Előre hozott választáson biztosítaná be teljhatalmát Erdoğan

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 18.

Külpol

Törökország a tervezettnél több mint egy évvel korábban állhat át a végrehajtó elnöki rendszerre.

Június 24-én előre hozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán.

Erdoğan a lépést azzal indokolta, hogy „Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. Hozzátette: „még ha úgy tűnik is, hogy komoly gond nincs, a régi rendszer betegségeivel a török vezetés minden lépésnél szembesül.”

Tavaly április 16-án Törökországban népszavazás döntött a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről. Az alkotmánymódosítás, amely a végrehajtó hatalmat a parlament helyett az államfő kezébe helyezi, azonban eredetileg a 2019. november 3-ára tervezett elnök- és parlamenti választással lépett volna életbe.

Az előre hozott választások szükségességét Devlet Bahceli, a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke vetette fel kedden a párt parlamenti frakcióülésén. Az MHP korábban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával lépett választási szövetségre.

Devlet Bacheli (balra) és Ahmet Davutoglu korábbi miniszterelnök

Devlet Bacheli (balra) és Ahmet Davutoğlu korábbi miniszterelnök

Fotó: Adem Altan/MTI/EPA

A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője, Bülent Tezcan szerdán közölte: a CHP készen áll a választásokra. Tezcan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vezetés képtelen a kormányzásra, amit a választások előre hozatalával ki is nyilvánít. Más, amit reggel mondanak, és más, amit délben – hangoztatta.

A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alaptörvény változásával az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előre hozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

A CHP és az ellenzéki kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) korábban aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű állammá válik, amelyet egyetlen ember ural.

Figyelmébe ajánljuk