Tamás színész és Salamon Suba László rendező.

A színház

A színház

Fotó: MTI

Ám kiderült, utóbbi nem tervezi a visszatérést Nyíregyházára. Salamon Suba cáfolta, hogy pályázna az igazgatói posztra. „Pályakezdő rendező voltam Nyíregyházán” – emlékezett vissza az 1984–90 között a Móricz Zsigmond Színháznál töltött évekre a jelenleg szabadúszó Salamon Suba László. A tavalyig a Budaörsi Játékszínt igazgató művész lapunknak elmondta: nem minden vágya a színházigazgatás.

Pályázik viszont a Jászai-díjas Szalma Tamás, aki azonban nem kívánt bővebben nyilatkozni. Szalma 1997–1999 között a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban játszott, jelenleg a Veszprémi Petőfi Sándor Színházban dolgozik. Szalma kapcsán az egyik vidéki színházban dolgozó forrásunk jelezte: az utóbbi időben megerősödtek a „kapcsolatai”. Szalma 2003 óta tagja a Veszprémi Petőfi Sándor Színháznak, ahova 2008-ban, még Bujtor Istvánnal együtt érkezett Eperjes Károly, aki – Bujtor halála után – a 2010-ben kinevezett igazgató, Oberfrank Pál mellett is művészeti tanácsadó maradt.

Szerettük volna megkérdezni terveiről, elképzeléseiről a jelenlegi direktort, Tasnádi Csabát is, de ő egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azt mondta, a pályázat benyújtása után szívesen áll rendelkezésünkre.

A Jászai Mari-díjas Tasnádi Csaba egyébként immár 15 éve áll a nyíregyházi teátrum élén, idén a harmadik ciklusát fejezi be. Először a Móricz Zsigmond Színházat 1993–1998 között igazgató, leköszönő Verebes István javaslatára pályázta meg az ő megüresedett helyét. Működése alatt zajlott le a színház épületének teljes rekonstrukciója, majd 2002-ben megalapította a Vidor Fesztivált (a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét), mely a szakma és a közönség elismerését is kivívta.

Tasnádi Csaba esélyeit jelezheti, hogy 2004-ben a szocialista megyei városvezetés, majd 2009-ben már a jobboldali megyei közgyűlés is megválasztotta őt az igazgatói posztra. Vezetése jó látogatottsággal és számos szakmai sikerrel is járt: Nyíregyháza rendszeres szereplője lett a POSZT-nak. „A józan ész azt mondja, hogy Tasnádi maradni fog. Persze nem mindig a józan ész győz” – jegyezte meg egyik, a vidéki színházakban jártas forrásunk. Továbbá ne feledkezzünk meg Eperjesről se, akiről köztudott: szinte bármibe bele tud szólni - akár az utolsó pillanatban is.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.