Khalid Boudou: Pizzamaffia

  • - kyt -
  • 2012. január 27.

Könyv

Khalid Boudou Pizzamaffia című regényéből csak úgy süvölt, hogy eleve a majdani megfilmesítésre íródott, még csak átszerkeszteni se nagyon kelljen. Jó kis robogós üldözéses jelenettel indítunk, kemény zenék szólnak, test feszül testnek.

2007-es hollandiai kiadása óta már filmre is vitték, a YouTube-on látható előzetes pörgős, szenvedélyes képeket ígér - ahogy ez a regény alapján el is várható. De még mintha néhány tartalék jelenetet is beleírt volna Khalid Boudou a könyvébe: ha nem jön össze a külső helyszínen a biciklitúra a bevándorló sráccal és holland barátnője családjával, legyen a főhősnek egy hasonló feszengése a Concertgebow-ban. Ifjúság, sérelem, becsület, idegenség, szűkebb körében meleg szívvel és okosan befogadó, a külső széleken olykor ellenséges közeggel - igazi, iskolai megvitatásra is ajánlható, európai filmtéma. Nincs persze ezzel semmi baj, végtére is jól, lendületesen megírt könyvet olvasunk, és a fordító is elég sikeresen igyekezett magyarítani az amszterdami második generációs észak-afrikai bevándorlók gyaníthatóan azért egy fokkal reszelősebb argóját.

A 38 éves, Marokkóban született, de szüleivel már négyéves kora óta Hollandiában élő Khalid Boudounak már több mint fél tucat regénye jelent meg. Ez, a magyarul elsőként megjelent műve a teljes beilleszkedés útján ígéretesen menetelő fiatalember nagy csalódásainak a története, szóval a korai sikertörténet hirtelen gellert kap, ő meg, ha nem is előzmények nélkül, de beleszorul egy olyan miliőbe, ahonnan inkább távolodni szeretett volna. Mi pedig beleshetünk ugyanide, és Boudou javára legyen írva, el is hisszük neki, hogy az egész életükben megveszekedetten dolgozó, nehéz életű bevándorlók világa ilyen lehet manapság Hollandiában. Mondhatni, leginkább ezért érdemes elolvasni a könyvet, hiszen azt eddig is gyanítottuk, hogy az élet harc.

Fordította: Bérczes Tibor. Nyitott Könyvműhely, 2011, 245 oldal, 2990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.