„Nemzeti, sőt nemzetközi horizontja van” - Interjú Tessely Zoltánnal

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017/5. (02. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jó egy éve miniszterelnöki biztosa Felcsútnak. Tessely Zoltán most elmagyarázza, miért fontos Orbán Viktornak a Fejér megyei település környéke, és hogy ez miért nem gond.

Magyar Narancs: Segítene egy kicsit tisztábban látni, és vázolná, hogy mi is az ön miniszterelnöki biztosi feladata?

Tessely Zoltán: Miniszterelnök úr 2015 decemberében bízott meg ezzel a megtisztelő feladattal. Talán elsőre kicsit furának tűnhet a felkérés abból a szempontból, hogy a miniszterelnöki fejlesztési megbízatás földrajzilag lefedi a saját választókerületem egy részét. Így felmerülhetne az a kérdés, hogy milyen olyan feladattal jár mindez, amit az ember országgyűlési képviselőként nem tud megvalósítani az adott településen élők érdekében, vagy a rendszer nem ad rá lehetőséget. Úgy gondolom, hogy nagyon egyszerűen szétválasztható a két feladat vagy megbízatás, hiszen képviselőként teljesen mások a felelősségi körök, míg a miniszterelnök úr megbízottjának lenni közvetlen felelősséget jelent, jól körülhatárolt mandátummal. Érdemes tudni, hogy választókerületi elnök vagyok 2006 óta, ebből fakadóan is rengeteg elképzeléssel bombáztam a miniszterelnök urat már az MSZP-kormányzás idején is. Azt hiszem, hogy a miniszterelnöki megbízatásom részben annak köszönhetem, hogy ezek az elképzelések nem voltak életszerűtlenek, sokkal inkább megvalósíthatóak, és nagyobb összefogást igénylők. A miniszterelnöki biztosi és az országgyűlési képviselői pozíció sokszor kiegészíti egymást: van úgy, hogy segíti is, olykor könnyebbé teszi a napi munkámat is. Van persze olyan, hogy nehezebb ezzel a pozícióval megbirkózni, hiszen mindenki ismeri a miniszterelnököt, nem egy egyszerű főnök, meg kell tudni felelni az elvárásainak.

false

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

 

MN: Mennyiben több ez a miniszterelnöki biztosi pozíció az országgyűlési képviselőinél?

TZ: Nem több, inkább más. Ahogy az imént említettem, rengeteg megkereséssel fordultunk a miniszterelnök úr felé, hiszen ez a térség a számára jobban ismert, mint az ország más pontjai. Általában egyébként ez is okozza nyilván a túlzott médiaérdeklődést, ami egyfelől érthető, másfelől viszont, azt hiszem, természetes az érzelmi kötődések miatt, hogy ez a terület a számára még fontosabb, mint esetleg egy másik. Egyébként úgy gondolom, hogy az ő tevékenysége mindegyik miniszterelnöksége idején azt igazolta, hogy az egész nemzet egysége, az ország egysége és a szűkebb pátriája egysége is egyaránt fontos számára. Ha valakinek nem szívügye a szűkebb pátriája, akkor nem lehet fontos a többi sem, mert igaztalan.

Visszatérve a miniszterelnöki biztosi pozícióra: már említettem, hogy számos elképzeléssel kerestük meg a miniszterelnök urat, és akkor sikerült komolyabb kormányzati támogatást kapni, amikor az egészet egy egységbe tudtuk gyúrni. Nem véletlenül vagyunk Martonvásáron (az interjú ott készült – M. K.), mert általában a választókerületem északi részéhez szoktak kötni, Bicskéhez, hiszen ott voltam polgármester. Pedig én martonvásári születésű vagyok, legalább olyan fontos ez a település is nekem, mint amilyen fontos Bicske, és közte ott van Vál is. Ennek a három településnek a vezetése gondolta úgy, hogy a közös elképzeléseket gyúrjuk egybe. Ebből pedig az kerekedett ki, hogy a fejlesztések zászlóshajója nem Bicske, Martonvásár vagy Vál lett, hanem Etyek. Be kellett látnunk, hogy Etyek sokkal ismertebb, sokkal alkalmasabb arra, hogy egy térségi fejlesztés fókuszában legyen. Etyek központi szerepének felvetése meggyőzte a miniszterelnök urat is, és azt mondta, rendben, akkor induljunk ki innen. Éppen ezért szerepel a megbízatásomban, hogy Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, ez a megfogalmazás földrajzilag is jól értelmezhető.

MN: Miért kell ehhez külön miniszterelnöki megbízatás és extra forrás a fejlesztésekre?

TZ: Azért, mert a Pannónia Szíve program ugyan regionális fejlesztés, a hatása azonban ennél jóval nagyobb. Ha tetszik, nemzeti, sőt nemzetközi horizontja van. Etyeken több lakossági fórumon is azt mondták a polgárok, hogy rendben, az mind jó ötlet, amiket bemutattunk nekik is, de mi lenne, ha előbb például az Alcsúti utca járdáját kátyúznánk ebből a pénzből. Igen ám, de ezt nemzeti forrásból, a magyar adófizetők összességének az áldozatából nem lenne helyes megtenni. Ott ebből a pénzből olyan fejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek mindenki érdekét szolgálják, az odalátogató turistákét ugyanúgy, mint az ott élőkét. Etyek egyértelműen zászlóshajója ennek a területnek, és ami plusz vonzerőt adhat például Tokaj-­Hegyaljához vagy a Balatonhoz képest, az az, hogy fél órára van Budapesttől. Turisztikai adatok mutatják, hogy a hazánkba érkezők túlnyomó többsége szinte csak Budapestet látja Magyarországból, és ha ezeket a külföldieket is megszólítva elcsábítjuk őket ide, akkor a turisztikai attrakciókat olyan állapotba is kell hozni. Ehhez fejleszteni kellett a közúthálózatot, és szerettünk volna alternatív közlekedési lehetőségeket is biztosítani. Ezek közül az egyik a kerékpárút, így külön öröm, hogy a Budapest–Balaton-kerékpárút e szakaszára is kedvező kormánydöntés született. Ezek és az etyeki borászati központok felújításai mind-mind közösségi álmok, nem csupán a helyieknek, hanem mindenkinek előnyösek. Politikai hovatartozástól függetlenül: a borkóstolás, a pincerendszerek, a kerékpározás, a Törley-pezsgőkultusz mindenkinek hasznos.

Van egy történetünk, amely a történet szintjén mindenkinek ott van a fejében, és vallási meggyőződéstől függően vagy nagyra tartja, vagy próbálja elbagatellizálni. Tény, hogy Fejér megye zászlajában az a kép van, amikor Szent István felajánlja az országot Szűz Mária oltalmába. Mi itt úgy tartjuk, hogy ennek a történetnek első kézzel fogható nyoma Bicske és Alcsútdoboz között van, ezt a területet egyébként Máriavölgynek is hívjuk évszázadok óta. Amikor a halálára készülő öreg király éppen Székesfehérvár felé haladt, akkor ez volt az a terület, ahol az előbb említett gondolat megfogant. Hazánk más kiemelt nevezetességei, értékei mellett ezt szerintem meg lehet mutatni az egész országnak, mert biztosan mások is kíváncsiak lehetnek erre. Már csak ezért is, mert azt, hogy Magyarország Mária országa, sokan tudják és nagyra tartják.

MN: Az öt miniszterelnöki biztosból jelenleg csak az ön feladatai vonatkoznak egyértelműen egy adott földrajzi térség fejlesztésére, és az pont a miniszterelnök faluja körüli vidék.

TZ: Ez így van, de kiemelnék önnek még egy elemet: a 2015-ös kormányhatározaton kívül még egy helyen szerepel, hogy feladatom van miniszterelnöki biztosként, ez éppen egy martonvásári fejlesztés. Ebben a fejlesztésben egyébként nagyságrendekkel nagyobb pénzről van szó, mint az etyeki esetében. A tervek szerint egy olyan innovációs központ jön létre Martonvásáron, a kutatóintézet területén, ahová egy kivételével a Magyar Tudományos Akadémia összes agrár-kutatóbázisa költözni tud. Ez több mint 6 milliárd forintos beruházás. Ennek van olyan eleme, amely a település és az idelátogatók érdekeit szolgálja, hiszen egy látogatóközpont is kialakul. A felvetésére reagálva: lehetnek fontossági és prio­ritási sorok, de erről érdemes lenne inkább a miniszterelnök urat megkérdezni. Mint látható, a megbízatásomnak több kézzel fogható pólusa is van, és ha Etyek egy kicsit közelebb van Felcsúthoz, már rögtön lehet arra gondolni, hogy az a terület kivételesen fontos a miniszterelnöknek, és ezért tartja lényegesnek, hogy miniszterelnöki biztos felügyelje. De nem lehet, hogy Etyek és maga az Etyek név alatt összesűrűsödött tartalom a fontos? És nem lehet, hogy Martonvásár és a Martonvásárhoz köthető tartalom a fontos? Nem lehet, hogy az a fontos a miniszterelnöknek, ha 3,7 milliárd forint fejlesztési pénzt közvetlen nemzeti forrásból Etyek fejlesztésére biztosít a kormány, akkor az helyesen legyen elköltve? Nem lehet, hogy ez a feladat mint­egy pluszteherként nehezedik a vállamon, túl azon, hogy a körzetemben lévő, egytől egyig fontos 35 település országgyűlési képviselői teendőit ellássam? Nem lehet az, hogy Martonvásár, az akadémia és ez a világ, ami itt van, a miniszterelnök számára valóban olyan prioritást élvez, hogy igen, ez megérdemel egy miniszterelnöki biztosi figyelmet? Szerintem a válasz ezekre a kérdésekre, hogy de igen. Egyébként pedig még egy adalék a megbízatásomhoz: pont ugyanazokkal a munkatársakkal dolgozom, mint a megbízatás előtt, és pontosan ugyanannyit is keresek, mint korábban. Talán ezeknek is van üzenete.

false

 

Fotó: MTI

 

MN: De vannak még értékek Gyulán, Kecskeméten, Győrben és számos helyen az országban, és még sincs miniszterelnöki biztosuk, holott lehet, hogy máshol jóval több fejlesztési forrás elköltéséről van szó.

TZ: Lehet persze, és az is lehet, hogy Gyulán, Kecskeméten vagy éppen Győrben minden a legnagyobb rendben megy, és nem kell egy olyan motor hozzá, aki esetleg elindítja, majd kontroll alatt tudja tartani a folyamatokat. Itt, Martonvásáron lehet, hogy éppen a beruházás mértéke miatt gondolta azt a miniszterelnök úr, hogy fontos, hogy valaki ezt felügyelje. Itt egyébként történetesen két ciklus óta fideszes a képviselő-testület és a polgármester. Lehet, épp ezért, mert belterjes a vezetés, és milyen jó, ha belelát más is. De erről inkább tényleg a miniszterelnököt kéne kérdeznie… Egy szó, mint száz: ezt az etyeki történetet nem azért építjük, mert egy „belterjes politikai ügyről van szó”. Ezt mindenkinek építjük, mint ahogyan Martonvásáron és sok-sok fejlődő térségben is ugyanez a helyzet.

MN: Etyeken és Martonvásáron kívül is vannak fejlesztési tervek?

TZ: Természetesen vannak. Egyebek közt Válon, ahol az egyházi tulajdonú épületek felújítása is folyamatban van. Itt van a megye második legnagyobb temploma, egy decemberi kormánydöntésnek köszönhetően állami segítség is érkezik, hiszen az egyház­me­gyének erre nincs meg az elegendő forrása. Említhetném Bicskét is, ahol bezárt a menekülteket befogadó állomás, és ezzel a területtel kapcsolatban is felmerült sok minden, szociális vagy turisztikai célra is használhatnák, hiszen a kerékpárút ott megy el a közelben. Bicske szeretne egy 3 ezer főt befogadni képes sportcsarnokot építeni, akár ez is lehet majd ott. Gyűjtjük a legjobb megoldási javaslatokat, és egyébként az összes település hozzáteszi a magáét, amellyel szeretne hozzákapcsolódni ehhez a programfolyamhoz vagy a megnyíló lehetőségekhez. Ezeket nyilván egy kisvasút jól össze tudná fogni, de például Etyeken néhányan ezt nem szerették volna.

MN: És nem is lesz Etyekre vezető kisvasút? A folyamat ott rekedt meg, hogy a nyomvonal bizonyos magánérdekeket sértett.

TZ: Már korábban is gondolkodtunk azon, hogy Etyeket miként lehetne összekötni Bicskével úgy, hogy az elővárosi közlekedéssel közvetlen kapcsolat alakuljon ki. Bicske nagyállomását sikerül intermodális csomóponttá alakítani, ehhez a tervek és a forrás is rendelkezésre áll. Budapestről alig harminc perc az út vonattal, így lényeges szempont volt, hogy ne egy nosztalgiavonat sebességével menjen tovább a kisvasút Etyekre, hanem nagyjából hatvan kilométer/órával is akár. A prob­lémák azért alakultak ki, mert nincs olyan közterület, ami összekötné Bicskét Etyekkel úgy, hogy ezt a sebességet tudná tartani a vonat, tehát bele kell metszeni magánterületekbe. Két magántulajdonosnak voltak észrevételei, így ez egy helyi probléma, amely helyben kezelhető a legjobban. Tehát ha az önkormányzat a helyi lakosok problémáira tud helyben szakmailag alátámasztott megoldást, akkor elő lehet venni az ügyet, és le lehet porolni.

MN: Az önkormányzat tett ilyen javaslatot?

TZ: Írt egy levelet, hogy van egy skiccük. De amikor a helyszínen is tárgyaltunk, a polgármester úr egyértelműen megértette, hogy neki azokra a szakaszokra, ahol probléma van, a Nemzeti Infra­struktúra Fejlesztő Zrt. által készíttetett előtanulmány szakmai színvonalának megfelelő anyagot kellene beadnia.

MN: Miért nem készíttetnek az előtanulmányt megírókkal új tervet?

TZ: Ők már lezárták a munkát, el is számoltak, és nincs rá lehetőségük, hogy ezt megtegyék. Bejáráskor felajánlották a segítségüket, a kapcsolat megvan a cég és az önkormányzat között.

MN: Nemcsak Etyek felé merült fel a kisvasút fejlesztése, hanem Bicske és Lovasberény irányába is. Ezekkel mi a helyzet?

TZ: Sok mindent lehet állítani, de ennek a beruházásnak a legnagyobb ellenzői sem szívesen mondanák ki szerintem, hogy a Makovecz-féle épületegyüttes, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nem méltó arra, hogy a stadionbejárások során az érdeklődő polgárok megnézzék és megcsodálják. Az alcsúti arborétum olyan minőségű, amely vonzereje megkérdőjelezhetetlen. Ha a kisvasút Bicskéről indulhat, akkor a főváros közelségét kihasználva azokat a szépségeket, amelyek itt vannak, meg tudnánk mutatni akár több millió embernek is. Tehát azoknak az embereknek használna ez, akik Budapestről kíváncsiak minderre.

MN: Melyik a prioritás, a Bicske–Felcsút vagy a Felcsút–Lovasberény?

TZ: Számomra egyértelműen az, hogy az elővárosi szakasszal össze kell kötni a most meglévő szakaszt.

MN: Mennyiben köszönheti politikusi létét annak, hogy régóta jóban van a Tiborcz családdal? Igaz, hogy a kétezres években egy ideig lakott is náluk?

TZ: Szeretném egyértelművé tenni, hogy most Tiborcz Péterről (ő Tiborcz István, a miniszterelnök vejének a testvére – M. K.) beszélünk. Bicskén 2006-ban az a döntés született, hogy nem Péter, hanem én indultam az akkori szocialista polgármester ellen, és bár nem nyertem, nem szerepeltem rosszul. Sajnos 2008-ban elhunyt a városvezető, és az időközi választásokon én kaptam meg a választók bizalmát. A megyei önkormányzatnál is együtt dolgoztunk Péterrel, de ő 2008 után kivonult a bicskei közéletből, miközben nekem rengeteg volt a teendőm, így eltávolodtunk egymástól. Amikor elkezdtem a házamat építeni Csabdin, ahol most is élünk a családommal, akkor Péteréknél, a lovastanyán (Csabdi-Tükröspusztán, itt nőtt fel Tiborcz István, és itt volt a lakodalma Orbán Ráhellel – M. K.) laktunk egy ideig. Ez egy jó baráti gesztus volt tőle.

MN: Az ön felesége egy ideig tulajdonosa is volt egy Tiborcz-cégnek, amelyet a miniszterelnök veje vett át tőle.

TZ: A feleségem pénzügyes, sokszor kérték a segítségét szakmai kérdésekben. Egyébként a Tiborcz szülőkkel volt üzleti kapcsolatban évekkel ezelőtt, de az országgyűlési képviselőjelöltté válásommal egy időben, éppen az én „védelmem” érdekében, kilépett a vállalkozásból.

MN: Mi a véleménye Tiborcz István hirtelen meggazdagodásáról?

TZ: Azt nem tudom, hogy mennyire hirtelen gazdagodott meg.

MN: Ha csak a közvilágítási közbeszerzéseken szárnyaló cég bevételeit nézzük, amelyben tulajdonos volt, akkor eléggé.

TZ: Nézze, Istvánt gyerekkora óta ismerem, ő nagyon tehetséges fiú, és ezzel szerintem elmondtam mindent. Azt nem tudom, hogy ez egy hirtelen meggazdagodás az elvégzett munkához képest vagy sem, ezt nem az én szerepem eldönteni. De egy párhuzamot szívesen tennék: üzleti területen Mészáros Lőrinccel kapcsolatban is annyit tudok mondani, hogy nem ismerek olyan beruházást vagy gazdasági tevékenységet, amelyet ne olyan ambícióval és olyan munkabírással végzett volna, hogy amit vállalt, azt teljesítse is. Ahol ők vagy a cégeik megjelennek, a munka korrekt módon, a vállalásaiknak megfelelően el van végezve. Szóval István szerintem egy nagy munkabírású, kifejezetten okos fiú. Mindazonáltal nem fogom a kezét, és nem tudom, hogy mennyit dolgozik. Mint ahogyan azt sem tudom, hogy mennyi pénzt keres.

MN: Nem biztos, hogy elsősorban a munkájukat bírálják, inkább azt, ahogy az állami megbízásokhoz hozzájutottak.

TZ: Ha valaki tud velük kapcsolatban valami kivetnivalót, akkor azt nem tudom elképzelni, hogy ne kifogásolná.

MN: Kifogásolják is.

TZ: Én egy olyan világban kezdtem el politizálni, amikor nem arról beszéltünk, hogy valakit olyan előnyben részesítettek, amely nem illette volna meg, és így kapott munkát, hanem olyan politikai világból jöttem, amikor nem munkához jutottak ilyen módon közvetlenül, így landoltak elrejtett számlákon pénzek és egyebek. Ha valaki munkához jut, és azért megdolgozik…

MN: Akkor már mindegy, hogy hogyan kapja azt a munkát?

TZ: Dehogy mindegy! Miért gondolja, hogy mindegy? Ők nem vesznek részt közbeszerzési eljáráson?

MN: Részt vesznek, persze, de sokszor már a versenytársak is azt gondolják, nem is érdemes indulni bizonyos szereplők ellen, mert úgy sincs esélyük, az egész csak formalitás.

TZ: Ha lenne egy cége, amelynek minden adottsága megvan arra, hogy megvalósítsa az adott beruházást, nem pályázna?

MN: Pályázhatnék egy darabig, de miután a huszadik közbeszerzésen alulmaradok, és látom, hogy egy jól behatárolható kör nyer, akkor már nem biztos.

TZ: Tud olyanról, hogy valaki hússzor pályázott és hússzor alulmaradt? Én biztos vagyok abban, hogy nincs olyan építőipari vállalkozás, amely, ha becsületesen végzi a dolgát, ne kapna megbízást, ezt kizártnak tartom. Ha csak a Területi Operatív Programok forrásait nézzük, Fejér megyében 32 milliárd forrás kerül aláírásra támogatási szerződés szinten. Akinek komolyan működő építőipari vállalkozása van, kizártnak tartom, hogy 2017-ben ne legyen munkája busás haszonnal. Nekem az a véleményem, hogy lasszóval kell majd fogni a vállalkozásokat a kivitelezésekhez.

MN: A Felcsúttal szomszédos Óbarokkal mi a helyzet? A független polgármester most bedobta a törülközőt, mondván, nem jutnak elég támogatáshoz.

TZ: Amikor ez az egész elindult, Borbíró Mihály elmondta, szerinte az ő politikai meggyőződése az akadálya annak, hogy az ő települése érvényesüljön. Én akkor is hangsúlyoztam, hogy szerintem ez nincs így, és őt a polgárok nem azért választották meg, hogy hezitáljon, hanem azért, hogy elvégezze a feladatát. Ha Óbaroknak lenne 20-30 olyan beadott pályázata, ami nem volt sikeres, akkor lehetne valami valóságalapja annak, amit mond, de szerintem nincs ilyen. Mihály becsapja a választókat, mert nem azzal bízták meg, hogy azon hezitáljon, vele vagy nélküle lenne-e jobb. Nem gondolom, hogy szükség lenne ilyen hangulatkeltésre.

MN: A polgármester olyan megvilágításba is helyezte az ügyet, hogy Felcsút most kapott 65 millió forintot, miközben ők semmit.

TZ: Függetlenül a párthovatartozástól, óriási a konkurencia és a verseny minden pénzeszköz megszerzéséért. Ha valaki ezért nem tesz, nem végzi el a megfelelő munkát, az ne várja, hogy majd minden magától megoldódik. Persze lehet összehasonlítani Felcsúttal.

MN: Az az egyik szomszédos település.

TZ: De ott, amire pályáztak, azt megvalósították. Csak ismételni tudom magam, Mészáros Lőrincre mint polgármesterre és mint vállalkozóra is ugyanazt tudom mondani: ami pénzeszközhöz jutott Felcsúton, azt megvalósította. Pályázott rá formálisan, rendben teszi a dolgát. Lehet, hogy kicsit nehezebben jut majd célba Borbíró Mihály, de ez olyan, mint a lottó. Ha nyerni szeretne, akkor legalább vegyen egy szelvényt, könyörgök! Anélkül tényleg nem sikerülhet.

Névjegy: A legbiztosabb biztos

Tessely Zoltán 1967-ben született Budapesten, az általános iskolát Martonvásáron végezte, majd Sopronban érettségizett, diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán szerzett, biológia–földrajz szakos tanár. Ezután négy évig Londonban élt és dolgozott, 2002 és 2010 között a bicskei Szent László Általános Iskolában tanított. 2002 óta tagja a Fidesznek, kezdetben a Csabdin alakuló csoport elnöke volt, majd a térség országgyűlési képviselője, Kelemen András kampányfőnöke lett. 2006-ban bekerült a bicskei képviselő-testületbe és a Fejér megyei önkormányzatba, 2008-ban időközi választáson Bicske polgármestere lett, 2014-ig vezette a kisvárost. 2010-ben lett először országgyűlési képviselő, azt az egyéni választókerületet nyerte meg, amelybe Felcsút is tartozik.
A következő választásokon is ő lett a befutó, 2016. január elsejétől miniszterelnöki biztosként Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felel.

Jelenleg öt miniszterelnöki biztosa van Orbán Viktornak, közülük csak Tessely Zoltánnak van pontosan körbehatárolt földrajzi térséggel kapcsolatos teendője. Ez a térség éppen Felcsút, vagyis a miniszterelnök faluja körül terül el.

 

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2017/5. (02. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 11
    Zoltan Kiraly
    2017. február 22., szerda 15:35
    Túl sok az általánosság, a hablaty. Ez a pasi úgy tud sokat beszélni, hogy nem mond semmit. Az István királlyal kapcsolatos monda, miszerint a szent király Bicske és Alcsútdoboz közötti Máriavölgynek nevezett területen ajánlotta Mária kegyelmébe országát, másutt meg úgy szól, hogy Fehérvár határába érve tette ezt, s ennek emlékére nevezték el a mai külvárosi területet Máriavölgynek. Nem csodálkoznék, ha az ellentmondás feloldására Orbán egy miniszterelnöki megbizott irányításával történészbizottságot hozna létre, jó nagy būdzsével.
  2. 10 jhamori
    jhamori
    2017. február 22., szerda 04:41
    Nemzetközi turizmus Etyeken, Bicskén, Felcsúton...

    Huhh.
  3. 9 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. február 20., hétfő 21:00
    Lehetne kerékpár–kisvasút versenyt rendezni, például hogy melyiken ülnek többen.
  4. 8 rworse
    rworse
    2017. február 20., hétfő 20:47
    És közelben a kisvasút is.
  5. 7 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. február 20., hétfő 20:37
    rworse

    Csak ne nagyon fitymálódjál, a miniszteri biztos úr megmondta, hogy van ott minden, borkóstolás, pincerendszerek, kerékpározás, Törley-pezsgőkultusz, tehát három komoly berúgási lehetőség, meg egy ilyen Révész Máriusz-os sportizé.
  6. 6 rworse
    rworse
    2017. február 20., hétfő 18:10
    Etyek mint a Balatonnal (de akár Tokajjal) egy napon említhető turizmusközpont?! Hmmm...
  7. 5 harcolj
    harcolj
    2017. február 20., hétfő 15:46
    Tipikus mindenseggetnyalokpénzért ábrázat és megnyilatkozás.Egy kis magyaros bajusz, egy kis jólfésültség, egy kis óvatos nyilatkozgatás. Tipikus 21. századi megalkuvó senki.
  8. 4 Világos
    Világos
    2017. február 20., hétfő 13:32
    Elöször megbizták legyen a terület országgyülési képviselője.
    Később megbizták a terület miniszteri biztosává. Biztos ami biztos.
    Biztos urak igy biztos, hogy a népitáncos jól tud helyzetet választani.
    Mi van az ország többi vasutjával ?-ja annak nics miniszteri biztosa.
    Tanári szakképesités mindenre jó: Reuma, ködöslátás, szinvakság,
    csőlátás farkaséhesség.
  9. 3 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. február 20., hétfő 12:17
    Isten őrizz, hogy kételkednék abban, hogy Szent István pont Alcsútdoboznál ajánlotta fel a koronát Máriának, ennek ellenére nem árt tudni, hogy az ottani Máriavölgyön kívül Pozsony, Nógrád és Sáros vármegyében is van egy-egy Máriavölgy, ezen kívül a régi Magyarország területén van még nyolc különböző Szentmária is, még sincs nemzeti, sőt nemzetközi horizontjuk.
  10. 2 dönci5
    dönci5
    2017. február 20., hétfő 10:55
    Templom, sportcsarnok, kisvasút, és egyéb felesleges szarok...

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Demokratikus ellenzék
A 2014-es összefogás kudarca és tanulságai
Kényszermegoldás
Nyári kórházi kapacitásátadás
Vígszínház az egész világ
Marton László életműinterjúja
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...