Nyáry+Facebook

Gugli és kukucs

Könyv

Őszintén megvallva, szolid értetlenséggel figyelem a Nyáry Krisztián Facebook-bejegyzései körül gerjesztett lelkesedés méreteit. Különvéleménycikk.

Félreértés ne essék, szerintem is jó és üdvözlendő dolog, hogy a Facebookon jut némi hely a magyar irodalom- és szerelemtörténetnek, s hogy Nyáry Krisztián széltében terjedő bejegyzéseinek köszönhetően nyilvánvalóvá vált: nem kevés embert érdekelnek a mára klasszikussá emelkedett írók, költők és egyéb bohémek párkapcsolati sztorijai. Mindaz, amit az ismert kommunikációs szakember a nevezett felületen megoszt feliratkozóival, ilyesformán kétségkívül a népszerű ismeretterjesztés műfaját gazdagítja – egy újszerű közegben.

A probléma, helyesebben a problémám nagyjából ott kezdődik, ahol Nyáry munkája átlépi a Facebook határait. A bejegyzésekből ugyanis könyv lesz, ez már most tudott dolog, s ez a fejlemény jó előre aggályosnak mutatja a szövegegyüttes keletkezési metódusát. Merthogy a Facebookon vagy bárminő blogban nem gond, sőt szinte kézenfekvő, hogy az emberfia onnan vesz adatot és szöveget, ahol épp talál, ám ugyanez a megoldás nyomtatott formátumban már nem járja. Hiába éljük a wikipédikus műveltségű Google-polihisztorok korát, s hiába bocsátja előre maga Nyáry is, hogy mások kutatásaiból, jobbára internetes böngészés útján dolgozik, egy hosszabb szöveg rövidítő átfogalmazása nyugodt szívvel mégsem tekinthető önálló munkának. Egyetlen példát említve, a Hatvany Lajos és Kovács Júlia kapcsolatát elmesélő május 9-i bejegyzés döntően egyetlen – megnevezetlen – forrásból veszi az eredetét: Borgos Anna utószavából, amelyet Kovács Júlia művének (Az árva Mariska napjai) 2008-as újrakiadásához írt. „A kor perditaromantikájának” emlegetésétől Bródy Sándor és Hatvany készen vett levélrészleteiig az elbeszélés menete és erősen leegyszerűsített gondolatmenete egyaránt Borgosé. Persze nem plágium ez, ám ilyen nyilvánvaló esetben egy-egy hivatkozás megemlítése még a Facebook kevéssé tudományos közegében sem lenne teljességgel fölösleges gesztus.

Azután mi tagadás, egyik-másik bejegyzés olvastán fölsejlik egy újabb problematikusnak vélt mozzanat is: a köztudott dolgok újracsomagolása. Mert emlegessük bár mégoly korholó hangnemben az iskolai oktatás kétdimenziós, az emberi vonásokat kilúgozó irodalomszemléletét, azért Petőfi Sándor még az iskolában sem csupán a hősi halállal meg Szendrey Júliával kerül közelebbi kapcsolatba, ahogyan Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona kétszeri házasságkötése sincs éppenséggel mérföldnyi távolságban a középiskolai tananyagtól. De ha attól netán mégis valamelyest távolabb esne, hát a Magyar Rádióban több ízben is megismételt, Tolnay Klári hangján megszólaló özvegyi memoár (Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései), vagy épp Görgey Gábor a Radnótiban, a Madáchban, de Szegeden is sikerrel játszott darabja (Mikszáth különös házasságai) biztosítottak már eddig is némi helyet a köztudatban e XIX. századi románcnak. S habár nem szokásunk Ungvári Tamás életművére hivatkozni, de azért az kétségtelen, hogy Balázs Béla és Leni Riefenstahl – a jelenből visszatekintve oly meghökkentő – szerelmi viszonyát a tudós író több enciklopédiájában is pertraktálta már, ami így vadonatúj információnak immáron a kultúrbulvár világában sem számíthat. Aminthogy az RTL Klub XXI. század című műsorában leközölt posztumusz Faludy György-interjú emlékét észben tartván nem reveláló az sem, hogy Nyáry a magyar költő és férfi kedvese, Eric Johnson történetét újrameséli, hacsak nem tekintjük a bejegyzések olvasóit meghökkentően feledékenynek. S ha már az újrameséléseknél járunk, Szabó Magda és Szobotka Tibor házasságának történetét egy az egyben az írónő Megmaradt Szobotkának című özvegyi emlékműve nyomán kivonatolni nem csupán szimpla megoldás, de éppenséggel a Nyáry által is kárhoztatott sematikus idealizálás művelete is. A kritikátlan, egyforrásos átvétel ugyanis kihagyja-kifelejti a történetből Szabó Magda Szobotkán kívüli szerelmi életét, s kiválólag Szabó író-államtitkár főnökét, Bóka Lászlót.

Mindez persze egykönnyen kicsinyes kötekedésnek tűnhet, noha sokkal inkább figyelemfelkeltésnek szánom. Hiszen Facebookon innen és túl nagy lehetőségei vannak a nívós ismeretterjesztésnek, s ezt a felismerést legújabban Nyáry Krisztiánnak köszönhetjük.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.