Soros-barát molinókkal tapétázta ki kerítését a múzeumos, volt, aki köpködni kezdett emiatt

Kis-Magyarország

Az idegenellenesség katasztrófát hozhat a turizmusra. Ezt mondja a menekülteket invitáló babamúzeumos.

„Soros demokráciát gondolt, illiberális antidemokratát kapott; Hagyjátok abba gyűlöletkampányaitokat!; Magyarország megbecsülését a világban sikerült eljátszanotok” – ilyen feliratú transzparensek fogadták nemrég tihanyi Gardafesztiválra a balatoni településre látogató százakat, ezreket a babamúzeum kerítésén.

false

 

Filotás Tivadar, az Őcsényből „kitessékelt” menekülteket befogadó tihanyi babamúzeum tulajdonosa aggatta ki saját tervezésű molinóit, és azért ekkor, hogy minél többen szembesülhessenek vele. „Elöl az uniós zászló, utána gyászszalag, majd a magyar lobogó, így látható a babamúzeumunkon régóta, és egészen addig így lesz, míg ki nem alakul egy valódi demokratikus rendszer ebben az országban” – bocsátja előre a magyarnarancs.hu-nak Filotás Tivadar, aki néhány hete azzal a bejelentésével híresült el: jövő tavasszal szívesen látja vendégházukban az Őcsényből „kiutált” menekült családot. (A hvg.hu-nak írt októberi levelében Filotás egyhetes tavaszi nyaralást ajánlott fel az általa vezetett Tihanyi Babamúzeum vendégházában az Őcsényben elutasított családnak. Filotás azért ajánlotta fel a vendégházát a menekülteknek, mert meg akarja mutatni, hogyan kell bánni az idegenekkel. A friss molinókat először a balatontipp.hu szúrta ki.)

Ő is menekült

A 72 éves Filotás Tivadar maga is menekült volt egykor, hiszen 1956-ban két testvérével együtt hagyta el az országot. Előbb Innsbruckban, majd végül Münchenben telepedett le. Azt mondja, idegenek segítségének köszönheti, hogy tanulhatott, és egzisztenciát alakíthatott ki Münchenben. 1994-ben települt haza német feleségével és hozta létre a babamúzeumot Tihanyban. Származása, ősei múltja is arra indította – árulta el –, hogy a maga eszközeivel válaszoljon a sorosozós plakátkampányra. Hiszen szépapja francia hugenottaként menekült Szabadkáig a katolikus öldöklés elől, a család másik ágán görög bevándorlók jöttek a Délvidékre. Egyik őse, Filotás Ferenc huszár ezredes honosította meg idehaza az öttusát, nagynénje, Filotás Lili teremtette meg az idegenforgalmi marketinget, az első világháború után megalapította az ország tájait népszerűsítő Budapester Rundschaut, a későbbi Hungária Magazint.

 

„Egyre rosszabb az emberek hangulata az országban, egyre nő a félelem, pedig valaha ez egy nyitott, befogadó, vendégszerető ország volt” – kezdi Filotás, amikor felkeressük. „Amikor a rendszerváltás után visszatértem a feleségemmel Németországból, először Toszkánában akartunk letelepedni és ott létrehozni babamúzeumot a gyűjteményéből, de egy balatoni út során beleszerettünk a tájba, a magyarok vendégszeretetébe. Ma viszont egyre rosszabb híre van Magyarországnak Európa-szerte. Ez az idegenellenesség, a gyűlölködés a turizmust is visszavetheti.”

Filotás Tivadar

Filotás Tivadar

 

Erre muszáj is visszakérdeznünk: mire alapozza ezt?

„Bár ma már Tihanyban élünk télen-nyáron, de a németországi sajtót ma is figyelemmel követem, és nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali médiumokban is mind több a rossz hír országunkról. Hálátlannak tartanak bennünket, amiért nem úgy fogadjuk a rászoruló menekülteket, ahogyan bennünket fogadtak 1956-ban, és amiért az uniós támogatást elfogadjuk, de cserébe a kötelezettségeinket nem vagyunk hajlandók teljesíteni. Úgy vélem, hogy az európai gondolkodású embereket mindinkább elriasztja a hírünk attól, hogy magyarországi utat, nyaralást tervezzenek. Kelet-Közép-Európa »új demokratikus államai« egyre visszataszítóbbak lesznek az európai szemléletű utazók számára. Ha továbbra is a mostani téves útirányt tartja Magyarország, az katasztrófa lehet a turizmus számára is, ami pedig nekünk, a Balatonnál egyáltalán nem mindegy. Jogos ez az aggodalom akkor is, ha sokan még nem merik is kimondani a hozzánk hasonló vendégvárók közül.”

Megkérdezzük tőle, hogy mi volt a célja a molinóival. A figyelemfelhívás, a példaadás. A politika mindig is érdekelt, kedvelem a történelmet, Münchenben is kelet-európai történelmet és politológiát hallgattam. Németországban is kritikus voltam, nagy hatással volt rám az 1968-as diákmozgalom. Amikor 2010-ben megjelent életrajzi regényem, a Huszárvágás, már abban is azt írtam, hogy választások előtt állunk ugyan, de nem várok nagy változást, csupán csak ez egyik váltja a másikat. Én egyébként azt szeretném, ha a babamúzeum is egyfajta világszemléletet, európaiságot tükrözne.”

false

A molinókat egyébként vegyesen fogadták helyben. „Korábban csak egyet tettem ki a kerítésre, azzal teszteltem a járókelőket, már akkor is volt, aki köpködött, más igazat adott, de hozzátette, hogy ezért a fejemet fogják venni. Most, a Gardafesztivál idején is jött ilyen és olyan vélemény is, nagyon sokan megálltak lefotózni a molinókat. Azt hiszem, a célomat, a figyelemfelhívást elértem. Mit tehetnék többet? Egyébként nincs mitől félnem, én mindentől független vagyok. Ezért gondolom, hogy azok helyett is cselekszem, akik félnek. Az én egzisztenciám németországi, a fiaim viszik tovább a vállalkozást Münchenben, a véleményemet mindig megmondtam és meg is fogom mondani.”

Tavasszal kiteszi-e újra a molinókat? „Nem tudom még, valamikor biztosan, talán a hagyományos tihanyi levendulaünnepkor, az pont jó lenne arra is, hogy vendégül lássam az Őcsényből »kiutált« menekült családot.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.