Könyv

Kohn Winnetou

Michael Chabon: Jiddis Rendőrök Szövetsége

Könyv


Egy, csak egy olyan hely van e világon, ahol mindenki; zsaru és csirkefogó, hívő és hitetlen, gyilkos és áldozat, de még a cowboy, sőt az indián is zsidó. Igen, jól tippeltek: ez az egy hely az alaszkai Sitka, mely nem jöhetett volna létre Michael Chabon (interjúnk vele itt olvasható) írói fantáziája és a történelem parányi átírása nélkül. Régi passziójuk ez az alternatív történelmet íróknak: másítsuk meg kicsit a második világháború menetét, mondjuk, győzzön Hitler (Robert Harris: Fatherland), vagy, mondjuk, ne győzzön, ez esetben viszont a zsidó állam menjen össze és csússzon arrébb a térképen. Chabonnál csúszik is, s meg sem áll Alaszkáig. Itt, egy kies földdarabon kaptak földet és letelepedési engedélyt a Hitler elől menekülő zsidók, ám derűlátásra semmi ok, történetünk kezdetén ugyanis épp lejárni készül a hatvan évre kölcsönkapott autonómia.

Chabon nagyban és kicsiben is játszik: míg nagyban a zsidó sors, a Messiásért áhítozó és már megint valahonnan kiebrudalt és már megint inkább csak megtűrt nép története pereg, kicsiben egy detektívtörténet szálai kezdenek kibontakozni. És ahol nyomozás van, ott nyomozónak is kell lennie, Chaboné például egy Chandler-kompatibilis figura: az emberiségbe vetett hite nem több mint Marlowe-é, és a gyűröttségét sem érheti kifogás a hard-boiled iskola híveinek soraiból. Ám bármennyire is ezt sugallná a papírforma, Landsman nyomozó nem utánzat, vagy ha mégis, akkor a legeredetibb utánzat, amit Chandler óta kifundáltak.

Nem csak azért eredeti, mert Chabon egy nem létező szlengben, sitkai jiddisül beszélteti nyomozóját (a könyv végi szószedetből megfejthető, mit is jelent, ha egy noz benyom egy stekelét, majd megcsörren a sojfere, s bejelentkezik egy stinker, akinek fontos információi vannak egy starkerből lett slosszerről), ez ugyanis ügyes díszítés csak. Éppenséggel a cinikus detektívdumáktól sem kell hasra esni, ezek meg a kötelező körök, a szerző műfaji jártasságának megnyugtató bizonyítékai. Landsman nyomozót a környezete emeli ponyvafigurából irodalmi alakká; az a zsidók, amerikaiak, indiánok és indián zsidók által lakott földdarab, mely felerészt amerikai nagyváros, felerészt kelet-európai stetl. Átmeneti szállás, ahol a két legnépszerűbb szabadidős tevékenység a sakk és a Messiás-várás, és ahol egy hatvan évig tartó röpke pillanatra Chandler viharvert amerikaijai összebújnak Singer hazátlan zsidóival.

Fordította M. Nagy Miklós. Cartaphilus, 2012, 430 oldal, 3490 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.