Kiállítás

Szittya kűr

Igor & Ivan Buharov: Minket anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták

Kritika

A szerzőpáros kiállításának középpontjában, egész pontosan filmes és installációs mátrixának fókuszában a nemzetközi avantgárd egyik különös, sokoldalú és beskatulyázhatatlan figurája, Szittya Emil áll.

„Szittya vagyok, felmenőim között van kéjgyilkos és kalóz, apám deklasszált sváb nemes, aki az 1848-as forradalom iránti elkötelezettségből magyarosított”, írta magáról, miközben Schenk Adolf néven született egy magyar nyelvű, szegény zsidó családban. Mindössze négy osztályt végzett, majd 14 évesen csavarogni indult. Az így töltött évek alatt kipróbálta a koldulást, az éhezést, a szélhámoskodást. Élményeiből és tapasztalataiból előbb megírta a csavargók útmutatóját, majd 1929-ben a nemzetközi csavargószervezet stuttgarti kongresszusán kiérdemelte a Csavargók Testvériségének második rendfokozatát, a szalonnavadász címet.

A kóborlás aktív évtizedei alatt öt országban járt, megtanult németül és franciául, s valahogy mindig ott volt, ahol történt valami: az asconai anarchista művésztelepen, Zürichben a dadaista Cabaret Voltaire alapításánál. Folyóiratokat szerkesztett, könyveket és művészettörténeti tanulmányokat írt, és szinte mindenkit ismert, Lenint és Trockijt, Hugo Ballt és Tristan Tzarát, Chagallt, Stravinskyt és Erik Satie-t. Könyvet írt az öngyilkosságról és a homoszexualitásról, de rajzolt és festett is. 1918-ban ügynökvádak érték („kémnek és imposztornak mondanak”), a második világháború alatt Hitler-ellenes folyóiratot adott ki, s megírta a kiállításon is kiemelt két könyvét, az 1923-as Furcsaságok kabinetjét és a halála után megjelent 82 álom a második világháború alatt (1939–1945) című munkát.

Kassák és Szittya 1909-ben találkoztak. Közel egyidősek voltak, de Szittya volt a tapasztaltabb; csavargásaik során bevezette Kassákot a művészetbe. Az egyszerre vonzó és taszító kapcsolatról Kassák két műben is megemlékezik (A ló meghal…, Egy ember élete – Csavargások fejezet), Szittya pedig a Furcsaságok kabinetjében szán néhány pikírt mondatot a „rossz költőnek”. Viszonyuk a húszas években romlott meg, pedig Szittya pénzt is szerzett Kassák Tett című kiadványára, s feltehetően volt egy kisebb liezonja a költő húgával, Újvári Erzsivel is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?