KÖNYVMELLÉKLET

Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai

  • Lakner Dávid
  • 2015. július 4.

Könyv

Nem egyszerű rácsatlakozni Péntek Orsolya első regényének világára, de ha türelmesek vagyunk, hangulatos atmoszférát teremthet számunkra a kevésbé női, mint család- vagy még inkább fejlődésregénynek nevezhető kötet. A legtöbb helyen elolvashatjuk, hogy a történet egy ikerpárról, a földön járó Szterkéről és a légiesebb Dorkról szól, de valójában Az Andalúz lányai az előbbi szemszögéből mutatja be egy horvát–osztrák–olasz felmenőkkel rendelkező nő érését, fejlődésének történetét.

Péntek Orsolya maga idézte fel, hogy egykor döntenie kellett, a festést vagy az írást választja, és végül az utóbbi győzött, de a másikról sem tudott végleg lemondani. Ezt láthatjuk Szterkénél is, aki a festés mellett egy antikváriumban dolgozik, hivatása pedig rátelepszik éle­tére, így amikor a nehezebb időszakokban a világ is elveszti számára színeit. A regény erőssége a prousti akaratlan emlékezés mellett ez: mindennek színe és szaga van, érzékenyen felfestett képeken keresztül jutunk el a rendszerváltás előtti és utáni évtized Magyarországához. A történetben több helyütt is akadnak homályos foltok, de ezek nem bántóak, másrészt meg a hangsúly nem is ezen van. A lánytestvér látásmódjának kimaradása viszont kelthet bennünk hiányérzetet. A regény egy tervezett trilógia első része, és az író a másodikban ugyanezeket az évtizedeket kívánja bemutatni Dork szempontjából. Teljesebb képet így kaphatunk majd, amellett, hogy ez a kötet is kerek egész, és ígéretes kezdés.

Kalligram, 2014, 300 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.