„Nem érdemlik meg” – ózdiak a Roma Központról

  • Kovács István
  • 2013. május 24.

Kis-Magyarország

A helyi roma önkormányzat vezetője szerint nem volt előkészítve a központ ötlete a városvezetés részéről. A kormánypárti vezetés kommunikációs kudarca a szélsőjobb malmára hajtja a vizet, amely már gyűjti is az aláírásokat az elutasító népszavazáshoz.

Naponta több ózdi roma keresi meg kisebbségi irodájában, akik tiltakoznak a városba tervezett Roma Központ ellen – állítja a magyarnarancs.hu-nak Berki Lajos. Az ózdi roma önkormányzat elnöke szerint az Ózdon tapasztalható káoszt a kormánypárti városvezetés okozta saját magának, mégpedig azzal, hogy teljesen váratlanul vette napirendre a központ kérdését, majd fogadta el azt. (A döntés után pár nappal a helyi Jobbikból kivált képviselők tüntetést szerveztek a helyszínen, amelyen ezer ember vett részt. Az előzményekről itt olvashat. A tüntetés után aláírásgyűjtésbe fogtak a projekt ellenzői, hogy népszavazáson buktassák meg a projektet. Ez a forgatókönyv Miskolcon egyébként már bejött.)

Berki Lajos sem tudott semmi konkrétumot a Roma Központ befogadásáról a május elején tartott zárt ülésig, véleményét nem kérték ki. A politikus az egész folyamatot furcsának találja, de elárulja, nincs vele egyedül: amikor az ügy nyilvánosságra került, sorra kapta otthon a zaklató telefonokat, annak ellenére, hogy neki szavazati joga sincs az önkormányzatban, csak megfigyelői státusa. Véleménye szerint úgy lett volna tisztességes, ha megfelelően előkészítik a roma kulturális központ projektjét, és azt megismertetik a helyiekkel. Mint mondja: nagy pénzről, több mint egymilliárdos beruházásról van szó, de idővel az is elfogy. Így viszont – folytatja Berki – úgy érzik az ózdiak, hogy egy politikai csoport rájuk akarja erőltetni az akaratát. Az 1,6 milliárdos projekt ötlete viszont ebben a rendkívül rossz helyzetben luxusnak tűnik akkor is, ha az a városnak nem kerül egyetlen fillérjébe, sőt munkahelyeket teremtenek vele.

A gyár és a város

A gyár és a város

Fotó: MTI

Több ózdi lakossal beszélgettünk az ügyről, akik véleményén jól látszik: a városban nem folytattak megbeszélést a témáról, és mára jobbára csak a szélsőjobb által gerjesztett indulatok maradtak.  

Még ha ingyen van, akkor se!

József 19 éves, szobafestő. Munkája nincs. Azt mondja lapunknak, valós beruházásokra, új üzemekre lenne szükség, mert az emberek itt már nagyon szegények. Sokan elmenekültek idáig, és a folyamat tovább tart, mert munkahely és kereset nélkül nincs normális élet. Hozzátette: alá fogja írni a népszavazási ívet, mert nem ért egyet a romacentrum megépítésével. Elmondása szerint azért tiltakozik – még ha valaki emiatt előítéletesnek is tartja –, mert szerinte a helyi romák nem érdemlik meg a központot, még akkor sem, ha az egy fillérjébe se kerülne a helyi önkormányzatnak.

István 20 éves, szakács. Munkanélküli, több éve sportol, mostanában ketrecharcosként ér el jó eredményeket. Épp ezért úgy érzi, támogathatná őket a városvezetés, de arra nem jut a büdzséből. Hangsúlyozta: romaként nem csodálkozik azon, hogy tüntettek az ózdiak, elárulja, ő is köztük volt. Szerinte ugyanis a cigányok viselkedése gerjeszti az előítéleteket, ám úgy látja, az egész folyamat csak a Fidesz és a Jobbik ellentétéről szól. Vagyis a ketrecharcos politikai hatalmi harcokat sejt a háttérben.

Asztalos és vagyonőr szakmával tavaly novembertől nem kap munkát Csaba (24), ezért gondolkozik, hogy ő is elhagyja szülővárosát. Úgy fogalmaz: a városvezetők találjanak ki mást az 1,6 milliárd forintból, telepítsenek munkahelyeket, mert így elsorvad Ózd. Így is rossz a város híre, amin, úgy látja, a jelenlegi vezetők sem tudtak javítani. Több helyen is azt olvasta, hogy cigányközpont lesz Ózdból (ezt a különböző szélsőjobboldali portálok terjesztették – a szerk.), ami tovább rontja az itt élők megítélését. Biztosra veszi, hogy a befektetők a roma kulturális központ megépülése után még jobban elkerülik majd a várost. Elmondta: a gyűjtőívet gondolkodás nélkül alá fogja írni.

Így tüntettek

Így tüntettek

Fotó: Kovács István


János nyugdíjas, 63 éves. Visszautalt a demonstráción elhangzottakra, miszerint az elmúlt három évben rengeteg pénz érkezett Ózd térségébe a felzárkóztatásra és a romák foglalkoztatására. Ő úgy látja, a pénz nagy része nem kellően hasznosul. Szerinte épp ezért még várni kellene az újabb „jutalomosztással”.

Megkérdezetteink közül egyedül Antal (36) nyilatkozott úgy, hogy támogatja az ötletet, mert ha oktatásra is használnák a központot, az újabb esélyt adna a helybeli roma fiataloknak. Akár kézműves-foglalkozásokat, akár zenei képzést szerveznének számukra, az hasznos időtöltés lenne – vélte.  

Előzmények
Május 8-án zárt ülésen döntött a város képviselő-testülete „A »kultúrgyár« megvalósításával kapcsolatos további elvi döntés meghozatalára” címszó alatt a Roma Központ befogadásáról. Az előterjesztésből kiderült, hogy ezt a projektet összevonnák a MANDA digitalizációs programmal, és így további 1,6 milliárd forint kerülne Ózdra. A képviselők 13:2 arányban megszavazták a beruházást, ám Márton Ferenc és Kisgergely András – korábbi jobbikos, jelenleg független képviselők – „sunyinak” találták a felvezetést, amiért az a nyilvánosság kizárásával zajlott. Ezért gondolták: ha nem történt meg a kellő előkészítés, nyilvánosság elé tárják az ötletet azért, hogy a polgárok is „ismerjék meg” azt a lehetőséget, ami nem kellett Székesfehérvárnak, Miskolcnak és Sárospataknak sem.

Május 15-én mintegy ezren tüntettek Ózdon a városháza előtti a Roma Kulturális és Módszertani Központ ellen. Az indulatok azóta sem csitultak, a népszavazási kezdeményezés pedig már el is indult, az aláírásgyűjtő íveket átadták a jegyzőnek hitelesítésre.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.