Ma már nem lesz ennél jobb hír: az amerikai külügyminisztérium közel 200 millióval segítené a kicsinált vidéki magyar sajtót

  • narancs.hu
  • 2017. november 9.

Külpol

Nem igazán jött össze ez a nagy barátság a Trump-adminisztrációval sem.

A 444.hu vette észre, hogy két napja megjelent egy pályázati kiírás az amerikai külügyminisztérium honlapján, amely szerint

jövőre akár 700 ezer dollárral is (ez nagyjából 187 millió forint) támogatná az amerikai külügy az objektív médiát Magyarországon,

pontosabban a fővároson kívüli nyilvánosságot.

A kiírás szerint az USA külügyminisztériumában működő demokrácia és emberi jogok hivatal szeretné javítani a magyarok hozzáférését az objektív információkhoz. „A cél a Budapesten kívül működő tényalapú lapok/rádiók/weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása. A projektnek

javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez

(…) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen” – szól a kiírás. Az amerikai külügy olyan, 2018 májusától megvalósuló projektet támogatna 500–700 ezer dollár közötti összeggel, amely utóbbiakat segíti elő, és a kiírás arra is utal, hogy egy nyertes lesz, aki megkapja a teljes összeget.

Ahogy a 444.hu megjegyzi, az is érdekes, hogy közvetlenül a külügyminisztérium adja a pénzt, mivel ilyen támogatások általában az állami segélyszervezeten, a USAID-en keresztül szoktak érkezni, szóval ebből úgy tűnik, Magyarország kiemelt figyelmet kap. Nem véletlen, ugyanis a vidéki független sajtót pár év alatt szinte teljesen kivégezte a Fidesz, ahogy ezt tavalyi cikkünkben részletesen be is mutattuk:

Lassú elsötétítés – Kik nyírták ki a vidéki napilapokat?

Összesen 12 megyei napilap került októberben Mészáros Lőrinc közelébe. Szerkesztők és újságírók mondják el, milyen volt belülről a kormánypárti térfoglalás, és milyen okok vezettek addig, hogy a megyei sajtó mára nem a helyi hatalom kontrollja, hanem a barátja lett. December 1-jén nyolc megyei napilap vezetőjétől köszönt el a Mediaworks új igazgatója, Liszkay Gábor.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.