Ócsa Budapesttől mintegy 30 kilométerre található, jelenleg 9 ezren lakják. A város mellett lápvidék fekszik, amelyben jégmadár és rákosi vipera is él. Emellett Ócsának történelmi múltja is van – ám hogy miért épp ott épült meg a lakópark, azt a mai napig csak találgatni lehet.
 Fotó: A képeket Rózsa Melinda készítette | |
Az ócsai lakópark ötlete Orbán Viktor fejéből pattant ki. A miniszterelnök 2011 júniusában számolt be arról, hogy az állam 40–80 négyzetméteres családi házakat építene azoknak a devizahiteles családoknak a megsegítésére, akiknek „a bankok elárverezik” az otthonaikat. Eredetileg 500 házat terveztek ide.
Az építkezés előtt az elhagyatott környéken prostituáltak dolgoztak: erről tanúskodott a helyszínen elhajított számos gumi óvszer és mendemonda.
A devizahitel-károsultak megmentésére szánt lakóparkot Ócsa Alsópakony nevű városrészén kezdték el építeni 2012 októberében. A helyszín Ócsa szélén található, mintegy 5 kilométerre a városközponttól.
Az egyik bulvárújság a helyszínen lemérte: a lakóparktól több mint 5 kilométerre fekszik a vasútállomás. A posta, a bank és a gyógyszertár 6 kilométerre, a buszmegálló 3,7, az óvoda pedig 5,5 kilométerre fekszik tőle. A képen látható kisboltra tehát nagy szükség lesz.
A városközpontba innen busz jár, igaz, nem túl gyakran.
Az MSZP korábban szociális gettónak nevezte a telepet, melyet a Fidesz folyamatosan lakóparknak titulál, miközben azt kommunikálja: azoknak építik, akiket épp a telep kritikusai – értsd: a szocialisták – juttattak nehéz helyzetbe.
Az építkezés ritka drágán valósult meg. A HVG azt írta, hogy a helyi, négyzetméterenként átlagosan 155 ezer forinttal szemben az 50, 60, 70 négyzetméteres házak minden egyes négyzetméterére félmilliót költöttek. Ráadásul – írták – még gáz sincs az épületekben.
A házak a néhai Makovecz Imréhez köthető Kós Károly Egyesülés építészeinek munkája. A kivitelezést – közmunkások bevonásával – a Veszprémber végezte.
Az ócsai lakóparkba költözéshez pályázatot írtak ki 2013 januárjában. Jelentkezni még februárban is lehetett. Ezt közel hatszázan tették meg.
A pályázatot bonyolító Máltai Szeretetszolgálat március végén közölte: csupán húsz család nyert az ócsai szociális lakópark házainak bérleti jogára kiírt pályázat első fordulójában. A pályázók túlnyomó többsége ugyanis vagy rosszul adta be anyagát, vagy nem felelt meg az amúgy szigorú feltételek valamelyikének. A maradék hatvan ház bérlésére új pályázatot írtak ki, módosított feltételekkel.
A Blikk ebben az időben írta meg: alvállalkozóktól úgy értesült, hogy nem építik meg az eredetileg tervezett 500 házat, hanem megállnak 80-nál. Ez közel 2,4 milliárd forintból készült el.
Az 50 négyzetméteres, négytagú családoknak szánt otthonok bérleti díja az első évben havi 16 800, a 60 négyzetméteres, öttagú családoknak készült házaké 19 500, míg a legnagyobb, 70 négyzetméteres, hattagú családoknak szánt ingatlanoké 21 100 forint lesz.
A pályázat második kiírására végül csak 23-an adták le a jelentkezést. A számokból világosan kiolvasható: az ócsai lakópark nem keltette fel az érintettek figyelmét.
A Pénzkérdés-blog teljes kudarcnak ítélte meg a lakópark építését. Szerintük az ócsai telepet „tekinthetjük oktatófalunak is, ráadásul multidiszciplinárisnak, mert a társadalomtudósoktól az építészkarig mindenkinek rejteget valami szép tanulságot. A házak között végigmehetnek az egyetemisták, és az egyes stációkon megtárgyalják, hogy hol mit hibázott a főszereplő”. A blog szerint aggályos, hogy a házépítési program minden számítás szerint meghaladta a rózsadombi villák négyzetméterárait, de ezen már senki sem lepődik meg, sajnálja viszont, hogy kimaradt a beszállítók sorából. A Véleményvezér szerint az „ócsai lakópark ügye a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gyönyörű zanzája, hiszen van itt minden: nagy vízió, pátosz, újszerűnek gondolt megoldások, hogy aztán mindez a szokásos dilettantizmusnak köszönhetően kudarcban és csendes elhallgatásban végződjék”.
