Ha keddi lapzártánk idején bekukucskálnánk a legnagyobb magyar könyvesbolthálózat egyik-másik üzletébe, azt látnánk, hogy az ügymenet zavartalan. Ez azonban csak a látszat. Január eleje óta a boltok üzemeltetője nem fizet az Alexandra-csoport nagykereskedő vállalatának, amelyik így nem szállít könyveket az üzletekbe, és tartozik a kiadóknak a már átvett készletek árával. Számos kiadó, köztük a Líra- és a Kossuth-csoport visszahívta könyveit az Alexandrából – de lapzártánkkor még azokat is hiába várják.
Matyi Dezső pécsi könyves vállalkozó hálózata gyakorlatilag a pénzügyi válság begyűrűzése óta folyamatosan csúszik a fizetéssel, a kiadók felé fennálló tartozását 3–4 milliárd forint közé teszik a piac szereplői. Nem világos, hogy ez a pénz egyáltalán megvan-e valahol. Az alexandrás cégek között kialakult patthelyzet mindenesetre mindenkinek kellemetlen, csak az üzletekben 350-400 munkavállaló sorsa válhat bizonytalanná. Ráadásul a kiadók és a kereskedők a következő hetekben számolnak el a mindig nagyon erős karácsonyi forgalom után. A kiadóknak fizetniük kellene a szerzői, fordítói honoráriumokat, a nyomdai költségeket és a külföldi jogdíjakat. De ez az alexandrás bevétel nélkül nehezen fog menni.
Belviszály vagy színjáték?
„A kollégák reménykedtek, hogy legalább januárban, a karácsonyi forgalom után fizetni fog az Alexandra. Én sejtettem, hogy nem lesz egyszerű menet, mert ősszel korábbi kapcsolattartónk, Szabó Tünde, Matyi Dezső volt felesége elérhetetlenné vált” – meséli Votisky Zsuzsa, a Typotex kiadó ügyvezető igazgatója. Egyéb forrásokból is úgy értesültünk, hogy az ősz folyamán felerősödtek a piaci pletykák az Alexandra ismételt szorult helyzetéről, és a Libri kiadói csoport például karácsony előtt már csak korlátozottan adott át könyveket Matyi Dezsőéknek.
A balsejtelmek beigazolódtak. Január 12-én az Alexandra-csoport nagykereskedő cége, a Könyvbazár Kft. ügyvezetőjeként Matyi Dezső levélben tájékoztatta a kiadókat, hogy követeléseiket nem tudja kiegyenlíteni, mert az Alexandra kiskereskedelmi cége, a Rainbow Üzletlánc Kft. 3,8 milliárd forinttal tartozik neki. Matyi állítása szerint a Rainbow működésére „semmilyen ráhatást nem tud gyakorolni”, ezért azt ajánlotta a kiadóknak, hogy közvetlenül a boltokat üzemeltető vállalattól próbálják behajtani a tartozást.
2014 nyaráig nyúlik vissza a Könyvbazár és a Rainbow története. Az azóta felszámolás alá került Matyi-cégből, a Pécsi Direkt Kft.-ből ekkor szervezték ki a könyv nagykereskedelmi tevékenységet a Könyvbazárba, a kiskereskedelmet a Rainbow-ba. A jelenlegi 60 Alexandra-üzlet közül 56-ot a Rainbow visz, csak négy maradt a Könyvbazárnál, információink szerint a Nyugati térnél és a MOM Parkban lévő, valamint két vidéki könyvesbolt. A 2014-es átszervezéskor Matyi Dezső vállalta, hogy a Könyvbazár három év alatt részletekben, kamatok nélkül kifizeti a kiadóknak a Pécsi Direkt már akkor is milliárdokra rúgó tartozásait.
A Könyvbazár ügyvezetői pozícióját Matyi Dezső a mai napig megtartotta, tulajdonosként 2014 után családtagjai tűntek fel a cégben, 2016 augusztusától pedig egy áttételen keresztül a szintén Matyi-érdekeltség Európa Könyvkiadó lett a többségi tulajdonos. A Rainbow ügyvezetését sokáig Szabó Tünde, Matyi exneje vitte, a tulajdonosok itt is Matyi rokonai voltak. Tavaly szeptember 1-jén azonban 50 százalékos tulajdonjogot és – az Index információi szerint – menedzsmentjogokat szerzett a Rainbow-ban egy titokzatos vállalkozás, a Wolf-CRS Kft. Ezzel egyidejűleg Szabó Tündét Vass István közgazdász váltotta az ügyvezetői székben.
Az Indexnek előadott történet szerint az új tulajdonos az után különbözött össze Matyi Dezsőékkel, hogy egy tanácsadó cég, a PD Consulting nevében a korábban felszámoló-biztosként dolgozó Somogyi Ferenc átvilágította a Rainbow és a Könyvbazár gazdálkodását. Somogyi azt mondta a hírportálnak, hogy a Rainbow novemberre 260 milliós bérletidíj-tartozást halmozott fel, de fizetési nehézségei ellenére több mint 3 milliárd forintot adott kölcsön Matyi Dezső más érdekeltségeinek: borászatának, lovardájának vagy az egyik könyvkiadó vállalatának. Somogyi szerint egyes alkalmazottak Matyi utasítására a Wolf-CRS tulajdonszerzése után is intéztek szabálytalan kifizetéseket, így válaszlépésként január 2-tól egyáltalán nem utalnak az üzletek bevételéből a Könyvbazárnak, és feljelentést is tettek. Matyi Dezső ügyvédje ellenben azt állítja, a vállalkozót átverték, és már a Wolf szeptemberi tulajdonszerzése is vitatható módon történt. A maga részéről Matyi január 9-én okirat-hamisítás, sikkasztás és csalás miatt tett feljelentést.
Jelenleg lehetetlen megítélni, kinek van igaza a konfliktusban, de az sem egészen látszik, hogy miről szól a viszály. Könyvpiaci forrásaink közül a Matyi-levél kézhezvétele után többen trükközésre gyanakodtak, a Wolf-CRS könyvszakmában teljesen ismeretlen tulajdonosát, Ihász Pétert pedig strómannak nézték. Ám miután a felek már nyilvánosan is bűncselekménnyel vádolják egymást, egyre valósabbnak tűnik az ellentét. Egy Matyi-érdekeltségű kiadóban dolgozó forrásunk szerint „belülről is az látszik, hogy az Alexandra bolthálózat elkezdett Dezső ellen dolgozni”.
Ugyanakkor számos homályos pontja is van a sztorinak. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke szerint Matyi a szervezet előtt nem tudott érdemi választ adni arra, hogyan engedhette át a Rainbow irányítását Ihászéknak. Kérdés, szeptembertől januárig miért nem tájékoztatta a kiadókat a Wolf állítólagos csalárd tulajdonszerzéséről, miért vitte bele partnereit ennyire bizonytalan körülmények között a nagy karácsonyi könyvvásárba. A Wolf-CRS ráadásul nem új partner a pécsi könyves életében, 2015–2016 folyamán legalább egy tucat Matyi-érdekeltségben részesedést szerzett, igaz, a cégadatok tanúsága szerint máshol nem cserélte le a Matyi családhoz köthető ügyvezetőket. A legérdekesebb, hogy a Wolf másfél hónappal a felszámolási eljárás megindítása előtt tulajdonos lett Matyi Dezső korábbi központi cégében, a Pécsi Direktben, ekkor a cég székhelye is átkerült a Wolf gödöllői címére. Elgondolkodtató a tanácsadó cég, a PD Consulting szerepe is. A társaságot pár hónappal az állítólagos alexandrás megbízás előtt jegyezték be, egyik tulajdonosa maga Somogyi Ferenc, a másik tulaj, Pokó Diána lakcíme megegyezik a Wolf-CRS mögött álló Ihász Péterével.
Matyi Dezső január 12-i levele után felgyorsultak az események. Pár nappal később a kiadók levelet kaptak a Rainbow Kft.-től is, ebben Ihász Péter, a Wolf-CRS tulajdonosa és ügyvezetője megerősítette, hogy átvállalja a Könyvbazár tartozásait. Hamar kiderült azonban, hogy a levélhez Ihász Péter egy névrokonának telefonszámát mellékelték, a feladó pedig egy kamu e-mail cím volt. Egészen elképesztő, hogy ez pár éven belül másodszor esik meg a könyves szakmával: 2014-ben Szabó Tünde nevében küldött valaki kamulevelet a kiadóknak, amelyben az állt, hogy egy héten belül elkezdik törleszteni a Pécsi Direkt adósságait.
Krimik és konteók
„A magyar könyvpiac gazdag krimikben és konteótörténetekben, úgy tűnik, most magunk élünk át hasonlókat” – mondja Kocsis András Sándor. Valójában a Rainbow nevében eljáró Somogyi Ferenc és Hadobás Béla (egy pécsi önkormányzati cég, a Kreatív Központ Kft. korábbi ügyvezetője) azt próbálta elérni a kiadóknál, hogy a Könyvbazárt kihagyva szerződjenek az Alexandra-boltokkal. A tartozás átvételéről nem esett szó. Úgy tudjuk, ezt az ajánlatot egyetlen kiadó sem fogadta el. Egyrészt halványan még reménykednek, hogy több tíz- vagy százmilliós követeléseikből visszakaphatnak valamennyit, másrészt nem bíznak a szakmában ismeretlen Wolf-CRS Kft.-ben. „Erről a cégről annyit tudunk, hogy vitában áll Matyi Dezsővel, és 2011-re vonatkozóan adott le utoljára nyilvános mérlegadatokat. Elképzelhetetlen, hogy kereskedelmi kapcsolatba lépjünk velük” – mondta egy forrásunk a Líra csoporttól.
A Líra és a Kossuth kiadói csoport szinte azonnal visszahívta könyveit az Alexandrákból, és Kocsis tájékoztatása szerint így tett számos független kiadó is. A Libri az első hírekkel ellentétben még tárgyalni próbál. Ha ennyi kiadvány lekerülne a polcokról, az önmagában is megrengetné az Alexandrát, de a helyzet ennél bonyolultabb. A kiadók hivatalosan csak a Könyvbazárral állnak kapcsolatban, így maximum a pécsi raktárból kérhetik vissza a könyveiket, azt nem tudják elérni, hogy a Rainbow az üzletek polcairól is leszedje azokat. Állítólag a Rainbow vezetése megtiltotta a könyvek visszaszolgáltatását. Érdekes kérdés, mi lesz azzal a januári bevétellel, amire a kft. a könyvek tulajdonosainak kifejezett felszólítása ellenére tesz szert.
Az egész helyzet egyik legfőbb oka az, hogy a magyar könyvpiac döntően a bizományosi értékesítésre épül. A kiadók bizományba adják át készleteiket a nagykereskedőnek, és így, de jure a kiadók tulajdonaként kerülnek a könyvek az üzletekbe is. Az eladásokkal utólag számolnak el a felek, a tisztes terjesztői árrés (nagyjából 50-55 százalék) levonása után a kiadók jó esetben egy hónapos késéssel látnak pénzt. A valóságban a Libri körülbelül 45, a Líra 60 napra fizet, Matyi Dezső Alexandrája pedig a 90 napot sem tudta tartani a válság után.
A bizományosi rendszer Matyi Dezsőnek is segített abban, hogy a 90-es évek pécsi utcai könyvárusából az ország leggazdagabb milliárdosai közé emelkedjen (2013-ban a napi.hu 10,9 milliárd forintra becsülte a vagyonát). A könyvpiaci szereplők egyöntetű véleménye szerint Matyi gondjai a hirtelen bekövetkezett és eltúlzott növekedésből erednek. Az Alexandrának a csúcsévekben 80-nál is több könyvesboltja volt, ráadásul rengeteg üzletet nyitott plázákban, ahol a forgalom jó, de a bérleti díj is rendkívül magas. A Gazdasági Versenyhivatal 2012-es vizsgálata szerint a Pécsi Direkt 32 százalékkal részesedett a kiskereskedelmi, 38 százalékkal a nagykereskedelmi forgalomból. Azóta Matyi Dezső több üzletet bezárt, 10 boltját a Libri vette át, de így is legalább a piac negyedét adja az Alexandra. „A fenntarthatatlan túlterjeszkedés a Librivel folytatott, ki vizel messzebbre típusú verseny eredménye volt” – mondja a Matyi kiadójában dolgozó forrásunk.
A megroppanás másik oka az lehetett, hogy Matyi átláthatatlan méretű cégbirodalmat hozott létre, az Opten céginformációs rendszer körülbelül 50 vállalatot köt a személyéhez. Ismerői szerint részben őszinte lokálpatriotizmusból olyan nem feltétlenül jövedelmező iparágakba is befektetett, mint a borászat vagy a lovas turizmus, és 2007-től 2014-ig ő volt a pécsi futballcsapat többségi tulajdonosa is. Matyi mindig következetesen tagadta, hogy ezeket a vállalkozásait az Alexandra bevételeiből finanszírozná, de a könyves világban sokan gyanakodtak erre, amit megerősíteni látszik Somogyi Ferenc indexes nyilatkozata is.
Csődközelbe végül az sodorta a Matyi-cégeket, hogy elapadtak a birodalom gyors növekedéséhez elengedhetetlen banki hitelek. 2013 nyarán Matyi nem tudott megegyezni az OTP-vel egy hitelszerződés átstrukturálásáról. A bank az ügyletet a cégcsoport átvilágításához kötötte, amibe Matyi nem ment bele, mert szerinte ezzel Csányi Sándor OTP-vezér az ő kiszorítását szerette volna előkészíteni. A Pécsi Direkt kötelezettségállománya 9,4 milliárd forint volt 2013-ban, a cég felszámolása 2015 márciusában indult meg, sajtóhírek szerint az OTP kezdeményezésére. Matyi Dezső tavalyelőtt az RTL Magyarul Balóval című műsorában elmondta, hogy vitatják Csányiék és másik négy bank követeléseit, pereket is indítottak a pénzintézetek ellen. A HVG szerint a Pécsi Direkt tevékenységeinek kiszervezése után Matyi Dezsőt saját tőke csorbítása és tiltott fedezetelvonás miatt jelentették fel hitelezői, de nyomozás egy ügyben sem indult.
Mivel a Pécsi Direkt megingása után újabb bankhitelt aligha kaphatott, eleve kétséges volt, miből fizeti vissza a Könyvbazár a kiadói tartozásokat. A kiadók mégis belementek a brutálisan kedvezőtlen, hároméves ajánlatba. Nem akarták, hogy az Alexandra csődje magával rántsa őket, és tartottak attól, hogy Matyi Dezső kiesésével csökkenne a verseny a terjesztői piacon. Sokan jártak rosszul. Votisky Zsuzsa tájékoztatása szerint a Typotexnek 2014-ben 3 millió forinttal tartozott az Alexandra, ezt ki is fizették, de az új számlákból 10 milliós tartozást halmoztak fel. Egy másik, közepes méretű kiadó vezetője szerint a 2014-es 6 hónapnyi kifizetetlen számlatömegből mára 16,5 hónapnyi lett. Kocsis András Sándor szerint ugyanakkor a teljes tartozásállomány nem nőtt jelentősen, évek óta ugyanazt a 3-4 milliárdot görgeti maga előtt az Alexandra.
A kicsik szívnak
Ha nem születik csodaszámba menő megoldás, a kicsi, független kiadók járhatnak a legrosszabbul. Ők eleve kevésbé tőkeerősek, és az Alexandra is kisebb hajlandósággal fizetett nekik. A terjesztői üzletággal is rendelkező vagy nagyobb csoporthoz tartozó kiadók erősebb alkupozícióban voltak, így több pénzt is láttak átadott könyveik után. Egy forrásunk szerint heteken belül óriásira nőhet a nyomás a kiadókon, mivel a karácsonyi forgalom után most kellene a szerzőknek, ügynökségeknek honoráriumot fizetni, de ehhez jelen állás szerint hiányozni fog a várt bevétel jó negyede. Kocsis András Sándor arról tájékoztatott, hogy az MKKE felvette a kapcsolatot a nyomdaipari szövetséggel, mert egyrészt a Matyi-birodalom kiadói (Európa, Cartaphilus, Alexandra) is tartozhatnak a költségekkel, másrészt a többiek is fizetésképtelen helyzetbe kerülhetnek.
A könyvesek attól is tartanak, hogy ha az Alexandrákból visszahívott több millió könyv hirtelen és olcsón ráömlik a piacra, az megölheti az új kiadványok forgalmát. „Könnyen előállhat az a helyzet, mint a 90-es évek elején, amikor Marcel Proustot és Kosztolányi Dezsőt 10 forintért lehetett kapni” – mondja Kocsis. A várható károk minimalizálása, a „dominóhatás elkerülése” céljából az MKKE keddi lapzártánk után tanácskozásra hívta a könyvszakma szereplőit.
Az Alexandra kihullása nyilván forgalomcsökkenéssel is járna, bár ez forrásaink szerint maximum azokon a településeken lehet tartós, ahol Matyi Dezsőé volt az egyetlen nagyobb könyvesbolt. A külföldi példák azt mutatják, hogy a piac egy éven belül visszarendeződik, az olvasók megtalálják a csatornákat, ahonnan be tudják szerezni a vágyott könyveket. Ha az Alexandra terjesztési szelete a Libribe és a Lírába megy át, az némi pluszköltséget jelent majd a kiadóknak, mivel Matyi Dezső alkalmazta a legalacsonyabb árrést a piacon. Igaz, a néhány százalékpontnyi pluszelvonásért kárpótolhat a pontos fizetés. Egyesek attól is tartanak, hogy a terjesztői piac kétpólusúvá válása tovább javítja a kereskedők alkupozícióját, és az árrések emeléséhez vezethet. A Libri és a Líra felől egyelőre az ilyen szándékokat tagadó információkat kaptunk.
Matyi Dezső kiadóinál dolgozó forrásaink még bíznak egy a napokban esedékes nagy bejelentésben. „Dezső eddig mindenhonnan felállt, mintha száz élete lenne” – mondja egyikük. A hírek szerint a Wolf-CRS is elkezdett megbízható, tőkeerős befektetőt keresni az üzletek átvételére. Könyvpiaci forrásaink azonban szinte kizártnak tartják, hogy az Alexandra bolthálózat egyben fennmarad. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a legértékesebb 20-25 üzletet átveszi a két másik terjesztési lánc, a többi pedig előbb-utóbb bezár. Hogy Matyi Dezső és üzlettársai fejében milyen forgatókönyvek vannak, azt nem sikerült megtudnunk. Bár a Könyvbazár, a Rainbow és a PD Consulting elérhetőségein is kerestük őket, lapzártánkig nem reagáltak.
