Nem csitul a vihar a Magyar Művészeti Akadémia embereivel feltöltött Nemzeti Kulturális Alap körül. Tavaly év végén egységesen álltak ki a szakmai szervezetek az ellen, hogy Fekete Györgyék döntő befolyást szerezzenek a legfőbb kultúrafinanszírozó szervben. A befolyásszerzés mégis megtörtént, és azóta sorozatosak a botrányos döntések. A folyóiratok támogatásának átgondolatlan és drasztikus csökkentése miatt a magyar viszonyok között példátlan módon együtt tiltakozott az összes jelentős írószervezet – még a kormányközeli Magyar Írószövetség is –, de hiába. Az új kollégiumok még akkor is a lapok rostálására kényszerültek, ha saját keretükből pótolták ki az irreálisan alacsony összeget. A szépirodalmi kollégium például így tornázta fel az irodalmi folyóiratokra szánt 85 milliós indítóösszeget 144 millió forintra, de ez sem volt elég: megszűnt a rendszerváltáskor alapított irodalmi és társadalmi folyóirat, a 2000, a napokban jelentette meg búcsúszámát a Színház, veszélyben a Budapesti Könyvszemle, a Literatura, a Muzsika, az Ex Symposion és a Revizor kritikai portál, de a túlélők is szinte mind kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, pedig már korábban se jutott nekik sok. (Ezért is szűnt meg nemrég a Magyar Lettre és a veszprémi Vár Ucca.) Az irodalmi kollégium egyik tagjától, a kormánypárti napilap publicistájától, Csontos Jánostól pedig azt is megtudhattuk, hogy a Mozgó Világnak azért nem szavazott meg támogatást, mert Gyurcsány-interjúkat közöltek.
| ||
De nem csak a folyóiratokról van itt szó. Hasonlóan kínos volt, hogy az NKA nem támogatta a kiadók könyvheti megjelenését, ami a könyvhétre kitelepülő mintegy 200 könyvkiadó közül főleg a kisebbeket érintette rosszul. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke ki is fejezte értetlenségét a pályázat elmaradása miatt. Ehhez jön még az, hogy a forráshiányos NKA miatt az íróknak is nélkülözniük kell majd, hiszen ahogy ezt Erős Kinga, a szépirodalmi kollégium tagja elmondta korábban, idén kevesebb alkotói támogatást tudnak majd kiosztani.
„Kampányszerű üzemmód”
Doncsev András, az NKA alelnöke pontos magyarázattal szolgált a fent leírt jelenségekre, több ízben is. Eszerint a pályázati igények nőnek, az NKA bevételei viszont „sajnos évről évre csökkennek, többek között a tavalyi évben bevezetett eurólottónak köszönhetően is, amely újabb játéklehetőséget biztosított a magyar lottózók számára, így csökkentve az ötös lottó iránt érdeklődők számát” – érvelt korábban a Narancsnak az alelnök. Ezt az okfejtést Doncsev a folyóiratügyben összehívott sajtótájékoztatón is előadta, azt a látszatot keltve, hogy az NKA vezetése tehetetlen ebben az ügyben. Mit lehet tenni, ha csökken az istenadta nép lottózási kedve? Semmit, ez a torta ekkora, valahogy fel kell vágni, sugalmazta.
Az NKA fő bevételét ugyanis 2010 óta az ötös lottó játékadójának 90 százaléka adja. A kulturális adóból, valamint a szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőtől származó összegek és egyéb kisebb bevételek mellett ez teszi ki az alap összes pénzének közel 90 százalékát. Ha tehát Doncsev állítása igaz lenne, és valóban tartósan csökkennének a lottóbevételek, akkor ez – akármilyen faramucin hangzik is – komoly fenyegetés a minőségi magyar kultúrára. Még az is lehet, hogy az NKA-elnök Balog Zoltán emberminiszternek és az operatív irányításért felelős alelnöknek, Doncsev Andrásnak – Orbán Viktor korábbi beszédírójának – azonnal új források után kellene néznie.
Csakhogy a mese a lottózási kedv rohamos eséséről nem igaz, és ezt éppen az NKA-tól tudtuk meg nemrég. Az alaphoz ugyanis közadatigénylést adtunk be bő egy hónappal ezelőtt. Ebben arról kérdeztük az intézményt, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakultak az ötös lottó játékadójának 90 százalékából származó tényleges bevételeik. Ugyan sokat késett a válasz, cserébe viszont pontos számokat kaptunk (lásd táblázatunkat). E számsorból Doncsev állításával ellentétben semmiféle bevételcsökkenés nem olvasható ki – ellenkezőleg, az elmúlt három évben egyre nagyobb összegeket kapott a Szerencsejáték Zrt.-től az NKA. A 2015. évi bevétel pedig a legnagyobb összeg a táblázatban a maga bő 12 milliárdjával.
De ha valójában nem az NKA ötös lottóból származó bevételének csökkenése miatt kellett beáldozni a folyóiratokat vagy a kisebb kiadóktól megvonni a könyvheti támogatást, akkor ugyan miért? A választ egy két héttel ezelőtti HVG-interjú rejti. Ebben Doncsev elárulja, büszke arra, hogy az NKA az ő alelnöksége alatt jutott el oda, hogy már nem „bankként” és lapfenntartóként működik, hanem „magasabb rendű kultúrpolitikai célokat” valósít meg. Ezt testesíti meg szerinte a könnyűzenei utánpótlást biztosító Cseh Tamás- és a népzenei utánpótlásról gondoskodó Halmos Béla-program, de az alelnök a „finanszírozhatatlan” folyóiratok helyett szívesebben látna 2-3 napig tartó, koncentrált erőforrásokat igénylő programokat, hiszen „a 21. századi élet sajátossága”, hogy „úgynevezett kampányszerű üzemmódban élünk”. Végül előkerült a „mérsékelt” fideszes kultúrpolitikusok kedvenc mentegetőzése, miszerint lehetne még rosszabb, és csak ők tartották távol a magyar kultúrától a Fekete-sereget: „Tárgyalásaink eredménye, hogy az NKA él, nem olvadt bele a Magyar Művészeti Akadémiába” – büszkélkedett Doncsev. Lehet örülni.
| Az NKA bevételei az ötös lottó adójából 2011 10 825 498 800 2012 11 657 583 000 2013 10 912 640 400 2014 11 019 319 200 2015 12 103 692 300 Forrás: NKA Igazgatósága |
