Soros-barát molinókkal tapétázta ki kerítését a múzeumos, volt, aki köpködni kezdett emiatt

Kis-Magyarország

Az idegenellenesség katasztrófát hozhat a turizmusra. Ezt mondja a menekülteket invitáló babamúzeumos.

„Soros demokráciát gondolt, illiberális antidemokratát kapott; Hagyjátok abba gyűlöletkampányaitokat!; Magyarország megbecsülését a világban sikerült eljátszanotok” – ilyen feliratú transzparensek fogadták nemrég tihanyi Gardafesztiválra a balatoni településre látogató százakat, ezreket a babamúzeum kerítésén.

false

 

Filotás Tivadar, az Őcsényből „kitessékelt” menekülteket befogadó tihanyi babamúzeum tulajdonosa aggatta ki saját tervezésű molinóit, és azért ekkor, hogy minél többen szembesülhessenek vele. „Elöl az uniós zászló, utána gyászszalag, majd a magyar lobogó, így látható a babamúzeumunkon régóta, és egészen addig így lesz, míg ki nem alakul egy valódi demokratikus rendszer ebben az országban” – bocsátja előre a magyarnarancs.hu-nak Filotás Tivadar, aki néhány hete azzal a bejelentésével híresült el: jövő tavasszal szívesen látja vendégházukban az Őcsényből „kiutált” menekült családot. (A hvg.hu-nak írt októberi levelében Filotás egyhetes tavaszi nyaralást ajánlott fel az általa vezetett Tihanyi Babamúzeum vendégházában az Őcsényben elutasított családnak. Filotás azért ajánlotta fel a vendégházát a menekülteknek, mert meg akarja mutatni, hogyan kell bánni az idegenekkel. A friss molinókat először a balatontipp.hu szúrta ki.)

Ő is menekült

A 72 éves Filotás Tivadar maga is menekült volt egykor, hiszen 1956-ban két testvérével együtt hagyta el az országot. Előbb Innsbruckban, majd végül Münchenben telepedett le. Azt mondja, idegenek segítségének köszönheti, hogy tanulhatott, és egzisztenciát alakíthatott ki Münchenben. 1994-ben települt haza német feleségével és hozta létre a babamúzeumot Tihanyban. Származása, ősei múltja is arra indította – árulta el –, hogy a maga eszközeivel válaszoljon a sorosozós plakátkampányra. Hiszen szépapja francia hugenottaként menekült Szabadkáig a katolikus öldöklés elől, a család másik ágán görög bevándorlók jöttek a Délvidékre. Egyik őse, Filotás Ferenc huszár ezredes honosította meg idehaza az öttusát, nagynénje, Filotás Lili teremtette meg az idegenforgalmi marketinget, az első világháború után megalapította az ország tájait népszerűsítő Budapester Rundschaut, a későbbi Hungária Magazint.

 

„Egyre rosszabb az emberek hangulata az országban, egyre nő a félelem, pedig valaha ez egy nyitott, befogadó, vendégszerető ország volt” – kezdi Filotás, amikor felkeressük. „Amikor a rendszerváltás után visszatértem a feleségemmel Németországból, először Toszkánában akartunk letelepedni és ott létrehozni babamúzeumot a gyűjteményéből, de egy balatoni út során beleszerettünk a tájba, a magyarok vendégszeretetébe. Ma viszont egyre rosszabb híre van Magyarországnak Európa-szerte. Ez az idegenellenesség, a gyűlölködés a turizmust is visszavetheti.”

Filotás Tivadar

Filotás Tivadar

 

Erre muszáj is visszakérdeznünk: mire alapozza ezt?

„Bár ma már Tihanyban élünk télen-nyáron, de a németországi sajtót ma is figyelemmel követem, és nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali médiumokban is mind több a rossz hír országunkról. Hálátlannak tartanak bennünket, amiért nem úgy fogadjuk a rászoruló menekülteket, ahogyan bennünket fogadtak 1956-ban, és amiért az uniós támogatást elfogadjuk, de cserébe a kötelezettségeinket nem vagyunk hajlandók teljesíteni. Úgy vélem, hogy az európai gondolkodású embereket mindinkább elriasztja a hírünk attól, hogy magyarországi utat, nyaralást tervezzenek. Kelet-Közép-Európa »új demokratikus államai« egyre visszataszítóbbak lesznek az európai szemléletű utazók számára. Ha továbbra is a mostani téves útirányt tartja Magyarország, az katasztrófa lehet a turizmus számára is, ami pedig nekünk, a Balatonnál egyáltalán nem mindegy. Jogos ez az aggodalom akkor is, ha sokan még nem merik is kimondani a hozzánk hasonló vendégvárók közül.”

Megkérdezzük tőle, hogy mi volt a célja a molinóival. A figyelemfelhívás, a példaadás. A politika mindig is érdekelt, kedvelem a történelmet, Münchenben is kelet-európai történelmet és politológiát hallgattam. Németországban is kritikus voltam, nagy hatással volt rám az 1968-as diákmozgalom. Amikor 2010-ben megjelent életrajzi regényem, a Huszárvágás, már abban is azt írtam, hogy választások előtt állunk ugyan, de nem várok nagy változást, csupán csak ez egyik váltja a másikat. Én egyébként azt szeretném, ha a babamúzeum is egyfajta világszemléletet, európaiságot tükrözne.”

false

A molinókat egyébként vegyesen fogadták helyben. „Korábban csak egyet tettem ki a kerítésre, azzal teszteltem a járókelőket, már akkor is volt, aki köpködött, más igazat adott, de hozzátette, hogy ezért a fejemet fogják venni. Most, a Gardafesztivál idején is jött ilyen és olyan vélemény is, nagyon sokan megálltak lefotózni a molinókat. Azt hiszem, a célomat, a figyelemfelhívást elértem. Mit tehetnék többet? Egyébként nincs mitől félnem, én mindentől független vagyok. Ezért gondolom, hogy azok helyett is cselekszem, akik félnek. Az én egzisztenciám németországi, a fiaim viszik tovább a vállalkozást Münchenben, a véleményemet mindig megmondtam és meg is fogom mondani.”

Tavasszal kiteszi-e újra a molinókat? „Nem tudom még, valamikor biztosan, talán a hagyományos tihanyi levendulaünnepkor, az pont jó lenne arra is, hogy vendégül lássam az Őcsényből »kiutált« menekült családot.”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.