Magyar származású holland képviselő csapott oda Szijjártóéknak

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 30.

Külpol

Piri Katalin szerint nulla az esélye, hogy a holland külügyminiszter bocsánatot kérjen.

Tegnap este a HírTv Egyenesen című műsorának nyilatkozott (magyarul) Piri Katalin, a Magyarországon született holland EP-képviselő.

Piri szerint Gajus Scheltema távozó budapesti holland nagykövet 168 Órának adott, nagy port kavart interjújában nem bántotta meg a magyar népet, kritikája a magyar kormánynak szólt.

Az EP-képviselő semmi esélyt nem lát arra, hogy Bert Koenders holland külügyminiszter az elhatárolódáson túl nyilvánosan bocsánatot kérjen Magyarországtól nagykövete szavaiért. Piri mellesleg Koenders párttársa a holland Munkáspártban.

Kati Piri a Hír TV-ben

Kati Piri a HírTv-ben

 

Azzal Piri sem ért egyet, hogy a magyar kormányt bármilyen módon egy terrorszervezethez lehetne hasonlítani, de szerinte a nagykövet sem erre gondolt, csak más szavakat kellett volna használnia.

Scheltema szó szerint ezt mondta az iszlamista terrorizmusról: „Itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.”

Piri Katalin szerint tény, hogy az Orbán-kormány folyton ellenségeket akar kreálni: a menekültek után jött Soros, Brüsszel, most pedig Hollandia van soron. Igaza volt a nagykövetnek akkor is, amikor az uniós pénzek lenyúlását, vagy a sajtószabadság helyzetét kritizálta.

„A kormány nem Európa közepe felé tart, hanem egyre inkább a szélére sodorja magát, ami nekem magyarként nagyon fáj” – mondta erről az EP-képviselő.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.