Varázslatos semmiségek

Tasnádi István: A kőmajmok háza

  • Kovács Bálint
  • 2012. június 8.

Könyv


Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye 88 oldalon át tartó bravúr: egyszerre olvasható mágikus meseként és realista, "földhözragadt" történetként. A 2012-ben 9-10 éves Kornél és az 1982-ben ugyanilyen idős Gyuri párhuzamos (és persze nagyon is összekapcsolódó) kalandjaiban a szerző mindvégig gondosan ügyel arra, hogy semmiről ne lehessen eldönteni: egy varázslatos, ismeretlen és néha veszélyes világ létezésének bizonyítéka, avagy hétköznapi semmiség. Ez nemcsak technikailag izgalmas (mindig minden apró részletre tökéletesen passzol mindkét, mondjuk úgy: gyermeki és felnőttmagyarázat), hanem az is szép, amit e kettősség "jelent": pontosan leírja, ahogyan egy gyerek felnőni kényszerül, ahogyan szembe kell néznie a dolgok valóságával - mint amikor megtudja, hogy az öreg kutyát nem egy farmra vitték el. Csak épp Tasnádi ennél fontosabb és általánosabb problémákat jár körül: az anyukájával élő Kornél arra keres mágikus magyarázatot, miért nem ismeri az apukáját, Gyuri pedig arra, miért nem sikerül semmit úgy csinálnia, ahogyan elvárnák tőle. Ennél könnyedebben, érthetőbben és szebben talán nehezen lehetne egy gyerekkönyvben körüljárni a témát - és Tasnádi végül nem mondja ki a felnőttek világképének igazságát.

A leginkább drámaíróként ismert szerző gazdag és különleges szókinccsel, a múlt és a jelen ügyes összekapcsolásával teszi még élvezetesebbé regényét, A csodálatos szemüveg zseniális illusztrátora, Herbszt László képei viszont ezúttal kissé unalmasak, túl gyorsan befogadhatóak - de szépek, és legalább technikájukban különlegesek.

Pozsonyi Pagony, 2012, 88 oldal, 2650 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.