Ma már nem lesz ennél jobb hír: az amerikai külügyminisztérium közel 200 millióval segítené a kicsinált vidéki magyar sajtót

  • narancs.hu
  • 2017. november 9.

Külpol

Nem igazán jött össze ez a nagy barátság a Trump-adminisztrációval sem.

A 444.hu vette észre, hogy két napja megjelent egy pályázati kiírás az amerikai külügyminisztérium honlapján, amely szerint

jövőre akár 700 ezer dollárral is (ez nagyjából 187 millió forint) támogatná az amerikai külügy az objektív médiát Magyarországon,

pontosabban a fővároson kívüli nyilvánosságot.

A kiírás szerint az USA külügyminisztériumában működő demokrácia és emberi jogok hivatal szeretné javítani a magyarok hozzáférését az objektív információkhoz. „A cél a Budapesten kívül működő tényalapú lapok/rádiók/weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása. A projektnek

javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez

(…) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen” – szól a kiírás. Az amerikai külügy olyan, 2018 májusától megvalósuló projektet támogatna 500–700 ezer dollár közötti összeggel, amely utóbbiakat segíti elő, és a kiírás arra is utal, hogy egy nyertes lesz, aki megkapja a teljes összeget.

Ahogy a 444.hu megjegyzi, az is érdekes, hogy közvetlenül a külügyminisztérium adja a pénzt, mivel ilyen támogatások általában az állami segélyszervezeten, a USAID-en keresztül szoktak érkezni, szóval ebből úgy tűnik, Magyarország kiemelt figyelmet kap. Nem véletlen, ugyanis a vidéki független sajtót pár év alatt szinte teljesen kivégezte a Fidesz, ahogy ezt tavalyi cikkünkben részletesen be is mutattuk:

Lassú elsötétítés – Kik nyírták ki a vidéki napilapokat?

Összesen 12 megyei napilap került októberben Mészáros Lőrinc közelébe. Szerkesztők és újságírók mondják el, milyen volt belülről a kormánypárti térfoglalás, és milyen okok vezettek addig, hogy a megyei sajtó mára nem a helyi hatalom kontrollja, hanem a barátja lett. December 1-jén nyolc megyei napilap vezetőjétől köszönt el a Mediaworks új igazgatója, Liszkay Gábor.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.