magyarnarancs.hu: A legfrissebb hír szerint pénteken nem engedték a földekre az állami földpályázatok nyerteseit. Hétfő este van, mi történt azóta Kishantoson?
Ács Sándorné: Birtokháborítást jelentettünk be a jegyzőnél, mert a polgári törvénykönyv alapján vitathatatlanul a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. van birtokon belül. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis még nem számolt el velünk, nem adtuk át a területet. A Greenpeace aktivistái folyamatosan a földeken vannak, de péntek óta egy új bérlő sem jött a területre.
|
magyarnarancs.hu: Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, hogy önökkel nincs mit tárgyalni. Ha nem tárgyalás útján, hogyan kívánják érvényre juttatni igazukat?
ÁS: Az ügyészség a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz irányított bennünket, ezért ott nyújtottunk be egy tízoldalas panaszt a pályázati kiírás és elbírálás ellen. Olyan győztes is volt például, akinek jogosultsága sem lett volna pályázni.
magyarnarancs.hu: Kicsoda?
ÁS: A Mező Vidék Bt. székhelyét a pályázat kihirdetése után 9 nappal tették át Salgótarjánból Szabadegyházára. Korábban egyébként Salgó Közmű Bt. néven építési munkálatokat látott el. Ez meglehetősen nevetségessé teszi a kormány által is gyakran hangoztatott elvet, a helyi gazdák preferálását, a pályázat kiírása és elbírálása pedig véleményünk szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
|
magyarnarancs.hu: Sebestyén Róbert, az NFA elnöke azt mondta, 28 milliós haszonbérleti díjtartozást halmoztak fel, ezért veszíthettek a pályázaton. Tudom, hogy önök vitatják a követelés jogosságát, de mégis, elméletileg elképzelhető, hogy emiatt nem kapták meg a földeket?
ÁS: Ez teljesen elképzelhetetlen, és aljas húzásnak tartom, hogy megint ezzel hozakodnak elő. Egy hatoldalas anyagban írtuk le, hogy nincs ilyen tartozásunk. Egyébként, ha valóban nem fizettünk volna, már nem működne a gazdaságunk. 2000 környékén Szabó Csaba, a jelenlegi kormány miniszteri biztosa vert át minket, nem készítette el az írásos szerződésmódosítást, melyről megegyeztünk. Ezért elestünk a szerződésben biztosított kedvezményektől, a pert pedig a bíróságon elveszítettük, mivel földügyekben csak az írásos dokumentumnak van bizonyító ereje. Ezután azonban részletfizetési megállapodást kötöttünk, a fizetés rendben folyik, 4 millió forint van még hátra, és nem 28 millió. A Vidékfejlesztési Minisztérium ellen pert indítottunk jó hírnév megsértése miatt. Nem tudom, hogy van bátorsága bárkinek, főleg állami szervek vezetőinek ilyen hazugságokat terjeszteni. Az indoklás azért is nevetséges, mert az NFA-törvény világos rendelkezése szerint szerződéskötést kizáró adósságnak a 120 napnál régebben lejárt tartozás számít, ez zárhatna ki a pályázatból. A mi esetünkben ilyen kizáró ok nyilvánvalóan nem áll fenn.
magyarnarancs.hu: Azt is bírálták, hogy a pályázat értékelésénél nem jelentek meg elég hangsúlyosan bizonyos szempontok. Például, hogy önök szigorúan vegyszermentes biogazdálkodást folytatnak, népfőiskolát tartanak fenn.
ÁS: Ez volt a miniszternek címzett panaszunk fő érve. Lényegében az egész pályázati eljárás titkos – ami abszurdum –, azt azonban tudjuk, hogy az NFA-nak figyelembe kellene vennie a Nemzeti Vidékstratégia és a kormányzati birtokpolitika irányelveit, ajánlásait. Ezekben külön fejezetek szólnak a biogazdálkodásról, az oktatási célú intézményekről, velük kapcsolatban még a kedvezményes juttatás is említésre kerül. Ezt a döntés mind figyelmen kívül hagyta, pedig egy tisztességes eljárásban ezek alapján más nem is nyerhetett volna, csak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ. Olyan kijelentések is elhangzottak, hogy nekünk egyáltalán nem lenne kötelező biogazdálkodást folytatni. Az igazság azonban az, hogy a központ 15 éve, német–magyar kormányközi megállapodás alapján jött létre, és ez nagyon is kötelezett minket a biogazdálkodásra. A magyar kormány egyébként a szerződéskötési díj elengedésén, a kedvezményes bérleti díjon kívül semmit nem adott, saját erőnkből építettük fel ezt a mintaszerű gazdaságot.
|
magyarnarancs: Említette a német szálat, és úgy tudom, dán partnereik is vannak. Ők mit szólnak a kialakult helyzethez?
ÁS: A német és dán szakemberek érdemei a gazdák felkészítésében, képzésében, tanulmányutak szervezésében elvitathatatlan. A biogazdaság fejlesztése a német adófizetők pénze nélkül nem valósulhatott volna meg, mindezt a munkát az NFA egy tollvonással megsemmisítené. A német álláspont az, hogy ez a pénz így visszajár a német államnak, a dánok meg egyenesen rablásról beszélnek az eset kapcsán. Az Európai Környezetvédelmi Iroda levélben fordult Orbán Viktorhoz és Fazekas Sándor miniszterhez, azt kérik, hogy ne szüntessék meg a kishantosi gazdaságot.
magyarnarancs.hu: Mit szól azokhoz a feltételezésekhez, melyek szerint a kishantosi gazdaság azért lett kegyvesztett, mert Ángyán József is közreműködött a működtetésében? Egyébként mintha maga Ángyán is ezt sugallná.
ÁS: Csodálkozva figyelem ezeket a nyilatkozatokat, szerintem mélyebb okok állhatnak a háttérben. Már a földpályázatok kiírása előtt látni lehetett, hogy az egész rendszer félre fog csúszni, mert gumiszabályokra épít, nem illeszkedik a meghirdetett stratégiákhoz. Erre személyesen is felhívtam Orbán Viktor figyelmét, azóta pedig a kielegyenafold.hu oldalon számolok be a problémákról. (A földbotrányról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.) Közzétettem az Ángyán-jelentéseket is, de ez munkámnak csak egy kis szelete. Valójában igen kemény érdekeket sérthettem. Talán hallott már a land grab kifejezésről, arról, hogy bizonyos nagytőkés csoportok hogyan próbálnak földeket szerezni. Ezzel a tendenciával szemben harcolok minden magyar érdekeiért, ezt teszi Ángyán József is.
magyarnarancs.hu: Ugyanakkor úgy hírlik, Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök újdonsült vejével jó a kapcsolata.
ÁS: Legalábbis azt hittem, amikor személyre szabott dániai tanulmányutat szerveztünk neki és két testvérének. Én magam vittem ki őket, jó barátságban váltunk el, szép ajándékot is kaptam tőlük. Baráti tanácsként már akkor említették, hogy ne nagyon foglalkozzak az állami földügyekkel, ami azért volt furcsa, mert akkor még ki sem írták a pályázatokat. (Tiborczék a földbérleti pályázaton jól jártak: a család felemelkedéséről szóló írásunk itt olvasható.) Én azonban olyan területen dolgozom, ahol néha nagyobb felelősséget kell vállalni a magyar vidékért, a családi gazdaságokért, és ez szükségszerűen konfliktusokkal jár együtt.