Nyáry+Facebook

Gugli és kukucs

Könyv

Őszintén megvallva, szolid értetlenséggel figyelem a Nyáry Krisztián Facebook-bejegyzései körül gerjesztett lelkesedés méreteit. Különvéleménycikk.

Félreértés ne essék, szerintem is jó és üdvözlendő dolog, hogy a Facebookon jut némi hely a magyar irodalom- és szerelemtörténetnek, s hogy Nyáry Krisztián széltében terjedő bejegyzéseinek köszönhetően nyilvánvalóvá vált: nem kevés embert érdekelnek a mára klasszikussá emelkedett írók, költők és egyéb bohémek párkapcsolati sztorijai. Mindaz, amit az ismert kommunikációs szakember a nevezett felületen megoszt feliratkozóival, ilyesformán kétségkívül a népszerű ismeretterjesztés műfaját gazdagítja – egy újszerű közegben.

A probléma, helyesebben a problémám nagyjából ott kezdődik, ahol Nyáry munkája átlépi a Facebook határait. A bejegyzésekből ugyanis könyv lesz, ez már most tudott dolog, s ez a fejlemény jó előre aggályosnak mutatja a szövegegyüttes keletkezési metódusát. Merthogy a Facebookon vagy bárminő blogban nem gond, sőt szinte kézenfekvő, hogy az emberfia onnan vesz adatot és szöveget, ahol épp talál, ám ugyanez a megoldás nyomtatott formátumban már nem járja. Hiába éljük a wikipédikus műveltségű Google-polihisztorok korát, s hiába bocsátja előre maga Nyáry is, hogy mások kutatásaiból, jobbára internetes böngészés útján dolgozik, egy hosszabb szöveg rövidítő átfogalmazása nyugodt szívvel mégsem tekinthető önálló munkának. Egyetlen példát említve, a Hatvany Lajos és Kovács Júlia kapcsolatát elmesélő május 9-i bejegyzés döntően egyetlen – megnevezetlen – forrásból veszi az eredetét: Borgos Anna utószavából, amelyet Kovács Júlia művének (Az árva Mariska napjai) 2008-as újrakiadásához írt. „A kor perditaromantikájának” emlegetésétől Bródy Sándor és Hatvany készen vett levélrészleteiig az elbeszélés menete és erősen leegyszerűsített gondolatmenete egyaránt Borgosé. Persze nem plágium ez, ám ilyen nyilvánvaló esetben egy-egy hivatkozás megemlítése még a Facebook kevéssé tudományos közegében sem lenne teljességgel fölösleges gesztus.

Azután mi tagadás, egyik-másik bejegyzés olvastán fölsejlik egy újabb problematikusnak vélt mozzanat is: a köztudott dolgok újracsomagolása. Mert emlegessük bár mégoly korholó hangnemben az iskolai oktatás kétdimenziós, az emberi vonásokat kilúgozó irodalomszemléletét, azért Petőfi Sándor még az iskolában sem csupán a hősi halállal meg Szendrey Júliával kerül közelebbi kapcsolatba, ahogyan Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona kétszeri házasságkötése sincs éppenséggel mérföldnyi távolságban a középiskolai tananyagtól. De ha attól netán mégis valamelyest távolabb esne, hát a Magyar Rádióban több ízben is megismételt, Tolnay Klári hangján megszólaló özvegyi memoár (Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései), vagy épp Görgey Gábor a Radnótiban, a Madáchban, de Szegeden is sikerrel játszott darabja (Mikszáth különös házasságai) biztosítottak már eddig is némi helyet a köztudatban e XIX. századi románcnak. S habár nem szokásunk Ungvári Tamás életművére hivatkozni, de azért az kétségtelen, hogy Balázs Béla és Leni Riefenstahl – a jelenből visszatekintve oly meghökkentő – szerelmi viszonyát a tudós író több enciklopédiájában is pertraktálta már, ami így vadonatúj információnak immáron a kultúrbulvár világában sem számíthat. Aminthogy az RTL Klub XXI. század című műsorában leközölt posztumusz Faludy György-interjú emlékét észben tartván nem reveláló az sem, hogy Nyáry a magyar költő és férfi kedvese, Eric Johnson történetét újrameséli, hacsak nem tekintjük a bejegyzések olvasóit meghökkentően feledékenynek. S ha már az újrameséléseknél járunk, Szabó Magda és Szobotka Tibor házasságának történetét egy az egyben az írónő Megmaradt Szobotkának című özvegyi emlékműve nyomán kivonatolni nem csupán szimpla megoldás, de éppenséggel a Nyáry által is kárhoztatott sematikus idealizálás művelete is. A kritikátlan, egyforrásos átvétel ugyanis kihagyja-kifelejti a történetből Szabó Magda Szobotkán kívüli szerelmi életét, s kiválólag Szabó író-államtitkár főnökét, Bóka Lászlót.

Mindez persze egykönnyen kicsinyes kötekedésnek tűnhet, noha sokkal inkább figyelemfelkeltésnek szánom. Hiszen Facebookon innen és túl nagy lehetőségei vannak a nívós ismeretterjesztésnek, s ezt a felismerést legújabban Nyáry Krisztiánnak köszönhetjük.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.