„Ma sem jobb a helyzet” – néhány szó a friss irodalmi Nobel-díjasról

  • narancs.hu
  • 2015. október 9.

Könyv

A díjat Szvetlana Alekszijevics nyerte – magyar fordítóját kérdeztük.

Tegnapig azt latolgattuk, hogy ki nyeri az irodalmi Nobelt, tegnap óta meg azt, hogy ki nyerte? Hogy kicsoda Szvetlana Alekszijevics, az 1948-ban született belarusz író-újságíró?

A Svéd Akadémia indoklásában például ez áll: „Az elismerést többszólamú írásaiért kapta, melyekben korunk szenvedésének és bátorságának állít emléket.”

false

Magyarul eddig két könyve, A háború nem asszonyi dolog és a Fiúk cinkkoporsóban jelent meg, és hamarosan kapható lesz az Elhordott múltjaink is, mely arra keresi a választ, hogy milyen embert hozott létre a szocialista társadalom és milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, „a kommunizmus bukása” mögött?

A friss Nobel-díjas szerzőről az Elhordott múlt magyar fordítóját, Iván Ildikót kérdeztük:

„Számomra Alekszijevics szövegében az volt a legfontosabb és a legmegrázóbb, hogy a Szovjetunióban hosszú évtizedeken át milyen abszurd fordulatokat produkált az átlagemberek élete. Nagyon durva ellentétben álltak a mindenki életét átitató eszmék és a groteszk egyéni életutak.

A könyv, amit fordítottam, monológok sorozata. Alekszijevics tulajdonképpen nem kirívó történeteket mesél el, a fejbeverő éppen az, hogy a mesélők mennyire hétköznapinak tekintették a velük megesett borzalmakat. És azért, mert vannak a könyvben a jelenbe átívelő történetek, teljesen világos, hogy ma sem jobb a helyzet.”

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.