Könyv

„Valami nyomorúság”

A 2023-ban Booker-díjat nyert disztópiája az elmúlt évek egyik leghatásosabb regénye a diktatúrák természetéről. Megkérdeztük mindenről, ami csak felmerül a könyvben: a valóság­értelmezéstől kezdve a szöveg tagolatlanságáig.

„Valódi harc”

Már a második könyve jelenik meg magyarul, az Én uram és legyőzőm egy szerelmi háromszögről és egy bűntényről szól, egyben irodalmi játék, amely megidézi Verlaine és Rimbaud szerelmét. Ráadásul a francia akadémia nagydíját is elnyerte.

Andrea Bajani: Tíz év

Az elmúlt években (pontosabban Karl Ove Knausgård hétkötetes mennybemenetele óta) egy könyvesboltban megbotolva jó eséllyel egy autofikciós könyvre zuhanunk.

Több szempontból is összefüggnek Kertész és Krasznahorkai művei

Huszonhárom évvel Kertész Imre elismerése után Krasznahorkai László kitüntetésével a Svéd Irodalmi Akadémia két olyan súlyos szöveguniverzumot kapcsolt össze, amelyek nemcsak kiemelkedő esztétikai minőségük, de poétikai hasonlóságaik okán is sok szempontból összemérhetők.
  • Szabó Gábor
  • 2025. október 15.

Miért olyan különös jelentőségű a Krasznahorkai-életmű?

A 20. század első felében élt szerzők még csak jóslatként vetítettek előre, ami azóta bekövetkezett: jelenünk maga a katasztrófa. Erre figyelmeztet a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája kiúttalanságot, kilátástalanságot árasztó, dermesztő légköre.
  • Balogh Magdolna
  • 2025. október 15.

Bánki Éva: Apjalánya

Nem minden regény tekinthető történelminek, még ha a történelem valamely korszakát ábrázolja is, ha egyébként a történet nem a műfajtípus eljárásai szerint építkezik – például ha a háttérként megjelenített korszak nem képez jelentést az elbeszélésben.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.