Borsod megye

Ózd fogadja be a Miskolcról elzavart Roma Központot

  • Kovács István
  • 2013. május 9.

Kis-Magyarország

A megyeszékhely és Sárospatak elutasítása után Ózdon lelhet otthonra a Roma Központ, miután a város képviselő-testületének többsége támogatta a projekt befogadását. A helyi szélsőjobb máris tiltakozik.

Szerda délután, zárt ülésen, 13 igen és két nem szavazat mellett az ózdi képviselő-testület úgy döntött, hogy a város befogadja a Multifunkcionális Nemzetiségi és Roma Kulturális, Oktatási Központot. (Korábbi cikkeinkben megírtuk: előbb Miskolc állt el az együttműködéstől, majd Sárospatakon próbált otthonra lelni a központ, sikertelenül.)


Fotó: MTI

A település fideszes polgármestere érdeklődésünkre elmondta: jómaga gazdasági ügyként ítélte meg a napirendi pontot, emiatt kellett azt zárt ülésen tárgyalni. A döntéssel – hangsúlyozta Fürjes Pál – 1,7 milliárd forinthoz jut a város, amihez nem kell önrészt biztosítani. (A beruházás részleteiről korábbi írásainkban olvashat bővebben – a szerk.) Megjegyezte: a pozitív elbírálásnál szempont volt a roma lakosság jelenléte Ózdon, a beruházástól pedig azt reméli, hogy csökkenteni tudja a meglévő társadalmi feszültségeket. A polgármester véleménye szerint a korábbi városokban nem volt megfelelően előkészítve a projekt, azért bukott el. (Ennek a meglátásnak némileg ellentmond a miskolci eset, ahol előbb támogatták, majd a jobboldali városvezetés – a szocialistákkal együtt – végül kihátrált az ügy mögül, miután a Jobbik aláírásgyűjtésbe kezdett a projekt ellen, igaz, a miskolci polgármester cáfolta, hogy döntésüknek köze lenne a szélsőjobb akciójához – a szerk.) Fürjes szerint máshol hisztériakeltés folyt, Ózdnak viszont szüksége van a projektre az arculatváltás miatt is. Utóbbi ugyanis szorosan illeszkedik a Nemzeti Kulturális Logisztikai és Digitalizációs Központ (MANDA) programjába, melyet az elbontott vasgyár területén akarnak megépíteni. Riz Gábor országgyűlési képviselő mindezt azzal egészítette ki, hogy a MANDA-t a kiemelt nemzeti programok közé sorolták.  

A helyi szélsőjobb egyébként Ózdon sem nyugszik bele a döntésbe: az ózdi testületben két képviselő a Jobbik ózdi alapszervezetének feloszlatása óta függetlenként dolgozik. (A borsodi Jobbik ügyeiről korábbi cikkünket itt olvashatja.) Egyikük – Márton Ferenc – hangsúlyozta: nem akarják, hogy „cigányfővárossá” tegyék a települést. Értesüléseink szerint a Jobbik megyei szervezete csütörtökre sajtótájékoztatót szervez Miskolcon az ózdi projekt ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.